1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 5. Lakóház- és lakásadatok községek szerint (1982)
II. AZ ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ FŐBB SZEMPONTOK - A fogalmak magyarázata
VlzellátáB módja Városi /községi/, körzeti vízvezetékbő l, ha a lakóház ivóvízellátása vizmühálózatba, vagy körzeti vízvezetékbe bekötve az épület valamelyik helyiségében felszerelt kifolyó csapján /tehát nem szabadban levő csurgókon/ keresztül történik. Körzeti vízvezeték az a berendezés, amelyet akár közkút, akár erre a célra készített más kút vizének felhasználásával több épület tulajdonosa együttesen épített meg. Házi vízvezetékbő l rovatban szerepelnek azok a lakóházak, amelyeknél az ivóvízellátást biztositó vízvezeték olyan berendezés, amelynél a vizet a használati helyekre csapokkal ellátott csővezeték viszi s igy a vízvétel a ház egyes helyiségeiben minden időpontban lehetséges. Nem számit házi vízvezetéknek, ha az épület telkére vezetéken vitt viz nem a házban, hanem a szabadban elhelyezett csapból áll rendelkezésre. Az -50, 51-100, 101-500, 501-x méter távolságbó l rovatok annak az akár községi /városi/ közkútnak, akár magánkútnak az épülettől való távolságát jelzik, amelyből az ivóviz megszerzése a leggyakrabban történik. Ep;yéb módo n való vízellátás történhet például forrásból, patakból, folyóból, stb. is. Villany van A lakóházak villanyvezetékkel való ellátottsága a meghatározó, az energia felhasználásának céljától /világításra, gépi üzem hajtására, főzésre, fűtésre stb./ függetlenül. Árnyékszék A lakásban van, ha az épülethez tartozó árnyékszékek közül legalább egy lakásban van elhelyezve. Az épületen belül va n az árnyékszék, ha a lakásokon belül nincs egyetlen egy sem, de az épülettel egy fedél alatt legalább egy található. Az épületen kivül van , ha az épülettel egy fedél alatt nincs árnyékszék, de az épület telkén, udvarán van az épülettől különálló árnyékszék. Árnyékszék ninc s, ha a lakóház a fenti kategóriák egyikébe sem sorolható. Szennyvízelvezetés Közcsatorn a, ha az épülethez tartozó árnyékszék közcsatornába van kötve. Egyé b, ha van az épülethez tartozó árnyékszék, de az nincs közcsatornába kötve, mert az árnyékszék vagy az egyéb háztartási szennyviz gyűjtésének vagy eltávolításának módjai emésztőgödör, vízhatlan fallal és fenékkel ellátott pöcegödör, szennyvizderitő vagy egyéb. Lakés /magánlakás/; intézeti háztartás A népszámlálás alkalmával a lakásviszonyok teljes feltárása érdekében nemcsak a lakás oka t, /magánlakásokat/ irták össze, hanem az un. intézeti háztartásoka t is. A lakások számbavétele a tulajdonképeni lakóházak magánlakásain kivül kiterjedt az intézeti és egyéb lakott épületekben, valamint a különféle lakalkalmatosságban lévő magánlakásokra /ilyen jellegű lakásul szolgáló helyiségekre/ is. Lakásna k számított az összeírás során a lakás céljára épitett vagy átalakított minden lakóhelyiség, illetve az ilyen helyiségek műszakilag összefüggő csoportja; továbbá a más célra épitett, de az összeírás eszmei időpontjában-lakhelyül használt egyéb lakott helyiség vagy helyiségcsoport. A fentiek értelmében idetartoztak a lakott üzletek, műhelyek, irodák, raktárak, magtárak, istállók és egyéb gazdasági helyiségek; lakott kunyhók, bódék, pajták, vasúti-, cirkusz-, sátoroskocsik, hajók, malmok, cigányputrik, erdei munkásbarakkok, nyári konyhák, barlanglakások stb. Az Összeírás során értelemszerűen számba kellett venni a népszámlálás időpontjában nem lakott ós üresen álló lakásokat /lakóhelyiségeket/ is. Nem lakottnak a berendezett /kibérelt/, de a népszámlálás időpontjában nem használt lakásokat tekintették, üresen állónak pedig az akkor valóban Üres - például ki nem bérelt -lakásokat. Az összeírás önmagától értetődően kiterjedt az esetleg csupán a mezőgazdasági munka idején lakott tanyai, valamint 26 -
