1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Foglalkozási adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok (1934)
I. Általános jelentés - a) Szöveg - 2. A népesség megoszlása és fejlődése foglalkozási főcsoportok, valamint keresők és eltartottak szerint
11* Foglalkozási főcsoportonkint elég szembeszökő és rendszertelen hullámmozgás figyelhető meg a lakosság két főalkatelemének népszámlálási felületén. Régi tapasztalat, hogy a keresőtevékenység a gazdasági viszonyok megváltozására élénken, gyorsan reagál. Ez főleg az ipar-forgalom körében figyelhető meg. A földmívelésnél a belső, tartalmi okok mellett viszont a technikai tényező is különös erővel érvényesül. A kereső munkába többé-kevésbbé bekapcsolódó hozzátartozók segítő családtagoknak vagy eltartottaknak való kimutatása ugyanis népszámlálásról-népszámlálásra meglehetősen következetlenül történt. 1) Úgyhogy a száz keresőre eső eltartottak száma az őstermelés különválasztása után az országos végeredményektől feltűnően eltér. E kétféle adatsort tanulságosan kerekítik ki a két főkategória idevágó arányszámai : Száz keresőre jutott eltartott a mai Magyarországon az . a . a , ^ « . , a Év !f SÍI- 11 & if lis ál? »A »aSSj! 08.0 5»a 1900 130 117 141 139 1910 136 117 153 136 1920 113 117 109 135 1930 117 113 121 123 1920-ban nemcsak a gazdálkodásban segítő családtagok kimutatása volt következetesebb, hanem a már elmondott okokból a mezőgazdaság munkaalkalmai (a női munkalehetőségek is) tetemesen meggyarapodtak. Olyannyira, hogy az eltartottak hányadosa az 1910. évi 153-ról 109-re zuhant. Ugyanakkor az ipari pangásra jellemző módon az eltartottak aránya az iparban változatlan maradt (124). 1920-ról 1930-ra pontosan az ellenkező folyamat tanúi voltunk. Ehhez járul, hogy 1930-ban feldolgozási újításképpen az eltartottak közül a háztartásvezető háziasszonyok különválasztattak ; később igazolni fogjuk, hogy ez is a segítőcsaládtagok kárára történt. Persze a természetes népmozgalom alakulása, az életkormegoszlás megváltozása, a külső vándormozgalmak szintén olyan tényezők, amelyek hatása ugyancsak felismerhető. A két békenépszámláláshoz viszonyítva pl. a jövő nemzedék sorai 1930-ban nagyon is megritkultak : ennek nyoma az adatsorokból már erőteljesen kiütközik. 1920-szal szemben, amikor az utánpótlás igen gyér volt, a gyermekszám legújabb kedvezőtlen alakulása még csak elvétve okozott nagyobb eltolódásokat. A Trianon utáni két népszámlálás foglalkozási részletadataiban (a nyugdíjasok-, tőkepénzeseknél) egyébként már az elöregedés folyamata is szembetűnő. A tényleges népgyarapodást illetőleg ismét az előbb idézett kétféle országos számsor látszik a legjellegzetesebbnek : Tényleges szaporodás vagy fogyás (—) %-ban Kereső népesség Eltartott népesség az ös- .. az ös"MfiaTalr OSSZe- termelés OSSZe- termelés osza K sen x™ sen l er ní" sával savai 1900—1910 8-6 24-6 13"0 24*8 1910—1920 16-2 5-2 —3"4 5'5 1920—1930 6-5 20"9 10"8 16*5 1900—1930 34-3 58'4 20'9 53'3 1910—1930 23'7 2T2 TO 22'8 Az őstermelő népesség különválasztása után megbízhatóbb képet kapunk a fejlődésfolyamatokról. Mindenesetre jellemző, 1 1900-ról 1910-re még az ú. n. eltartásosaknak az őstermelés eltartottai közül való kiemelése is befolyásolta az adatokat. hogy a nem őstermelő foglalkozású keresőnépesség száma a legutóbbi tíz esztendő leforgása alatt erőteljesebben nőtt meg, mint az eltartottaké (éspedig alighanem nagyobb részben gazdasági s egyéb okok és csak kisebb mértékben a gyermeklétszám 1920-szal szemben mégcsak egészen enyhe csökkenése folytán), holott az őstermelés túlsúlya és ellentétes lélekszámkülönbözetei következtében az országos végadat éppen az ellenkezőt bizonyítja : Tényleges szaporodás vagy fogyás (—) szám szerint Időszak őste r~ ipa r" egyéb összesen iaoszaK melés fQr g_ fog ] összesen kereső népesség 1900—1910 ... —49.705 253.503 51.533 255.331 1910—1920 ... 442.956 55.283 25.526 523.765 1920—1930 ... —97.250 238.752 100.939 242.441 1900—1930 ... 296.001 547.538 177.998 1,021.537 1910—1930... 345.706 294.035 126.465 766.206 eltartott népesség 1900—1910... 143.365 321.281 37.915 502.561 1910—1920 ... —248.224 72.676 26.868 —148.680 1920—1930... 142.402 161.119 152.155 455.676 1900—1930... 37.543 555.076 216.938 809.557 1910—1930 ... —105.822 233.795 179.023 306.996 Még csak azt fűzhetjük ide, hogy míg a keresőelem 1900— 1930. évi szaporulatának 29-0 %-a esett az őstermelésre, addig 53-6 %-ot az ipar-forgalom nyelt el, 17-4 %-ot pedig a többi foglalkozási ág szívott fel. Ellenben 1910—1930-as alapon az őstermelés felvevő — helyesebben megtartó — képessége kedvezőbb színben tűnik fel: részesedési aránya a kereső népesség tényleges gyarapodásából meglepően magas (45-1 %) és meghaladja a bányászat-, ipar- és kereskedelemét (38-4 %), míg az egyéb foglalkozásoknak 16-5%-nyi rész jutott. Az agrárfejlődés, illetőleg visszafejlődés mérlegén azonban a másik serpenyő: az eltartottaké éppen 1910 és 1930 közt elég mélyre szorul le. Lássuk végül a keresők és eltartottak három nagy foglalkozási csoportjának megoszlási százalékait: A kereső Az eltartott népesség megoszlása %-ban ^ őster- ipar- egyéb őster- ipar- egyéb E v melés forg. fogl. melés forg. fogl. 1900 58-2 24-0 17-8 62-6 25-5 11-9 1910 .....52-2 29-9 17-9 58-7 29-9 11-4 1920 56-7 27-2 16-1 54-9 32-7 12-4 1930 50-8 31-5 17-7 52-6 33-0 14-4 Összeállításunkból kitűnőleg az egyéb foglalkozások gyűjtőcsoportjában a keresők aránya meghaladja az eltartottakét. Ez csaknem teljes egészében a házi cselédek családtagjainak minimális számára és arányára (100 keresőre 11 eltartott) vezethető vissza. Az egyéb foglalkozású keresők arányának magassága folytán az őstermelés és az ipar-forgalom keresőinek a hányadosa alacsonyabb (51-8 helyett 50-8 ill. 32-3 helyett. 31-5%), mint egész népességüké. A gazdasági hullámmozgás figyelembevételével nem meglepő a kereső mezőgazdák számoszlopában látható ingadozás, valamint az 1920-as és 1930-as arányszámokat elválasztó térköz kiszélesbedése ; annál enyhébb — de csak a keresőknél — a népességi arány visszaesése 1910-hez viszonyítva. Erről rajzol képet a húsz év előtti és a jelenlegi abszolút számok egybevetése is : az őstermelés keresőinek száma két évtized alatt 1,686.000-ről 2,031.000-re nőtt v igaz viszont, hogy a tetőpontot (2,129.000) 1920-ban érte el. Egy emberöltő alatt, tehát 1900 óta a mezőgazdaság keresői-
