Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)

Jegyzetek

- 134 /96/ Idevonatkozó fejtegetéseink első része zömében idézett - négy évszázaddal ezelőtti - kéziratos dolgozatunkból származik. /97/ -A gépi feldolgozás akkori megkötöttségei miatt 1930-ban az emiitett feldolgozásoknak valamennyi megyei város külön kimutatásával való elkészítéséről nem lehetett szó. /98/ A nagybudapesti peremtelepüléseknek ez a köre alig tér el a Budapesttel csak a második világháború után egyesitett elővárosokétól. /99/ A foglalkozás-demográfiai adat csoportosítások például mindenekelőtt a férfiak és nők rétegére, azután e két alcsoporton belül a keresőkre és az eltartottakra, majd a foglalkozási viszonnyal kombinálva a főbb foglalkozási kategóriákra, illetőleg foglalkozásokra; az igy sok esetben egészen parányi részekre, nem egyszer egyes lapokra bontott községi anyagot kellett volna a különböző demográfiai ismérvekkel kombinálva feldolgozni. /lOO/ A feldolgozásoknak a későbbiek folyamán megbolygatott sorrendje miatt az anyag községenkénti /aprólékos/ visszarendezése is szükségessé vált volna /a teljes terv megvalósulása esetében/. Ez azonban még mindig gazdaságosabbnak látszott, mint a kombinatív feldolgozások községenként! elvégzése. /lOl/ Ez egyébiránt természetszerű következménye annak, hogy az ország átmenetileg megnagyobbodott területén az etnikai összetétel is kaleidoszkopikusabbá vált. /1O2/ A családi állapottal kombinált adatokat azonban korévenként is ki kellett mutatni. /l03/ A két különböző időpontbeli számlálás eredményeinek az egyszerű összeadása azonban még igy sem tekinthető kifogástalan megoldásnak. /104/ ^ 1930-ban a házgyüjtőiv alapján készült hasonló, de nem kombinativ feldolgozás , /105/ Egyes külföldi ^ statisztikák szerint a földdel, illetve házzal biró lakosság szaporasága /gyermekszáma/ különösen a nem agrárfoglalkozásúak körében meglehetős következetességgel nagyobb volt,mint a nincsteleneké.