1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Foglalkozási adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok (1934)
I. Általános jelentés - a) Szöveg - 3. Az egyes foglalkozási főcsoportok fontosabb adatai
31* lélekszám miatt másodsorba szorul vissza. Felötlő még a kő-, föld-, agyag- és üvegipar (különösen kőbányászat és kőfejtés) keresőinek az építőipar jobb foglalkoztatottságával, útépítésekkel stb. is összefüggő lélekszámemelkedése, valamint az egykor vezetőhelyen álló nehézipar sajnálatosan lassú fejlődése. A tíz év alatti lélekszámtöbblet iparcsoportonkint eltérő eloszlása természetesen az egyes szakmák részesedési arányszámait is jelentékenyen módosította (1. a fenti összeállítást). Hogy azután az 1920. és 1930. évi népszámlálás adatai közti különbözetből (gyarapodásból) mekkora rész illeti meg az 1930 december végén tényleg foglalkoztatott népességet és mennyi a munkanélkül levők részesedése, ezt megközelítőleg is csak a részletes vállalati feldolgozások befejezése után lehet majd kiszámítani. Mint tájékoztató adatot említhetjük meg itt azt, hogy az ipari statisztika tanúskodása szerint a magyar gyáripar 1930-ban az előző évihez képest 10-7 %-kal csökkentett munkásszámmal dolgozott. Míg a fonó- és szövőiparnál ez a jelzőszám mindössze 1-5 %-ra rúgott, addig a kő-, agyag- és üvegiparnál 22-8 %-ot tett. 1) Nem kevésbbé tanulságos a magyar ipar élcsoportját alkotó 15 iparág adatainak hullámmozgása. A 12. táblában a kereső népességről felsorolt érdekes számadatok ismertetése, sajnos, nem fér el a jelen keretek között. Azt azonban e helyt is meg kell említenünk, hogy a 15 iparág közül a cipész- és csizmadiaipar a legnépesebb (71.773 kereső), de keresőinek száma 1920 óta jóformán egyáltalában nem változott meg ; viszont közismert okokból pompás fejlődést látunk a len-, kender- stb. fonó- és szövőiparban (315-6%), a sütőiparban (96-5%), az elektrotechnikai cikkek gyártása terén (75-1%), a borbély és fodrásziparban (74-5%), valamint a kőmíves- és az asztalosiparban (73-3, ill. 61-7 %). Az ország szétdarabolása, a Monarchia felosztása óta állandó válsággal küzködő malomipar munkaerőlétszámának 13-4 %-ra rúgó megapadásával az ellenkező végleten foglal helyet 2) és nem valami kedvező a gépgyártás (mezőgazdasági gépipar stb.) helyzete sem. A földrajzi megoszlás jellemzői közül ezúttal csak találomra ragadhatunk ki egy csokorra valót. A 9. táblából például azt, L. Farhasfalvi Sándor dr. : A gyáripar helyzete 1930-ban. Magyar Statisztikai Szemle 1931. évf. 848.1. — Y. ö. Varga István dr.: Csonka-Magyarország gazdasági fejlődése. (Különlenyomat a Kenéz Béla Emlékkönyvből.) 2) E helyen említhetjük meg, hogy a kubikosok (földmunkások) száma 1930-ban 9.176 (és 18.524 eltartott) volt. hogy a tulajdonképpeni ipar 874.000 keresője közül csaknem minden második (összesen 429.000 kereső) Budapesten és Pest megyében lakik. Jellemző azután, hogy a házi- és népipar keresőinek több mint 9/io-e a tízezernél kisebb községekben él. Az is érdekes topográfiai tapasztalat, hogy a tulajdonképpeni iparban foglalatoskodó segédszemélyzet (keresők) száma 11 megyében legalább 50 %-kal duzzadt meg, Bács-Bodrog vm.ben pl. 86-4, Nógrád és Hont megyében 86-0, Pest megyében pedig 80-6 %-kal, míg az ipari önállók rétege 7 megyei törvényhatóság kivételével mindenütt megfogyatkozott. A 10. tábla alján szereplő adatösszefoglalás szerint a legkisebb a csökkenés a tízezren aluli községekben. A gyors külvárosias fejlődés jellegzetes tünete, hogy Budapest tőszomszédságában 7-9 %-kal megnőtt az önálló iparosok száma. A segédszemélyzet és az önállók viszonyszáma is igen változatosan alakul; a tj. városokban pl. száz önállóra 496 (Budapest környékén 894), a tízezren aluli községekben 196 tisztviselő és segéd jutott (Bács-Bodrogban 96). Rendkívül kaleidoszkopikus az a kép, amelyet a 11. és 12. tábla az egyes törvényhatóságok ipari keresőinek főcsoportok és iparágak szerinti megoszlásáról, más szóval az ipar településéről és helyi fejlődéséről vetít a megfigyelő elé ; megjegyzendő, hogy a szaporodási százalékoknak az abszolút szám alacsony sága miatt nincs minden esetben jelentőségük. A kommentár nélkül is tanulságos adatok közül megemlíthetjük, hogy Nagy-Budapesten 7.031-ről 28.706-ra szökött a fonó- és szövőipar keresőinek száma; továbbá, hogy a 15 egyenkint felsorolt iparág közül a legnagyobb területi központosítással az elektrotechnikai cikkek gyártásánál találkozunk : 19.855 kereső közül 17.234 Budapesten és Pest megyében számláltatott meg ; viszont a legkevésbbé városias a kovácsipar : 27.908 keresője közül 20.158-nak a tízezer lelken aluli községekben van otthona. A többi részletadat méltatására a népszámlálási kiadványsorozat zárókötetében még visszatérünk. Itt említhetjük meg, hogy az iparral mellékesen foglalkozók száma (1. 14. tábla) az ország csaknem minden törvényhatóságában megfogyatkozott. Ezt elsősorban az ipari főfoglalkozások nagymérvű megduzzadásával lehet magyarázni, de felvételi különbségekkel is. A férfiak számánál már az 1910— 1920. évtizedben is csökkenés mutatkozott. Rendkívül fontos és érdekes az iparvállalatok számának alakulását nyomon kísérni. Erről az alábbi összeállítás nyújt átfogó tájékoztatót : Nagyságkategória A vállalatok száma Növekedés vagy fogyás (—) A segédszemélyzet száma 1) Növekedés vagy fogyás (—) Nagyságkategória A vállalatok száma szám szerint %-ban szám szerint %-ban A segédszemélyzet száma 1) szám szerint %-ban Nagyságkategória 1910 2) 1920 2) 1930 szám szerint %-ban szám szerint %-ban 1920 2) 1930 szám szerint %-ban Nagyságkategória 1910 2) 1920 2) 1930 1910—1930 1920—1930 1920 2) 1930 1920—1930 Segéd nélkül ::::::::::::::::::: 3— 5 } segéddel 6—10 129.755 39.721 19.231 17.753 5.623 2.455 214.538 2.180 164.427 40.655 18.041 14.970 4.273 1.821 244.187 1.551 135.804 43.843 20.111 16.418 4.628 6.049 4.122 880 -1.335 - 995 - 446 8.275 - 221 4-71 10-4 4-6 - 7-5 -17-7 -18-2 3-9 -10-1 -28.623 3.188 2.070 1.448 355 188 -21.374 408 -17-4 7-8 11-5 9-7 8-3 10-3 - 8-8 26-3 40.655 36.082 54.300 31.496 25.833 188.366 172.999 43.843 40.222 59.303 34.278 28.587 206.233 233.864 3.188 4.140 5.003 2.782 2.754 17.867 60.865 7-8 11-5 9-2 8-8 10-7 9-5 35-2 11—20 ' 129.755 39.721 19.231 17.753 5.623 2.455 214.538 2.180 164.427 40.655 18.041 14.970 4.273 1.821 244.187 1.551 2.009 6.049 4.122 880 -1.335 - 995 - 446 8.275 - 221 4-71 10-4 4-6 - 7-5 -17-7 -18-2 3-9 -10-1 -28.623 3.188 2.070 1.448 355 188 -21.374 408 -17-4 7-8 11-5 9-7 8-3 10-3 - 8-8 26-3 40.655 36.082 54.300 31.496 25.833 188.366 172.999 43.843 40.222 59.303 34.278 28.587 206.233 233.864 3.188 4.140 5.003 2.782 2.754 17.867 60.865 7-8 11-5 9-2 8-8 10-7 9-5 35-2 20-nál kevesebb\ <, e„A ddp ] 20-nál több / s eS eciae l 129.755 39.721 19.231 17.753 5.623 2.455 214.538 2.180 164.427 40.655 18.041 14.970 4.273 1.821 244.187 1.551 222.813 1.959 6.049 4.122 880 -1.335 - 995 - 446 8.275 - 221 4-71 10-4 4-6 - 7-5 -17-7 -18-2 3-9 -10-1 -28.623 3.188 2.070 1.448 355 188 -21.374 408 -17-4 7-8 11-5 9-7 8-3 10-3 - 8-8 26-3 40.655 36.082 54.300 31.496 25.833 188.366 172.999 43.843 40.222 59.303 34.278 28.587 206.233 233.864 3.188 4.140 5.003 2.782 2.754 17.867 60.865 7-8 11-5 9-2 8-8 10-7 9-5 35-2 összesen 216.718 245.738 224.772 8.054. 3-7 -20.966 - 8-5| 361.365 440.097| 78.732J 21-8 A tisztviselőkkel együtt. 2) Az 1920. évi népszámlálás óta Magyarországhoz visszacsatolt községek és községrészek nélkül.
