Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)
3. A népszámlálás általános előkészítése és költség-problémái
- 19 nyilvántartólapok és a népszámlálás ú.n. katonai szelvényének /az összeirás utáni/ kezelését szabályozta. A helyi összeirási munkálatok lebonyolításához természetesen az ilyen nem népszámlálási nyomtatványok különválasztásának és továbbadásának a kérdése is hozzátartozott. Minden népszámlálás előkészítésének az egyik legfontosabb része a költségkeretek megállapítása. Hogy ezúttal ezen a téren a nehézségek még nagyobbak voltak, mint máskor, az részben a fokozatos területmegnagyobbodással állott kapcsolatban, részben a háborús viszonyok szinte természetszerű következménye volt. Az 1941-os számlálás költségvetésének a kidolgozása korán, már akkor megkezdődött, amikor nemcsak a déli, hanem az erdélyrészi területek sem tartoztak még az akkori magyar államhoz. Ezért az eredeti költségvetési tervezetet a területmódosulások egyes fázisainak megfelelően ismételten át kellett dolgozni, mégpedig annale szinte teljes figyelmen kívül hagyásával, hogy a népszámlálás lebonyolítása, főleg azokon a visszacsatolt részeken, amelyekre az 1938-1939-évi népösszeírások nem terjedtek ki, összeírás-technikai szempontokból önmagától értetődően jelentős többletfeladatok megoldását igényelte. De megnehezítette a pénzügyi előkészítés munkáját az a bizonytalanság is, amely az adatfeldolgozásnak kézi vagy gépi úto n való elvégzése tekintetében uralkodott . Az 1930.évi népszámlálás alkalmával a számlálólapokon szereplő személyi adatok feldolgozása nagyobb részben /a foglalkozási adatok részletes és ú.n.vállalati feldolgozását ól eltekintve a népességre vonatkozó valamennyi többi adatfeldolgozás/ Magyarországon úttörésszámba menő módon gépi úton történt. A fejlődés természetes menetének megfelelően az 1941- évi népszámlálás teljes - vagy legalább is egyéni - adatanyagát statisztikai /adatfeldolgozó/ gépek igénybei vételével kellett volna tehát feldolgozni. Ilyen irányban az előkészületek kezdeti szakaszától fogva megszakítás nélkül folytak beható tárgyalások a különböző rendszerű lyukasztó-, rendező- és adatfeldolgozó /táblázó/ gépeket /az 1930.évi népszámlálásnál alkalmazott Powers-tipusú, a világszerte legjobban elterjedt Hollerith-rendszerü, az Európában meglehetősen sokfelé bevezetett Buli-féle gépegységeket/ az érdekelt intézmények számára eladó vagy kölcsönző külföldi vállalatok képviseletével. Azidőtájt Európában a legnagyobb hozzáférhető gépállománynyal a Hollerith /Watson/ cég /IBM/ rendelkezett; a tárgyalások során technikai tekintetben egyébként is ez a cég bizonyult a messze legerősebbnek. A probléma végleges tisztázásánál számításba kellett vermi azonban azt is, hogy egyfelől hazánkban sem kellő géppark, sem gépkártya-/kart on/-anyag nem állott rendelkezésre,
