Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)

4. Az adatfelvétel előmunkálatai és végrehajtása; egyes jelentősebb összeirástechnikai kérdések

- 24 keretek közt lebonyolítani. Ennek a feladatnak a megoldására azonban a népszámlálási munkafolyamat háborús félbeszakadása miatt már nem került sor. A népszámlálás előkészítésével kapcsolatos további mozzanatok egy része szorosan kapcsolódik a számlálás végrehajtásának egyes szakaszaihoz, más részük pedig a nagy adat,gyűjtés tárgyának és -tartalmának meghatározásával kapcsolatos. Ezekről a mozzanatokról ezért a megfelelő fejezetekben emlékezünk röviden meg. 4. Az adatfelvétel előmunkálatai és végrehajtása; egyes jelentősebb Összeirástechnikai kérdések A helyi számlálási müvelet előkészitését és végrehajtását 1941-ben, mint emiitettük, kétségkívül megkönnyítette, hogy az akkori Magyarország nagyobb részében lebonyolított 1938-1939- évi néposszeirások alkalmával az 1941- évi népszámlálásban is közreműködő legtöbb hatósági szerv, valamint nagyszámú egyén /számlálóbiztos, felülvizsgáló/ jó gyakorlati ismeretekre tett szert. Az akkori országterületnek egy éppen eléggé jelentős részén azonban, a magyar hivatalos statisztikai szolgálat 1910 óta először foganatosított népszámlálást s az államigazgatási személyzet és számlálóbiztosi kar egy része a népszámlálási munkálatokban teljesen járatlan volt. Ezért, valamint az 1941-es számlálás terjedelmes kérdőminta- és kérdésanyaga, nemkülönben a nemzetiségek megnőtt lélekszáma okozta nyelvi problémák miatt a helyi összeirási munkálatoknak a szokásosnál i

s, alaposabb előkészítésére volt ezúttal szükség. A Kö zpont i St at i s zt ikai Hivat a

l a törvényes és rendeleti intézkedések értelmében a helyi számlálási munkálatokat elvileg csupán vezette. Gyakorlatilag azonban irányító tevékenysége az összeirási müvelet szinte minden részletére kiterjedt . Mindenekelőtt a teljesség biztosításáról kellett - a helyi államigazgatási szervezet közreműködésével - gondoskodnia. Vagyis arról, hogy a számlálásból egyetlen lakóház vagy nem lakóház jellegű lakott épület és egyben azok egyetlen lakója se maradjon ki. Ezt a célt szolgálta többek között az utcák elnevezésének s a házszámozásnak helyszíni ellenőrzése és hiányaik pótlása, valamint a külterületi lakotthelyek térképi megjelölése és jegyzékbe foglalása. A következő lépés a számlálókörzetek és felülvizsgálati körök meghatározása volt. Ez a munka, mely különösen a tanyavilágban és az átmenetileg magyar fennhatóság alatt álló részek hegyvidéki szórványtelepülésein igényelt fokozott gondot , a helyi közigazgatási szervek feladatkörébe tartozott /a számlálóbiztosok és felülvizsgál ók kijelölésével egyetemben/. Ebbe a munkába azonban a városok és az ú.n. városias jellegű községek tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal