1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Összefoglaló adatok (1978)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE - Egyéb foglalkozási adatok

1941-ben a népesség több mint kétötöde (41,2 %) az önálló rétegbe tartozott, ideértve a segitő családtagokat is (8,0 %); felénél is valamivel nagyobb része (51,6 %) a segédszemélyzet, vagyis a munkásság körébe. A változás 1910 és 1941 között eléggé szerény keretek közt mozgott, mégpedig az önállók (és segitő családtagok) enyhe csökkenésével. 1920-ban és azelőtt az 5 kat. holdon aluli birtokkal (bérlettel) rendelkező egyének foglalkozását az egyes népszámlálások alkalmával, sőt területileg egy-egy népszámláláson belül sem birálták el egyöntetűen: a számlálólap megfelelő kérdéseire adott válasz nyomán vagy a birtokosok (önállók), a/ vagy a napszámosok (munkások) rovatában szerepelnek. ' A munkásság lélekszámának alakulását az őstermelés kikapcsolásával célszerű vizsgálat tárgyává tenni. Az igy homogénabbá tett nem őstermelő munkásság (keresők) száma 1920 és 1941 között több mint félmillió fővel, 56 %-kal nagyobbodott meg, holott ugyanakkor a kereső népesség együttesen csupán 20, az ország összes lakossága pedig mindössze 17 %-kal nőtt meg. A keresők és eltartottak foglalkozási viszony szerint való megoszlása (az önállókat segitő családtagjaikkal együtt számolva) nem tér el alapvetően az egész népességétől. Az önállók és segitő családtagjaik körében egyébként a keresők aránya (1941-ben 47,0 %) következetesen alacsonyabb volt, mint az eltartottak aránya (1941-ben 53,0 %); ugyanez áll a munkásság (segédszemélyzet) rétegére is, ahol a két 1941. évi arányszám 48, 6 illetőleg 51,4 %-ot ért el. A tisztviselők kategóriájában viszont forditott a helyzet: itt 1941-ben a keresők aránya 54, 0 %, az eltartottaké 46, 0 %. A foglalkozási viszony szerinti megoszlásnak foglalkozási főcsoportonkénti alakulásában a második világháború előtti gazdasági szerkezettel szorosan összefüggő eltérések mutatkoztak. Az 1941-es adatok szerint segitő családtagok gyakorlatilag egyedül az őstermelésben szerepeltek, ott viszont számuk figyelemre méltó volt. Az önállók száma szintén az őstermelésben volt jelentős, ahol számuk a segitő családtagok nélkül is meghaladta a gazdasági cselédek és földműves napszámosok együttes számát. Tisztviselőt (irodai alkalmazottak stb.) a gazdasági életben csaknem ugyanannyit talált a népszámlálás, mint a közszolgálatban. Egyéb foglalkozási adatok Az őstermelés főcsoportja 1941-ben egy árnyalattal szűkebb terjedelmű volt, mint korábban. 1941-ben ugyanis a foglalkozási névjegyzéket összeállító bizottság határozata értelmében a szegődményes iparosokat az ipar megfelelő csoportjaiba kellett besorolni. Minthogy azonban ez külön alcsoportok nyitása utján történt, lehetőség van az ilyen módon az iparba áthelyezettek lélekszámának megállapítására. Az ezúton nyert lélekszámuk (keresők és eltartottak együtt) 37 723. Az ujabb népszámlálások gyakorlata szerint a vízgazdálkodásban foglalkoztatottak, összesen 14 658 fő a mezőgazdaságba kerülnek át. Az 1941-es feldolgozási rendszerben készült táblázatok őstermelési adatai ezt a két kategóriát nem foglalják magukban. (Ezt a két tételt is felölelő őstermelési adatokat a Statisztikai Szemle b / közölte.) ' a/ Tehát visszatekintő vizsgálatoknál az 5 kat. holdon aluli birtokosok és bérlők adatait célszerű legalább is kiegészítésképpen a földmives napszámosokéval egybefoglalni. - b/ Statisztikai Szemle 1976. évfolyam 398-416. o. 29