Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)
4. Az adatfelvétel előmunkálatai és végrehajtása; egyes jelentősebb összeirástechnikai kérdések
- 30 A nehézségek halmozódás a részben onnan származott, hogy január vége, február eleje - az alapnépszámlálás időpontja - hazánkban időjárási okokból rendszerint kedvezőtlenebb, mint a szokásos decembervégi - januáreleji időpont. Főleg az alföldi tanyástelepülések és a megnagyobbodott országterületen megszapo- . rodott hegyvidéki szórványlakóházak megközelítése ütközött ez alkalommal nagyobb nehézségekbe /függetlenül a vasúti közlekedésnek éppen 1941. januárjában bekövetkezett erosmérvü háborús korlátozásától/. A Dunamentén az összeírás idején nagy területeket elöntő árviz/^ 1^ másutt a belvizek nehezítették meg sokfelé - néhol egészen rendkívüli méretekben - az adatfelvétel zökkenőmentes lebonyolítását. E nehézségek ellenére az első orszá gos adatokat a rádió már 1941- március 29~én szétsugározta, a napilapok pedig másnap közölték. Az első adatközléskor még hiányzó - csak becsi és szerűen beillesztett - adatokkal kiegészített ú.n. előzetes eredményeke t a Magyar Statisztikai Szemle nem sokkal utóbb, 1941« évi * " r / /| o l 3-4» számé, ban részletesebben publikálta. / Valamivel nagyobb időeltolódás mutatkozott - annak ellenére, hogy az időjárás kevésbé volt viszontagságos - a délvidéki népszámlálásnál, amelynek területe magyarországi viszonylatban a maga egészében népszámlálási "szüzföld" volt /magyar népszámlálást itt utoljára egy emberöltővel előbb, 1910-ben tartottak/. Az első adatokat erről a területről a rádió és a sajtó 194-2* február 1-én, a részletesebb előzetes eredményeket pedig a Magyar Statisztikai Szemle 1942.évi 1.száma hozta nyilvánosságra. Itt említhető meg, hogy noha a számlálólapra kormányutas it ásr a kényesebb kérdéseket is be kellett venni és az 1941-os népszámlálást sok kérdőminta és ké rdőpont t e rhel t e, a n yomtatványok k it ölté se nagyobb zökk enők nélkül folyt. . 3 e és az összeírás teljessége is kielégítőnek volt mondható. Visszatérve az összeírás szervezetével kapcsolatos kérdésekre, még néhány olyan adatot említhetünk meg, melyek ugyan csupán az alapnépszámlálásról /tehát a Délvidék nélkül/ állották rendelkezésűnkre, de jó tájékoztató értékűek. A számlálóbiztosok és felül vizsgálők szárna, például az akkori Magyarországnak ezen a területén a következőképpen alakult: jA számláló-J A felülEgy számláló-jEgy felülTerületrész 1 biztosok 1 vizsgálók bizt 0 sra > vi zsgálóra j szám a | jutó lakos a/ Budapest ' 1 713 4.32 679 2 692 Az akkori Magyarország többi részeb/ 23 781 6 477 525 1 927 ÖsszesenV 25 494. 6 9O9 535 1 975 a/ Akkori városterület /ú.n. "Kis-Budapest"/; - b/ A délvidéki részek nélkül.
