1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 4. Demográfiai és foglalkozási adatok törvényhatóságok szerint (1979)
AZ ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ FŐBB SZEMPONTOK
I. AZ ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ FŐBB SZEMPONTOK rcépffTrómlrtlP"! frtifippn* fo tagiét Az 1941. évi népszámlálás adatainak felhasználása és főleg a korábbi és későbbi népszámlálások eredményeivel való egybevetése során mindenekelőtt a népszámlálási időpon t eltérő voltát szükséges figyelembe venni; annak ellenére, hogy ennek az eltérésnek a hatása végeredményben nem jelentős. Az 1941-es számbavétel un. eszmei időpontja az eredetileg tervezett /a korábbi népszámlálásoknak is megfelelő/ 194o. december 31. és 1941. január 1. közötti éjfél helyett technikai okokból az 1941. január 31. és február 1. közötti éjfélre tolódott át. A népszámlálásnak egy hónappal későbbre tolódása az országos és a megyei eredményeket alig befolyásolja; hatása azonban az egyes települések /városok, idegenforgalmi gócpontok stb,/ lakosainak számában, sőt népességi összetételében is valamennyire észrevehető. Ilyen helyeken a decembervégi népességi adatkép nem teljesen azonos a januárvégivel /igy pl. az év végén nagyobb az ideiglenesen jelenlevő - pl. szállodai - lélekszám, mint máskor; de kisebb a bentlakásos intézményeké: kollégiumoké, internátusoké, esetleg laktanyáké, munkásszállásoké stb./. Az, hogy a népszámlálás a második világháború időszakára esett, természetesen szintén éreztette hatását / pl. a szokásosnál nagyobb katonai létszámmal, a hadiipar fokozott tevékenységével összefüggő lakóhelyváltoztatások stb. révén/. Ennek következtében a népesség foglalkozási megoszlása sem volt teljesen olyan, mint nyugalmi állapotban lett volna. Mindezek az okok és körülmények azonban a népességnek csupán kis részét érintették s igy a népszámlálási idősorok alakulását sem befolyásolják jelentősebb mértékben. A népszámlálási terüle t eltérő voltát fokozottabban tekintetbe kell venni, ugyanis a kötet táblázatai többnyire az akkori közigazgatási beosztás szerint ismertetik az adatokat.Az azóta bekövetkezett területi változásokról, ezeknek az adatokra gyakorolt hatásáról az "Összefoglaló adatok" c. rész kétféle összeállitása tájékoztat. Az uj közigazgatás szerinti adatok csupán megköselitőek, mert - az 1. és 2. kötet gyakorlatával egyezően - nem volt mód a nem teljes községet, ill. várost érintő változások figyelembevételére. A kötet a főbb demográfiai és foglalkozási adatokat törvényhatóságonként /Székesfőváros, 12 törvényhatósági jogú város, 25 vármegye/ közli. Ez nem teljesen felel meg az 1941. évi területi csoportosításnak, ugyanis az akkori közigazgatási beosztás a második világháború alatt átmenetileg megnagyobbodott országterületre vonatkozott, mig a kötet táblázatai kizárólag a mai országterületen élt népesség adatait tartalmazzák. A kötet terjedelmét jelentősen és fölöslegesen megnövelné, ha az olyan vármegyék adatait is külön közölné, amelyek csak kis részben esnek Magyarország mai területére, ezért - az 1947-es kiadású demográfiai kötet összefoglaló /megyesoros/ táblázataival egyezően - az alábbi vármegyék összevonásra kerültek: Borsod vm. és Gomör-Kishont vm. Borsod-Gömör vm. néven; Komárom vm. és Esztergom vm. Komárom-Esztergom vm. néven; Nógrád vm. és Bars-Hont vm. Nógrád-Hont vm. néven; Szatmár vm. és Bereg vm. Szatmár-Bereg vm. néven. Kaposvár és Szombathely városok, amelyek 1941-ben még nem voltak törvényhatósági jogú városok - ugyancsak az 1947-es kiadású demográfiai kötet összefoglaló 7
