1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Összefoglaló adatok (1978)

II. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

foglalkozásokban dolgoztak, s ezek közül az egyikbe sem lehetett egyértelműen besorolni, a "Napszámosok k.m.n." foglalkozási főcsoportban külön ki lettek emelve. Foglalkozási viszony A keresők (és velük együtt eltartottjaik) foglalkozási viszony szerinti kategorizálása a termelőeszközökhöz való viszony alapján a kétféle (1941., 1970.) feldolgozási rendszer közötti elhanyagolható különbségeket nem veszi figyelembe. A foglalkozási viszony szerint részletező táblák az alábbi csoportokat tartalmazzák: Önállók Segitő családtagok Tisztviselők (az 1.2.2 részben: szellemi dolgozók) Segédszemélyzet (az 1.2.2 részben: fizikai dolgozók) Önállók: a nagy-, közép-, kis- és törpebirtokosok (bérlők), birtokos- és bérlő-napszámosok, nagy- és kisiparosok, nagy- és kiskereskedők, fuvarozók, a magángyakorlatot folytató orvosok és más foglalkozásúak (szülésznők, gyógyszerészek, ügyvédek, tanárok, tanitók, művészek, irók stb.), valamint az un. "egyéb inaktiv keresők" (tőkepénzesek, életjáradékosok, házbirtokosok és a diák- és albérlőtartók). A birtokosok és bérlők (velük együtt segitő családtagjaik is) birtoknagyság szerint tovább vannak bontva. A kerek holdak, amelyek egy-egy kategória határát jelzik, mindig az alsóbb kategóriába vannak sorolva. Azok a személyek, akik egyben birtokosok és bérlők is, vagy a birtok, vagy a bérlet nagysága alapján lettek besorolva (tehát a birtok és a bérlet nagysága nincs összeadva). A kétféle (1941., 1970.) csoportosítás közötti különbségekre, foglalkozási viszony szempontjából elhanyagolható voltukra - a teljesség igénye nélkül - néhány példa: a "felsőházi tag és képviselő" (198 fő kereső, 337 fő eltartott) és az "érsek, püspök, prelátus, kanonok, apát" (150 fő kereső, 94 fő eltartott) foglalkozási alcsoport az 1941. évi gyakorlatnak megfelelően az önállók között szerepel, holott a jelenlegi gyakorlat a szellemi dolgozók közé sorolná azokat. Segitő családtagok

: az önálló birtokosoknak, bérlőknek, iparosoknak, kereskedőknek stb. azok a családtagjai, akik az önálló személy tevékenységében fizetés nélkül rendszeresen segítenek. Az 1941. évi népszámlálás foglalkozási feldolgozási táblái eredetileg a segitő családtagokat a segédszemélyzeten belül mutatták ki, minthogy azonban számuk mind a keresők, mind pedig az eltartottak vonatkozásában külön is rendelkezésre áll, célszerű ennek a rétegnek az adatait a segédszemélyzettől teljesen elkülönítve kezelni. Tehát a kötetben alkalmazott "segédszemélyzet" kifejezés tartalma eltér az 1941. évi népszámlálás által eredetileg használttól, mindenhol a segitő családtagok nélkül értendő. Tisztviselők (szellemi dolgozók)

: azok, akiknek munkája általában nem igényel fizikai erőkifejtést. Ilyenek a magasabb képzettséget igénylő műszaki, államigazgatási, gazdasági, egészségügyi, kulturális munkakörben dolgozók, egészségügyi, kulturális szakalkalmazottak (ápoló, tanító stb.), a műszaki, számviteli, kereskedelmi szakalkalmazottak és egyéb irodai dolgozók. A művezetők a segédszemélyzetben szerepelnek (a gépészekkel egyazon rovatban, számuk külön tehát még a keresőknél sem mutatható ki), bár a mai gyakorlat a szellemi dolgozók közé sorolná őket. 59