Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)
11. A népszámlálással kapcsolatos egyéb statisztikai összeirások. A népszámlálás végrehajtása Budapesten
- 113 sorolt fel a szobák és a konyhák padozatára vonatkozó két kérdés, és egyenként részletezni kellett a tapétázott, festett és meszelt szobák számát is. Az albérletre vonatkozó kérdéscsoport kutatta az alapkérdésen /van-e albérlet, ágybérlet/ ki vili az al- és ágybérlők s az albérletbe adott szobák, konyhák és egyéb helyiségek számát, továbbá az al- és ágybérlők által fizetett bért. Az ott lakók felsorolására szolgáló táblázat az országos mintán túlmenően rovatokat tartalmazott a nemre, a családi állapotra, a nemzetiségre, a Budapesten, /l72 / valamint a lakásban lakás időtartamára stb. vonatkozolag is. Figyelembevéve az országos kérdőmintákon szereplő meglehetősen nagyszámú kérdőpontot, túlzás nélkül megállapítható, hogy a budapesti lakásiv- és házgyüjtőiv is - s zi nte rr. ' den ol ya n i rw-lrvre ki ter je sz ke dett , m amely alk.al.i ms leh ete tt^ a s zö vevényesebb nagyváro si vi szonyok fel 'tárásár a, és j ellemz és ére. A begyűjtött sokrétű adatanyag sokoldalú kiaknázást tett lehetővé. Budapest főváros Statisztikai Hivatala élt is ezekkel a lehetőségekkel és az országos feldolgozási tervek szem előtt tartásával, de azok keretein messze túlmenően ' rendk.jvü t t l { nag yszá mú , igen r észi et on és vetke zo1:es kombin at ív feldol goz ást készített el. Ezen a téren hosszú gyakorlatra, támaszkodhatott. Az épület- és lakásviszonyok megvilágítására a magyar fővárosban mindig mintaszerűen nagy gondot fordítottak. Különösen az 1906.évi /évtizedközepi/ budapesti népszámlálás óta terebélyesedtek ki és mélyültek el az idevágó főleg lakásstatisztikai feldolgozások is; mégpedig kiváltképpen lakásszociográfiai és lakásdemográfiai irányok/1 7 1 ban. ' Budapest nemzetközi tekintetben is szinte egyedül állóan részletezett lakástipusonkénti feldolgozás-sorozata, a társadalmi osztályok /társadalmi-gazdasági rétegek/ szerinti hasonlóképpen sokszínű adat csoportosítások, a következetes területi tagolások, a családfőre vonatkozó beható vizsgálódások, a tényleges laksürüség kimutatása stb. csupán jelzik az adat-csoportősitásóknak azt a gazdagságát, mely előkelő helyet biztosított fővárosunk számára a nemzetközi nagyvárosi statisztika terrénumán. Ezek a részben új utat kereső adatfeldolgozások egyúttal lehetőségeket jelöltek meg a szélsőséges adottságok miatt szűkebb keretek közé szorított és némileg más irányokban előrehaladó országos munkálatok lassúbb ütemű, de következetes kiépítése sz'mára is. Feldolgozási tére n a főváros statisztikai szerve sokkal szerencsésebb helyzetben volt, mint az országos intézmény; igaz viszont, hogy mennyiségre nézve Budapest felvételi nyomtatványanyaga is csupán töredéke volt az egésznek. Tervezett feldolgozásait a Fővárosi Statisztikai Hivatal lényegileg megvalósíthatta /tudtunkkal csupán az országos feldolgozásokhoz szükséges néhány készlettel marad adós/. Az adatok közlése is meglehetősen bő terjedelemben megtörtént
