Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)
2. Néhány fontosabb elvi és gyakorlati szempont
könnyen megoldható feladatnak látszott. A magyar népességi állapotfelvételeknek ezzel a következetes kibővítésével szemben tudvalevően egyetlen eddigi magyar népszámlálás sem szélesbedett - például a vagyoni, jövedelmi, stb. viszonyokat is tudakoló - általános öszszeirássá. Egyes korlátozottabb tárgykörű ga zdasági jell egi ! adato k beszerzése viszont csaknem rnmdegyik,népszámlálásunknak a feladatkörébe beletartozott. Ezúttal az ilyen természetű népességi adatokon /földbirtok és -bérlet; az alkalmazó vállalat megjelölése stb./ túlmenően és az 1930-as kezdeményezések nyomán /azok továbbfejlesztésével/ az önálló iparosok és ipari üzemek, valamint a,z önálló kereskedők és kereskedelmi üzletek - lényegileg külön felvételnek tekinthető - számbavétele kölcsönzött erősebben gazdaságstatisztikai színezetet az 1941. évi számlálási műveletnek. E kétféle kiegészítő adatgyűjtéshez a délvidéki népszámlálás keretében azután még a földbirtokviszonyok és az állatállomány összeírása is hozzákapcsolódott. Hasonlóképpen a régi nyomokon, de rendszeresebben és részletesebb keretek közt történt meg a legfontosabb településszerkeze11 jellemző k - helyi kutatási, város- és községrendezés! célokra is a korábbinál jobban felhasználható feljegyzése /mégpedig a kiegészítő összeirási nyomtatványokon/. Ezzel szemben a néps zárni ál áshoz kapcsolt további i<-? ;azgat ási vonatko zású adatgyűjtések nem statisztikai, hanem honvédelmi /katonai igazgatási/, valamint a be jelentőrendszerrel összefüggő^^ célokat szolgáltak és érdeklődési körünkön kívül esnek. Fentebb már utaltunk arra, hogy a népszámlálás országosan - a délvidéki népszámlálásnál jelentkező kisebb különbségeket nem tekintve - egysébe s volt; egyedül Budapesten történt meg az épület és -lakóházviszonyok tudakolása nemileg eltérően /részletesebben/, de természetesen az elvi megegyezőség megőrzésével. ; Az 1941« évi népszámlálás adatgyűjtési tekintetben - a korábbiakhoz hasonlóan - nemcsak egységes volt, hanem egyben telje s is. Adatoknak képviseleti alapon nyugvó begyűjtésére, úgyszintén reprezentatív feldolgozásokra és teljes> ' „ /l s/ segi-pontossagi ellenőrzésekre ez alkalommal sem került sor/ ' A magyar népszámlálási gyakorlatnak mindaddig a teljeskörüség volt az alapja. Ennek a rendszernek 1941-hen is irányadó volta természetesen nem jelenti azt, hogy a magyar népszámlálások nem kívántak alkalmazkodni a korszerű követelményekhez és a statisztikai módszertani fejlődés nyújtotta űja>\> lehetőségekhez. Az 1941- évi népszámlálásnak viszont egy olyan erősen megváltozott területű ország demográfiai, lakóház- és lakásviszonyainak a felmérése volt a feladata, amelynek egyes részei
