Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)
3. A népszámlálás általános előkészítése és költség-problémái
- 16 mintákkal s a Központi Statisztikai Hivatalnak a nyomtatványok kitöltésére I. _L _ J • ' . .. / _ !_ J vonatkozó részletes utasításáva l /és az egyéb segédletekkel / egyetemben/ Ez az igen részletes rendele t /l./ általános rendelkezések cimén elsősorban az adatgyűjtés időpontját és tárgyát /körét/ határozta meg. E szerint: l/ az 1941-évi január hó 31. és február hó 1. napja közötti éjféli állapot alapulvételével Magyarország területén végrehajtandó népszámlálás alkalmával össze kellett irni a/ egyénenként minden személyt, b/ a lakás céljára szolgáló épületeket, lakásokat és egyéb helyiségeket; 2/ ezenkivül a népszámlálással kapcsolatosan külön adatgyűjtést kellett végezni az önálló iparosokról és ipari üzemekről, úgyszintén az önálló kereskedőkről és kereskedelmi üzletekről; 3/ a népszámlálással egyidejűleg külön is számba kellett venni a 11-70 éves férfiakat és a 16-50 éves nőket, valamint a 18-60 éves katonaviselt polgári személyeket és a 21-48 éves nem katonaviselt férfiakat/ ' Ezek az alaprendelkezések tehát hármas tagolásukban világos választóvonalakat húztak a tulajdonképpeni népszámlálás, az ahhoz kapcsolódó statisztikai jellegű, adatgyűjtések és az egyidejű /nyilvántartási célű/ külön számbavételek közé. A rendeletnek ugyanez az általános része megjelölte még az összeirás végrehajtóit és végrehajtásának időtartalmát, utalt az adatok feldolgozására és közzétételére /e kétféle feladat elvégzéséről a Központi Statisztikai Hivatal, a fővárosi - a régi Budapesten összeírt - épületek és az azokban lévő helyiségek tekintetében pedig Budapest főváros Statisztikai Hivatala gondoskodott/ és felsorolta a felvételi nyomtatványokat. A továbbiakban meghatározta az adatszolgáltatók körét, a nyomtatványok kitöltésének nyelvét és példányszámát és a nyomtatványellátás módozatait. A rendelet következő /ll./ rés&e a számlálókörzetekre, számlálóbiztosokra és felülvizsgálókra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazta, a III. rész a munkadijakra és az azok folyósítására vonatkozó szabályokat foglalta össze, a IV. rész a népszámlálás és a kapcsolatos összeírások foganatosításáról /az utasításokról, a tájékoztató értekezletekről, az összeirás módjáról és menetéről/, az V. rész pedig az adatok felülvizsgálásáról rendelkezett. A VI. rész az anyag -további kezelését szabályozta, a VII. rész meghatározta, hogy a nyomtatványokat a Központi Statisztikai Hivatal bocsátja a községek és városok rendelkezésére, míg a helyi számlálási és összeirási költségek a törvény rendelkezésének megfelelően az utóbbiakat terhelik. A rendelet külön /VIII./ része intézkedett ezután a népszámlálás és a kapcsolatos összeírások foganatosításáról katonai /coendőrségi/ épületekben és egyéb intézetekben.
