Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)

5. A népszámlálás kérdőivei és kérdésköre

- 45 A népszámlálás másik alapvető adatgyűjtő nyomt at ványa, a részben lajstrom szerű /négyoldalas/ házgyüjtői

v 1941-ben is a lakóházak és lakóház-jellegű " /o C / épületek összeírására és egyben a lakások számbavételére szolgált/ ' A korábbi népszámlálásokhoz képest tartalmilag e

z a nyomtatvány is kiszélesedett, még pedig tetemesen és egy-két vonatkozásban megalapozó módon. Mindenekelőtt az épületek falazatára, tetőzetére, valamint egészségügyi, kényelmi s egyéb berendezéseire vonatkozó kérdőpontok egészültek ki és soroltattak fel szakszerűbb, szabatosabb szövegezésben. A kérdések helyesebb tagolásán kivül új kérdőpont tudakolta a lakók közös használatára szánt helyiségeket, a háborús viszonyokra való tekintettel pedig a légoltalmi óvóhelyeket is. A lakóház tulajdonosára vonatkozó kérdéscsoport a foglalkozáson, valláson,anyanyelven és állampolgárságon kivül a megfelelő kérdőpont némi módosításával 1941-ken azt is tudakolta, hogy a tulajdonos az épületben lakik-e s ha nem, akkor hol van az állandó lakása J^f Épületkarbantartási okokból ugyanis - mint ismeretes egyáltalában nem jelentéktelen mozzanat az, hogy az épülettulajdonos maga is lakó ja-e a házának, vagy sem. A legutolsó tiz év alatt épült lakóházak épitési évét kérdező rovat^^, úgyszintén a családfőre vonatkozó néhány adatnak /a családfő foglalkozása, anyanyelve, vallása, a családtagok és a szobák száma/ lajstromszerü felsorolása - az 1930.évi házgyüjtőivnek ez az újszerű és fontos, de ki nem aknázott része - ezúttal elmaradt. Ehelyett a házgyüjtőiv hazánkban országos keretekben elsőizben tett kísérletet az. .egyes, társadalmi rétegek lakásviszonyainak részletes megvilágításár

a és egyben a tulajdonképpeni család- /és háztartási/ statisztika megalapozására

. A korábbi népszámlálások adatfeldolgozásai ugyanis tudvalévően szinte kizárólagosan a népesség egyes egyedeinek a különböző ismérvek szerájat való osztályozására korlátozódtak - ez természetesen 1941-ben is elsőrendű feladat volt a legelsődlegesebb életközösségek, a családok és háztartások viszonyainak részletesebb feltárása nélkül. Az adatgyűjtésnek az utóbbi irányokban történt kiépítése az egyéni adatok összefoglalásán nyugvó népszámlálási adattömeget az említett közösségek: a családok és egyben a háztartások számára és jellegzetes vonásaira /családösszetétel, gyermekszám stb./ vonatkozó adatokicai törekedett kibővíteni. Az ehhez szükséges adatok a már jelzett módon szinte hiánytalanul rákerültek a házgyüjt oivre, annak Ggy—sgy — tulajdonképpen külön lakásösszeíróivet pótló — ú.n. lakásszelvényére. Ezek az egymástól szélvágás útján elkülöníthető szelvények a pontos cimen és a lakástulajdonos nevén s a lakás megjelölésén kivül ugyanis azt is tudakolták, hogy a lakás feje milyen cimen lakik a lakásban, azért menynyi bért fizet, mi kora a lakásban jelenlévők és az ideiglenesen távollévők száma;