Thirring Lajos: 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népszámlálás története és jellemzése(1981)
9. Közlési tervek és elgondolások, megvalósult adat-közlések
- 97 A további kisebb külön munkálatok mint a népszámlálás mintegy természetszerű velejárói jelentkeztek 1941-ben is. Az 1941.évi népszámláláshoz kapcsolódó nagyobb jelentőségű egyéb - gazdaságstatisztikai jellegű - statisztikai adatgyűjtésekről külön emlékezünk meg, minthogy azok a tulajdonképpeni népszámlálási témakörön kivül estek. 9. Közlési tervek és elgondolások; megvalósult adatközlések Az 1941. évi népszámlálásnak az a célkitűzése, hogy munkálatai a korábbi nagy népességi számbavételekénél rendszeresebbé és teljesebbé épüljenek ki, természetesen a kiadványok és általában a különféle adatközlések megtervezésénél is irányadó volt. Terül eti tekintetbe n mindenekelőtt a községenkénti adatközléseknek - a. helytörténeti kutatás e pótolhatatlan becsű forrásainak - a kibővitése és egységesítése látszott szükségesnek. Ehhez járult volna terv szerint a különféle szokásos /járási, megyei/ összefoglalások kiegészítése egyrészt tájak, gazdaságföldrajzi egységek, országrészek, stb. szerinti áttekintésekkel, másrészt a jellegzetesebb városias és falusias településtípusok szerint tagolt keresztmetszetekkel; és általában a városi és vidéki adatoknak az egész vonalon való következetesebb szétválasztásával; sőt még például a települések tengerszint feletti magassága, népsürüségi kategóriái, külterületi lélekszámaránya stb. szerint haladó adatcsoportositásokkal; végül a városok és városias községek részeire /kerületeire/ nagyobb agglomerációs egységekre vonatkozó adatok rendszeresebb kimutatásával, valamint a külterületi adatok lakotthelytipusonkénti összefoglalásával . A tartalmi szerkeze t szempontjából az adatközlési tervek nem irányoztak elő a megszokott rendtől alapvetően eltérő változásokat. A kombinatív adatokat - azonban rendszeresebben, mint a múltban és lehetőleg teljes részletességgel - ezúttal is elsősorban az országo s publikációs táblák tartalmazták volna. A különböző fokú /területi , /közigazgatási, stb./ egységekre vonatkozóla g a magasabbaktól az alacsonyabbak irányában lépcsőzetesen csökkent volna a közreadott adatkombinációk és általában a nyilvánosságra hozott adatok terjedelme; de még községek szerin t is viszonylag kielégítően bő részletezésben vált volna nyomtatásban hozzáférhetővé az államigazgatás és a tudományos búvárkodás számára a legfontosabb adatanyag; a tervek külterület i tekintetben is az előző népszámlálásokénál gazdagabb adatközlést irányoztak elő. A közlési terv tulajdonképpen már a népszámlálás előkészitése során készen állott; csupán néhány részletkérdés végleges tisztázása maradt akkor függőben- Igy például az, hogy a városrészek és kerületek szerint tagolt adatok a
