Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)

3. A népszámlálás általános előkészítése és költség-problémái

- 22 költségei nem érték el a 4 millió pengőt /3,44-^M8 = 3,92 millió/. Figyelmen kivül hagyva a népszámlálási nyilvántartőlappal és katonai szelvénnyel kapcsolatos költségeket, ez az összeg kb. 3,3 /2,9 + 0,4/ millió pengőre csökken;viszont a kiadványok nyomdai előállítását és az azzal kapcsolatos statisztikai hivatali költségeket is számításba véve lényegesen, 3,5 millió pengő fölé emelkedik. Évi /lényegileg - 1940-et nem tekintve - három éves/ bontásba

n a Központi Statisztikai Hivatal utolsó /"végleges"/ költségvetési tervezete a következő összegeket irányozta elő, külön az alap- és külön a kiegészítő délvidéki népszámlálásról: ,/W Ev Az alapnópszá inl ál ás A délvidéki /kiégészitő/ népszámlálás hozzávetőleges költségei /pengő/ 1940 1941 1942 1943 Összesen 400.000 1,445.912 1,029.479 710.096 3,585.487 123.513 310.368 128.156 562.037 A fentiek értelmében a tulajdonképpen nem népszámlálási, valamint a nyilvántartási célú összeirások nélkül, viszont a publikációs költségekkel együtt az évenkénti tételek is megfelelően módosulnának. A bemutatott második - évek szerint haladó - összeállításhoz hozzá kell még fűzni, hogy a népszámlálási törvénycikk az 1940«évre /"1938/1940. számadási időszakra"/ mindössze 200.000 pengőt engedélyezett J^f A helyi összeirási költségé j/40/ egyébiránt, mint arra már utaltunk, a pénzügyi kormányzatnak a magyar népszámlálásokkal kapcsolatos következetes állásfoglalása értelmében a városokat és községeket terhelték

; ezeket a költségeket sem a Központi Statisztikai Hivatal előirányzata, sem a népszámlálási törvényjavaslat indokolásának költség-tervezete /sem a délvidéki népösszeirás költségvetése/ nem említi. Az alapnépszámlálás 3,6 millió pengős - a délvidéki népszámlálást is ideszámítva 4,1-4,2 millióra rúgó - költségelőirányzatának irreális voltával kapcsolatba

n a következőket érdemes még megemlíteni.