1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Foglalkozási adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok (1934)

I. Általános jelentés - a) Szöveg - 2. A népesség megoszlása és fejlődése foglalkozási főcsoportok, valamint keresők és eltartottak szerint

8* díjasok, tőkepénzesek stb. táborában megfigyelhető gyarapodásnak. Az utóbbiaknak a századfordulót követő létszámszaporulatát még statisztikai-technikai ok : a birtokaikat eltartás fejében gyermekeiknek átadó egyének (eltartásosak) számának az őstermelésből az egyéb foglalkozások közé való áthelyezése is elősegítette j

1) ugyanezt eredményezte a közintézetek eltartottjainak számbeli szaporulata is. Az életmód, az életfelfogás, a háztartási berendezkedés és legfőképen a középosztály anyagi erejének átalakulásáról rajzol képet a házi cselédség 1920-ban a mélypontra lecsúszó, sőt 1930-ban is a békebeli színvonal alatt maradó adata ; ez annál feltűnőbb, mert viszont a háztartások, kivált az értelmiségi háztartások száma jelentősen emelkedett. A véderő keresőinek és eltartottainak egybefoglalt adata semmitmondó : az összeállításokban kimutatott 1900—1930. évi növekedés csak látszólagos. Az ismeretlen és részben az egyéb foglalkozásúak számának ingadozásán kívül a k. m. n. napszámosok adatának hullámzása szintén tehertétele a foglalkozási feldolgozásoknak s a többi kategória adatait is zavarólag befolyásolja. Már az 1910. évi népszámlálási közlemény is hangsúlyozta, hogy a különféle gazdasági ágakban munkát vállaló napszámosok 1900-zal szemben észlelt hanyatlása — részben legalább — a számlálólapok pontosabb kitöltésének következménye ; megállapítást nyert ugyanis, hogy a foglalkozási ágazatot meg nem nevező napszámosok egy része a valóságban földmívelési napszámos ; 1910-ben ezek az őstermeléshez soroztattak (1920-ban még következetesebben érvényesült ez a gyakorlat.). Ezt természetesen a földmívesréteg számbeli hullámzásánál is figyelembe kell venni.

2) A feldolgozás-technikai okon kívül gazdasági tényezők is igen erőteljesen befolyásolhatják a k. m. n. napszámosok létszámmozgalmát. Valószínű ugyanis, hogy egyrészt gyors ipari fellendülés idején, másrészt a munkanélküliség hirtelen súlyosbodásának napjaiban több, hosszabb ipari pangás időszakában viszont kevesebb k. m. n. napszámost számlál meg a statisztika, mint normálisan. Igen érdekes megvizsgálni, hogy vájjon az egyes évtizedek tényleges népgyarapodásából mekkora rész esett 1. az őstermelésre, 2. a bányászat- és ipar-forgalomra, 3. az egyéb foglalkozási ágak nagy főcsoportjára. Ezt az alábbi adatok szemléltetik : Tényleges szaporodás szám szerint O i-ban 1900— 1910— 1920— 19001910— 19201910 1920 1930 1910 1920 1930 Őstermelés . . 93.660 194.732 45.152 12-4 51-9 6-5 Ipar-forgalom 574.784 127.959 399.871 75-8 34-1 57-3 Egyéb . 89.448 52.394 253.094 11-8 14-0 36-2 Összesen .. 757.892 375.085 698.117 100 0 100 0 100 0 Az adatok könnyebb értékelésére tudni kell, hogy az őstermelés népességi hányadosa 1900-ban 60-8, 1910-ben 55-9, 1920-ban 55-7 és 1930-ban 51-8 % volt, az iparforgalmi népesség részesedését 24-8, 29-9, 30-1 és 32-3 %-os arányok jelzik, míg az egyéb hivatási ágakra a fennmaradó 14-4, 14-2, 14-2 *) A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. II. rész. Magyar Statisztikai Közlemények, Új sorozat, 48. kötet. (A szöveget írta : Kovács Alajos dr.) 7. 1. *) Az agrárnépesség arányának 1900—1910. évi csökkenése pl. e hibaforrás kiküszöbölése után valamivel még nagyobbra nőne, sőt az 1910. és 1920. évi hányadosok közti — minimális —• térköz is az 1920. évi adat kárára tágulna valamelyest. és 15-9 % jut. Jellegzetes az 1900—1930. és 1910—1930. évi nagyobb szakaszok országos népgyarapodási adatának részekre bontása is : Tényleges szaporodás szám szerint %-ban 1900— 1910— 1900— 1910— 1930 1930 1930 1930 Őstermelés 333.544 239.884 18-2 22-3 Ipar-forgalom 1,102.614 527.830 60-2 49-2 Egyéb 394.936 305.488 21-6 28-5 Összesen 1,831.094 1,073.202 100 0 100 0 A földmívelésre tehát a tényleges szaporodásból legfeljebb Vs—

2/

5-annyi jutott, mint amennyi a lakosszám alapján megillette volna. A másik két gyűjtőkategória viszont köteles részének 1 —2-szeresét emésztette fel. Megemlítést érdemel még, hogy a fejlődést indexszámokban fejezve ki, az 1900— 1930. évi szélsőségesebb indexsorral szemben az 1910—1930. évi lényegesen kiegyensúlyozottabbnak mutatkozik. Tájékoztatásképen az összehasonlításra legalkalmasabb hat kereseti ág és az iparforgalmi gyüjtőcsoport indexeit állítjuk ide. Az 1920 = 100 alapon kiszámított adatokat csak kiegészítésképen idézzük : Az 1930. évi lélekszám indexe, ha 1900 = 100 1910 = 100 1920 = 100 Őstermelés 108 106 101 Bányászat és kohászat 208 132 98 162 123 124 Kereskedelem és hitel.. 172 134 115 Közlekedés 159 110 95 Ipar-forgalom .... 165 123 117 Közszolg. és szabadfogl. 177 143 117 1910 óta nagyobb fellendülésre alig akad példa. Nincs foglalkozási ág, mely a mai területen nyüzsgő sokaság nagyobb csoportjait hirtelen felszívhatta volna. Nincsenek káprázatos kilátások, szédületes lehetőségek. A magyar közgazdaság horizontja megszűkült. A közbeékelődő 1920. év azonban rendkívüli viszonyai révén két mozgalmasabb szakaszra tagolja a békebeli utolsó népszámlálás óta eltelt húszéves periódust. Már az 1920— 1930. évi tényleges gyarapodás néhány fontosabb eredménye : az őstermelő népesség alig 45.000 főnyi, a bányászat, ipar és forgalom kereken 400.000-es és a többi foglalkozási ág negyedmilliót meghaladó lélekszámszaporulata egymagában is arra mutat, hogy a jelzett periódus tömeges foglalkozásváltoztatások, a gazdasági szerkezet jelentősebb átalakulásának időszaka volt. Két okból is érthető a tíz év előtti gazdasági rend megbolygatásának nagyobb mértéke : az első az 1920 körül szinte túlnagyra duzzadt agrárelem foglalkozáscseréinek gyakorisága, a második pedig a népesség koralkatának deformálódása. Az öregek rétege közegészségügyi szempontokból örvendetes, közgazdasági tekintetben azonban aggasztó módon nőtt meg ; ezt a nyugdíjasok stb. számának nagy ugrása érzékelteti. Ugyanakkor az alsó improduktív kor lélekszáma 1920-szal szemben még alig változott,

1) a munkabíró korosztály számereje ellenben annál feltűnőbben duzzadt meg. A kormegoszlás ilyetén átformálódása a foglalkozási struktúra szinte szükségképeni átalakulását vonta maga után. *) Az 1920. évi adatokat ugyanis az elmaradt háborús születések száma erősebben terheli, mint az 1930. évieket. 1910-zel szemben a visszaesés már tekintélyes.