1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Foglalkozási adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok (1934)

I. Általános jelentés - a) Szöveg - 2. A népesség megoszlása és fejlődése foglalkozási főcsoportok, valamint keresők és eltartottak szerint

22* Keresők és eltartottak szerint újabb eltolódásokról ad számot a 4. és 5. tábla. A földrajzi eloszlás szempontjából igen érdekes Budapest, a szomszédos községek és a vidék adatainak külön megfigyelése : Megnevezés Keresők Eltartottak Száz keresőre jutott eltartott Megnevezés száma tényleges népgyarapodása %-ban száma tényleges népgyarapodása v. fogyása (—) %-ban Száz keresőre jutott eltartott Megnevezés 1920 1930 1920-1930 1920 1930 1920-1930 1920 1930 Budapest 21 szomszédos község Nagy-Budapest ... Vidék 489.887 125.098 614.985 3,141.816 573.161 199.032 772.193 3,227.049 17-0 59-1 25-6 2-7 439.803 162.830 602.633 3,630.768 433.023 216.181 649.204 4,039.873 — 1-5 32-8 7-7 11-3 90 130 98 116 76 109 84 125 Magyarország öss/esen 3,756.801 3,999.242 6 5 4,233.401 4,689.077 10-8 113 117 Társadalmi, gazdasági s népességi szempontokból egyaránt fontos jelenségek körvonalai bontakoznak ki az összeállításból. A keresők

1) és eltartottak arányának főleg Budapesten, de környékén is feltűnő deformálódásával ellentétben a vidéken a fejlődés egészségesebb. Igaz ugyan, hogy a vidéki számoknak nem adhatunk teljesen hitelt, éppen az 1920-tól némileg elütő csoportosítás már méltatott zavaró hatásai miatt ;

2) a nagy különbségeket azonban az összeállítás híven tükrözi. Mindenesetre jellegzetes a keresők Budapesten igen erős koncentrációjára, hogy mig 1920-ban csak 13-1 %-uk élt a székesfővárosban és 16-4 %-uk Nagy-Budapesten (Budapesten és környékén), 1930-ig a két arányszám 14-3 és 19-3 %-ra ment fel, a vidék részesedése tehát 83-6-ről 80-7-re apadt. Megfordítva áll a helyzet az eltartottaknak a család, az utánpótlás, egyben azonban a tehereloszlás szempontjából is figyelmet érdemlő adatai alapján. Itt a Budapestre jutó hányados 10-4-ről 9-2-re csúszott vissza s 14-2-ről 13-8-ra siklott le Nagy-Budapest részesedési aránya is, amivel szemben a vidéki enyhén ugyan, de 85-8-ről 86-2-re emelkedett. A különbségeket a szaporodási adatok ugyancsak élesen világítják meg ; érdekes pl. az eltartottak számának csökkenése Budapesten, jelentős emelkedése a szomszédos községekben stb. A keresők és eltartottak adatainak további — foglalkozási, területi — csoportosítása az országos eredményeknél elmondottakat erősíti meg. A részletadatok közül elég tehát a jellegzetesebbeket felemlíteni. Száz keresőre pl. a legtöbb eltartott a tízezernél népesebb községekben esik (129) ; ez a hányados azonban a tízezres határon aluli községekben nőtt meg a legerőteljesebben (116-ról 128-ra), részben persze a feldolgozási módszer megváltozásának a következményeként. A törvényhatósági szélsőségeket egyrészt Budapest (76) ill. a megyék közül Somogy (113), másrészt Szabolcs megye képviseli (142). A foglalkozások törvényhatóságonkinti csoportosításánál az 5. táblán is a kis számok mellett (pl. bányászat) mutatkoznak abnormitások, mig az e helyen nem ismertethető többi adat élénkebb és tompább színekkel a végszámok nyújtotta tanulságokat festi alá. A különbségeket az egyes foglalkozások sajátlagos természete is indokolja. Arra a nagy szerepre való tekintettel, mely a nemzeti termelés, nemzeti jövedelem, általános teherviselés szempontjából a keresők sajátja, a 4. sz. tábla ennek a közgazdasági tekintetben legértékesebb rétegnek a fejlődési indexeit, az 5. tábla pedig megoszlási hányadosaikat is közreadja. Az országos ') Ideértve a munkanélkül levőket is. 2) E miatt u. i. a segítő családtagok egy része mint háztartásvezető háztartásbeli az eltartottak rovatába került át. adatok ismeretében nem megy meglepetésszámba, hogy a keresők népnövekedési aránya szélsőségesebb, mint az eltartottaké. Szaporodásuk a tízezren aluli községekben például csak 2 %, míg az egész népesség ugyanitt 1920-tól 1930-ig 7-8 %-kal nőtt meg. Említést érdemel, hogy 11 törvényhatóságban (köztük 2 tj. városban, ú. m. Sopronban és Hódmezővásárhelyen) kevesebb keresőt talált a legújabb népszámlálás, mint a megelőző. A mezőgazdaság megcsappant foglalkoztatási, népességeltartási képessége mellett részben a felvétel- és feldolgozástechnikai okokkal magyarázható, hogy az őstermelés keresőinek száma csaknem következetesen megapadt ; a földmívelés keresőinek jelentősebb növekedése csak Szegeden (6-6%) és Szabolcs, Ung vm.-ben (3-9 %) következett be. A nagyobb foglalkozási ágazatok közül 50 %-ot haladt meg a kereső — de nem foglalkoztatott — lakosság növekedése Pest megye iparában és kereskedelmében, valamint még Szatmár, Ugocsa és Bereg k. e. e. vm. eléggé vérszegény iparában is. Az eltérő fejlődés eredményeképpen természetesen a keresők foglalkozási főcsoportok szerinti százalékos megoszlása más, mint az egész népességé.

1) (L. 5. tábla.) Törvényhatósági részletezésben is külön tanulmányt érdemelne meg a népesség két fő közgazdasági csoportjának, a keresőknek és eltartottaknak nem szerint való vizsgálata (1. 6. tábla). Erre itt nem lévén tér, a földrajzi eloszlásra karakterisztikusabb eredmények közül csak azt ragadjuk ki, hogy a férfi keresőknek 16-9, a kereső foglalkozást végző nőknek pedig 26-0 %-a Budapesten és a fővárost körülölelő külvárosias településekben

2) számláltatott meg. Nagy-Budapesten a férfi népesség pontosan %-része (75-0%), a női lakosságnak pedig 36-4 %-a kereső, holott az országos átlag csak 69-0 ill. 24-0 %. A városok közül Budapesten, a megyék sorában Zalában a leggyakoribb a női munka ; előbbiben a nők 40-6, utóbbiban 24-8 %-a kenyérkereső. Viszont Fejér (15-4 %) s Komárom és Esztergom megyében (15-9%) a legritkább; mindkét vármegye női lakosságából rajszámra küld Budapestre házi cselédeket és alighanem gyári munkásnőket is ; Komáromban a bányászat nagy serege is hozzájárul a női munka gyérebb voltához, ugyanis a bányásznépességben természetszerűleg kevés a kereső nő, de annál több a női eltartott. A női munka jelentőségének kisebb vagy nagyobb foka természetesen az egész kereső népesség gyakorisági hányadosain is megérzik. A férfiak munkavállalásának gyakorisága dolgában Budapest áll *) A házi cselédek %-a például Budapest egész népességében 6'5, egyedül a keresők közt 11-0%. 2) A mai Magyarország egész népességének 16'4%-a nagybudapesti lakos.