1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A népesség foglalkozása részletesen és a vállalati statisztika (1935)

Általános megjegyzések

Általános megjegyzések. A kötet egyes táblázatainak az 1920. és az 1910. évi népszámlálás III. részében közölt táblázatokkal szemben mutatkozó főbb eltéréseiről az Előszó emlékezik meg. Az egyes táblázatokban közölt adatok a részletes foglalkozási és az ú. n. vállalati statisztikai feldolgozásokból származnak. E feldolgozások csoportosítási rendszerét, az egyes foglalkozási főcsoportok, főosztályok és alcsoportok megnevezését és az egyes alcsoportokba sorozott fontosabb foglalkozások tüzetes felsorolását 1. 1. «A foglalkozások rendszeres névjegyzékéiben az 1—16.* lapokon. Megjegyzendő, hogy a feldolgozási munkálatok során ez a névjegyzék a 181/a. sz. alcsoporttal (Linoleumpadlókészítő) bővült. A foglalkozási és vállalati feldolgozások rendszerét és az előző népszámlálások feldolgozási rendszerétől való eltéréseit illetőleg (1—10 kat. holdas birtokkal vagy bérlettel bíró földmíves napszámosok 1920-ban hol a kisbirtokosok, kisbérlők, hol pedig a földmíves napszámosok sorában, 1930-ban viszont következetesen a megfelelő birtok-, ill. bérletkategória sorában mutattattak ki stb.) v. ö. még az «1930. évi népszámlálás. II. rész» (Magyar Statisztikai Közlemények, Űj sorozat, 86. kötet) szöveges jelentését és a törvényhatósági táblázataihoz, valamint részletes kimutatásaihoz írt «Általános megjegyzések»-et. Az őstermelés a következő részekre oszlik : A) Mezőgazdaság és kertészet, B) Erdészet és vadászat, szénégetés, C) Méhészet, selyem- és haltenyésztés és D) Halászat (az 1930. évi népszámlálás II. részében a B) és C) és D) rész «Őstermelés egyéb ágai» címen foglaltatott egybe). Az A) Mezőgazdaság és kertészet a foglalkozások rendszeres névjegyzékéből kitűnőleg négy további alcsoportra oszlik ; ezek közül az (1) Földmívelés a legjelentősebb, azért a 4. tábla csupán az ebbe az alcsoportba tartozó népességet részletezi. A vállalati feldolgozásokon alapuló táblázatok a II. Bányászat és kohászat, ipar,kereskedelem és hitel, közlekedés gyüjtőcsoportjából csupán a következő főcsoportokra, ill. főosztályokra terjeszkednek ki : 1. II]A. Bányászat és kohászat, 2. a 11/5. Iparból csak az a) Tulajdonképeni ipar, 3. a II/C. Kereskedelem és hitelből csak az a) Tulajdonképeni kereskedelem és e) Pénz, hitel és biztosításügy. Ha a foglalkozási alcsoportok szerint tagolt táblázatoknál valamely foglalkozás az 1930. évi népszámláláskor nem volt a jelenlevő népességben képviselve, a foglalkozási alcsoport a felsorolásból teljesen hiányzik. A 3. táblán csak egyes népesebb foglalkozási alcsoportok mutattatnak ki külön ; a többi alcsoport főosztályonkint összefoglalva egy tételben szerepel. (Pl. az egyéb vas- és fémipari alcsoportok «20—41 Egyéb alcsoportok» megjelöléssel.) A foglalkozási viszony szerinti részletezéseknél a tisztviselők száma a segédszemélyzet megnevezés alatt egybefoglalt adatokban nem foglaltatik, kivéve a vállalati táblázatokat, ezeken azonban az a körülmény, hogy a segédszemélyzet (segédek) számában a tisztviselők is bennfoglaltatnak, jegyzetben külön is megjelöltetett. A segédszemélyzet egyes kategóriái közül a művezető, előmunkás stb. rovatban adott esetben az altisztek, az egyéb (gazd., üzleti cseléd stb.) rovatban pedig a soffőrök és a házi cselédek is benfoglaltatnak. A mellékfoglalkozásokról szóló táblákban csupán a bányászati és iparforgalmi mellékfoglalkozást önállóan vagy tisztviselői, ill. segédszemélyzeti minőségben űző egyének mutattatnak ki, de tekintet nélkül főfoglalkozásukra. Az 5. táblán alcsoportok szerint részletezett házi- és népiparral foglalkozó egyének, valamint a 6. táblán hasonlóképen alcsoportok szerint részletezett kofák és egyéb piaci és vásári árúsok stb. a részletes foglalkozási kimutatásban csupán mint házi- és népiparosok, ill. kofák és egyéb piaci és vásári árusok stb. mutattatnak ki s a megfelelő ipari, kereskedelmi alcsoport adataiban nem foglaltatnak. A vállalati táblákon a húsznál kevesebb segéddel dolgozó vállalatok számában természetesen a segéd nélküli vállalatok is bennfoglaltatnak. A nagyvállalatok tulajdonosainak a 12. táblán kimutatott adatai a jelenlevő népesség adatain alapulnak s azért a nagyvállalatok tulajdonosainak csupán egy (mindenesetre nagyobb) részére vonatkoznak. Ipari szakmunkások alatt a megfelelő szakképzettséggel bíró egyének (önálló, munkás, segéd és tanonc) értendők. A törvényhatósági táblákon a közigazgatási beosztás az 1930. évi népszámlálás I. részében alapul vett 1932.évvégi állapot szerint készült. A 2. c) táblán az 1920. évi népszámlálási adatok összeállításánál a mult népszámlálás végrehajtása óta Magyar országhoz visszacsatolt községek és községrészek mindössze 10.059 főnyi népességét figyelembe venni nem lehetett; az adatok tehát eltérnek némileg az 1930. évi népszámlálás II. részében közölt 1920. évi eredményektől.