Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)
6. Feldolgozási terv; alapvetőbb feldolgozási szempont
- 63 /tulajdonos, főbérlő, sib,/ vallási és anyanyelvi tagozódására, a foglalkozási, illetve társadalmi rétegződésére /egyben az egyes társadalmi osztályok, illetve rétegek lakásviszonyaira/, a lakásokban összeirt népesség háztartási viszony /a családfővel való ka.pcsolat/ szerinti összetételére stb. Mindez az 1930-as népszámlálási 1 álcás statisztika f igyelemreméltó továbbfejlesztésére mutat. Család- és háztartási statisztika i téren az 1941-es feldolgozási terv meglehetősen behatóan törekedett kihasználni az adatgyűjtés ilyen irányban történt kiépitése által nyújtott lehetőségeket. Emiitettük már, hogy családstatisztikai adat korábbi népszámlálásaink alkalmával, néhány tájékoztató értékű összefoglaló számeredménytől eltekintve, jóformán egyáltalában nem állott rendelkezésre. A más sikon mozgó családi állapot megoszlás, a kereső-eltartott arány stb. e tekintetben csupán szerény és közvetett tájékoztatásokat nyújthatott, az önmagában igen nagy értékű házassági termékenységi összeállitások pedig lényegileg csupán a biológiai család nagyságára; kialakulásának sajátosságaira világithattak rá. Hasonlóképpen csak keresztmetszetszerü, vázlatos áttekintést nyújthattak a lakásban tartózkodás jogcímét, a lakás fejével való kapcsolatot amúgy is csupán szűk csoportosításban feltáró adatfeldolgozások. Az 1941* évi lakásszel vényen foglalt adatok megfelelő feldolgozása a tervek megvalósulása esetében gyökeresen és véglegesen eltüntethette volna a közvetlen családstatisztika erősen érzett hiányát . A tervbevett feldolgozások a rendszerint gazdasági közösségnek is számitó társadalmi alapegységeknek, a családfőből és a vele együttélő, együttlakó, egy háztartást alkotó hozzátartozókból álló családoknak nagyságát és legfontosabb .jellemzői t - összetételét, életkörülményeit - elég mélyrehatólóan világíthatták volna meg. Ebből a célból az idevonatkozó adatösszefoglalások a különböző családtipusokba, illetve családnagyságkategóriákba sorolt családokat mindenekelőtt a családfő foglalkozási és foglalkozási viszonya, vagyis társadalmi-gazdasági rétegződése, továbbá a kereső és nem kereső családtagok száma és végül a családfő anyanyelve és vallása alapján szándékozták csoportosítani. Az 1941. évi feldolgozási tervnek ezzel a jelentős újításával szemben a múlthoz viszonyítva csupán szerényen módosult az Intézeti háztartásokr a vonatkozó feldől go is és a távollevő k részletezése. Viszont a leül területi 1 álcás okra vonatkozó legjellemzőbb adatok feldolgozása most első ízbe n szerepelt egy magyar népszámlálás feldolgozási tervében és alighanem világszerte egyedülálló vagy legalábbis egészen ritka kísérletnek tekinthető. Az elmondottak arra világítanak rá, hogy az 1941-es tervezet sok szempontot ölelt fel, bár a különböző kérdőmintákon kapott válaszokat még a feldől- . gozások zavartalan és hiánytalan lebonyolítása esetében sem aknázta volna ki
