1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 5. Lakóház- és lakásadatok községek szerint (1982)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE

I. AZ ADATOK ISÜERTHflfSK Az 1941. évi népszámlálás lakóház- ÓB lakásstatisztikai adatainak az ismertetése az 1941. óvi főbb országo

s eredmények átfogó bemutatására törekszik. De az - általában nem különösebben nagymérvű - változások jelzésére lehetőleg az 1930-as megfelelő adatokat is idézi. A munkálatok háború okozta félbeszakadásáig csupán a lakóházakr

a vonatkozó feldolgozások fejeződtek be nagyban-egéozben teljesen. Az ismertetésnek ez az adatanyag a fő forrása. A lakásviszonyokr

ól az ismertetés csak érintőlegesen emlékezik meg. A lakásfeldolgozásokról ugyanis már nem készülhettek el az országos éa egyéb összesítések; sőt a munkálatok abbamaradásakor a feldolgozások felülvizsgálata is még javában folyt. A főváros ós az ország többi része - a "vidék" - között az épület- és lakásviszonyok terén a múltban - mint ismeretes - többnyire alapvetően jelentős volt a különbség. Az ismertetés ezért a legtöbb szempontból Budapes

t ós a vidé

k adatait külön is bemutatja. A főváros számsorai az akko

ri /a régi/ városterületr

e vonatkoznak, tehát érezhetően nagyvárosiasabb Bzinezetüek, mint amilyenek a nagybudapestiek lennének; ezzel szemben a vidék adatsorait a budapesti előváros-koszorú odaszámitása legfeljebb árnyalatnyilag érinti. Az 1941. évi népszámlálás eszmei időpontja /január 31. és február 1. közötti éjfél/ nem egyezett meg teljesen népszámlálásaink megszokott évtizedvégi időpontjával. Ezt a körülményt az adatok felhasználása során természetesen célszerű figyelembe venni;^ úgyszintén azt is, hogy a népszámláláskor az ország területe a két világháború közöttinél átmenetileg nagyobb volt és ezáltal a népesség elhelyezkedésében is bekövetkezhettek átfutó változáBOk; de hatásuk inkább csak helyileg lehetett szembeötlőbb. Az ismertetésben felsorakoztatott adatok az un. trianoni területr

e vonatkoznak, tehát a pozsonyi hidfőt még magukban foglalják; de igy is csupán hajszálnyira térnek el a mai országterület adataitól. Előrebocsátjuk még, hogy a lakóházak adatai a lakás céljára /is/ szolgáló "intézet

i" épületeke

t is magukba foglalják. A lakóházak szórnának alakulása A lakóházak számának 1910-1941. óvi alakulását /!./ tábla/ különböző tényezők váltakozó erővel befolyásolták. Az első világháborús tiz óv alatt érthetően szinte teljesen pangott az építkezési tevékenység. A következő évtizedben a jelentősebb mérvű házhelyoeztásokhoz kapcsolódó különféle akciók nyomán főleg a kis- /és egyben az összes/ lakóházak száma nőtt meg erőteljesebben. A harmincas évek elején pedig a gazdasági válságnak, majd a tiz éves szakasz végefelé kialakult háborús feszültségnek az építkezési mozgalmat fékező hatása érvényesült. Ezzel szemben fogalmi eltérések az adatok alakulását alig befolyásolták

2^. 1930-ról 1941-re a lakóházak számának - az előző óvtlzedbelihez képest feleakkora: 12,9 iS-os - gyarapodása ennek ellenére figyelemreméltó mértékben meghaladta a népszaporulat ütemét /7,3 %/. Ennek folytán az egy házra jutó átlagos lakosszám is lemorzsolódott. Ezt azonban az életkorösuzetétel módosulása - a mér akkoriban is mutatkozó lassú öregedési folyamat - némileg ellensúlyozta. 1/ Az lntemátusok stb. lakóit 1941-ben az internátus helyén Írták össze, decembervégi népszámlálás esetében viszont többnyire lakóhelyükön számlálták volna meg. 2/ Budapesten ugyan a korábbi népszámlálások alkalmával a lakott melléképületeket általában nem mutatták ki külön háznak,, de az igy előálló hiány orozágotiari tekintve elenyésző Jelentőségű volt.