Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)

Függelék /Az 1941.évi népszámlálás főbb összeirási nyomtatványai/

Tudnivalók a háztulajdonos részére. A háztulajdonos vagy helyettese (gondnok, házfelügyelő stb.) a számlálóbiztostól kapja meg a népszámlálás végrehajtására szükséges nyomtatványokat, ú. in. a Uázigyüjtőívet, a Lakásíveket, a Számlálólapokat, az iparosok és kereskedők Kérdőíveit és Igazolólapjait, a Népszámlálási Nyilváutartólapokat és a Katonai Szelvényeket. A Házigyiijtöívet magánál latija, (iondoskodik attól, hogy a Lakásívek, a Számlalólapok és a felsorolt egyéb nyomtatványok az összes lakásokban es egyéb helyiségekben (irodákban, üzletekben, imihelyekben stb.) nyomban kiosztassanak és értesíti a lakókat, hogy azokat február hó 2 ig pontosan töltsék ki, mert a kitöltött Lakásíveket már február hó 2-án visszagyűjti és a számlálóbiztos részére összeállít ja. Üresen álló bérlemények Lakásíveit a háztulajdonos köteles kitölteni. Minden lakás és más bérlemény főbérlője tartozik a Lakástvet pontosan kitölteni. A háztulajdonosnak vagy helyettesének kötelessége arról gondoskodni, hogy a házban egyetlen egy lakás és egyéb helyiség (üzlet, iroda stb.) és egyetlen et»y személy (lélek) az összeírásból ki ne maradjon; de egyúttal köteles arra ügyelni, hogy senki kétszeresen ne Írassék össze és ott nein lakó (mar elköltözött, elhalt vagy egyáltalán nem létező) egyének számba ne vétessenek. A kitöltött Lakásívet a háztulajdonos vagy helyettese tartozik az egyes bérlemények föbérlöitől összegyűjteni, majd azokat felülvizsgálni és az esetleges hiányokat pótoltatni. A háztulajdonos (helyettese) a Uázigyüjtőívet a Lakásívek segítségével tölti ki. A Számlálólapokat és a többi összeírási nyomtatványt az egyes főbérlők szintén átadhatják (esetleg zárt horíléklvii) a háztulajdonosnak, illetőleg helyettesének, mert ezáltal a számlálás munkáját megkönnyítik, de erre kötelezve nincsenek. Azokban a bérleményekben, amelyekben a Lakásívekből a megfelelő Számlálólapok és egyéb összeírási nyomtatványok hiányoznak, a számlálóbiztos fogja a kitöltött űrlapokat átvenni és azok hiánytalanságát a Lakásfv adatai alapján ellenőrizni. A háztulajdonos a Lakásíveket a lakásoknak emeletenkinti fekvése és ajtószáma szerint rendezi és ezek alapján kiállítja a Uázigyüjtőívet, azt összegezi, lezárja. (Lásd az alább olvasható Utasítást.) Ennek megtörténtével az anyagot megőrzi, midőn pedig a számlálóbiztos annak átvetele és felülvizsgálata céljából jelentkezik, az összegyűjtött nyomtatványokat a helyszínen (az összeírt épületben) rendelkezésére bocsátja. A háztulajdonos a számlálóbiztost munkájában mindenképen tamogatni tartozik. Utasítás a Házígyüjtőív kitöltésére. A háztulajdonos először a Házigyüjtöív harmadik oldalán lévő II. számú táblázat adatait tölti ki. Ebből a célból a háztulajdonos a házból kikerült összes Lakásíveket emeletenkint és minden emeleten belül ajtószám szerint rendezve meggyőződik arról, hogy a házban levő összes bérleményekről a Lakásívek hiánytalanul kitöltettek-e. A házban létező minden lakásról, irodáról, boltról, műhelyről, raktárról és egyéb önálló bérleményről vagy helyiségcsoportról (úgy a lakottakról, mint az üresen állókról) kell Lakásívnek lennie, ha tehát a háztulajdonos arról győződnék meg, hogy valamely bérleményről Lakásív nincs, azt rögtön pótoltatja. Ugyancsak a háztulajdonos feladata a Lakásívet kitölteni oly bérleményekről, melyek üresen állanak (bérbeadva nincsenek), vagy melyeknek bérlői távol vannak (ahol a lakás állandóan zárva van). Pincéről és padlásról csak akkor állítandó ki Lakásív, ha az lakásul vagy üzleti célokra (pl, boltnak, műhelynek, raktárnak, fényképészeti műteremnek stb.) szolgál, míg az egyes lakásokhoz tartozó közönséges házi pincékről (fa- és szénpincék) és padlásrekeszekről (szárítópadlások) Lakásív nem állítandó ki. Ha a háztulajdonos meggyőződött arról, hogy az összes Lakásívek megvannak és ha azokat az illető helyiségek fekvése szerint a pincétől vagy földszinttől felfelé haladva (emeletenkint pedig a létező ajtószámozás sorrendjében, ilyennek hiányában a helyiségek egymásutánja szerint) rendezte, azokat a Lakásív felső jobb sarkán az e célra fenntartott helyen sorszámmal látja el. A sorszámozás nem kezdődik emeletenkint újra, hanem folytatólag megy végig az egész épület összes emeletein, tehát független a helyiségek tényleges ajtószámától és ezzel a legtöbb esetben nem is fog megegyezni. Ha valamely háztelken több külön épület áll, az azokból kikerült Lakásíveket először épületerikint. szét kell választani. Minden épületen belül azután a Lakásíveket a lakás fekvése szerint (alulról felfelé haladva) keli rendezni és az ígyrendezett Lakásíveket épiiletenkint elölről kezdődő sorszámozással ellátni. Minden különálló épületnek ugyanis — a Házigyüjtöív első oldalán közölt tudnivalók szerint — külön Házigyüjtőívet kell nyitni és ezekbe az illető épületben levő bérlemények adatait bevezetni. A sorszámozás megtörténtével a háztulajdonos mindenegyes Lakásívet sorszáma szerint bevezet a Házigyüjtöív harmadik oldalának ugyanazon számmal ellátott megfelelő sorába, kitöltve a Lakásív adatai alapján a 2—34. számú rovatokat. IIa a 3. oldal nem volna elegendő a Lakásívek bejegyzésére, az ívbe »Pótív« felírással egy második ívet kell behelyezni és a helyiségek felsorolását ezen folytatni. A Pótíven azonban már csak az épület fekvésének megjelölésére vonatkozó adatokat (kerület, utca, házszám) kell feltüntetni, a többi kérdés üresen marad. IIa a fentiek alapján a ház összes bérleményeit (lakásait, üzleteit, iiódáit, műhelyeit stb.) a háztulajdonos a Házigyűjtőívbe hejegyezte, a táblázatot lezárja (összeadja) és annak végeredményeit a I lázigyíijióív első és második oldalának kitöltésénél felhasználja. A 1 lázigyüjtőív első és második oldalának kitöltésénél a következő útmutatásokat kell szem előtt tartani: Az épület tulajdonosára vonatkozó adatokat akkor is he l.eil jegyezni, ha a tulajdonos nein lakik abban a házban, amelyre a Házigyüjtöív vonatkozik. Ha az épületnek több tulajdonosa van, a Házigyüjtőívre csak annak a tulajdonosnak a nevét és személyi adatait (a Számlálólapra vonatkozó utasítások figyelembevételével) kell bejegyezni, aki valamilyen címen az épületnek mintegy első tulajdonosául tekinthető (pl. családfő, az épületnek nagyobb aranyban résztulajdonosa, a lakóházban lakik, a közös épülettulajdon ügyeit intézi stb.). Ilyen esetben azonban az épület tulajdonos nevének bejegyzése után a"társtulajdonosok számát a következőképen kell megjelölni: pl. »és 2 testvére«, »és 4 társa«. A 4. pontban az építés évét csak abban az esetben kell feltüntetni, ha az épület 1921. január l-'e után épült. Ha a ház korábbi években épült, úgy csupán az »1921. január l-e előtt« megnevezést kell aláhúzni. A 6. pontban az épületeknek rendeltetésük szerinti részletezésénél minden összefoglalás és gyűjtőnév kerülendő. Ennélfogva az épület rendeltetése világosan kitüntetendő. Az épület magasságának kérdésére földszintes épületeknél a megfelelő válasz-szó aIáhúzásával, emeletes házaknál pedig az emelet számának (I., 2. s<b.) bejegyzésével kell válaszolni. Ha az egész épület a földbe vagy barlangszerüteg a hegy levágott oldalába van építve, a »földalatti« szó aláhúzásával kell felelni. A 10. kérdőpontban a bérlemények számára és részletezésére vonatkozó adatok a Házigyüjtöív harmadik oldalán lévő II. számú táblázat 6—12. oszlopának összegezése útján jegyzendők be. Ali. kérdőpontban a IL rész 14. oszlopa ala'pján kell a szobák hálófülkék, hallok és cselédszobák együttes számát feltüntetni A 12. kérdöpontot (jelenlevő egyének száma) a II. rész 16— 19. oszlopának, a 13. kérdöpontot (távolievők száma) a II. rész 20—22. oszlopának, a 14. kérdöpontot (csak nyáron lakók) pedig a 11. rész 23—26. oszlopának összegezése alapján kell kitölteni. A villany- és gázvezeték használatára vonatkozó 16. és 17. kérdőpontban kisebb jelentőségű háztartási felhasználást (például porszívó, rádió) nem kell feltüntetni. Gépiiizem hajtása alatt csak' valamely ii/ein munka..epeinek villamos úton történő meghajtását kell érteni, tehát a íogotvos villannyal hajtott fúrógépe s általában az orvosi es ahhoz hasonló villamos berendezések, villamos szellöztetök, villamos számológépek s más ezekhez hasonló berendezések és gépek használatéihoz felhasznált villanyt feltüntetni nem kell. Gáznál a gépitizem meghajlása csak abban az esetben jegyezhető be, ha a meghajtóit munkagép üzemanyaga világítógáz, tehát ha a gáz mótor hajtására szolgai. Ezekben a kérdőpontokban egyébként több megfelelő vála-»/szó aláhúzása is lehetséges (például ha villanyvilágításra es gépi • iizetn hajtására is szolgái). A 27. kérdőpontban véglegesnek csak az az óvóhely tekinthető, amely a 8.S.008 1939. IL M. I. számú rendelet 3 ~lt>. §-a ;mí van építve.