1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Foglalkozási adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok (1934)

I. Általános jelentés - a) Szöveg - 2. A népesség megoszlása és fejlődése foglalkozási főcsoportok, valamint keresők és eltartottak szerint

8* díjasok, tőkepénzesek stb. táborában megfigyelhető gyarapo­dásnak. Az utóbbiaknak a századfordulót követő létszám­szaporulatát még statisztikai-technikai ok : a birtokaikat el­tartás fejében gyermekeiknek átadó egyének (eltartásosak) számának az őstermelésből az egyéb foglalkozások közé való áthelyezése is elősegítette j 1) ugyanezt eredményezte a köz­intézetek eltartottjainak számbeli szaporulata is. Az életmód, az életfelfogás, a háztartási berendezkedés és legfőképen a középosztály anyagi erejének átalakulásáról rajzol képet a házi cselédség 1920-ban a mélypontra lecsúszó, sőt 1930-ban is a békebeli színvonal alatt maradó adata ; ez annál fel­tűnőbb, mert viszont a háztartások, kivált az értelmiségi ház­tartások száma jelentősen emelkedett. A véderő keresőinek és eltartottainak egybefoglalt adata semmitmondó : az össze­állításokban kimutatott 1900—1930. évi növekedés csak látszólagos. Az ismeretlen és részben az egyéb foglalkozásúak számának ingadozásán kívül a k. m. n. napszámosok adatá­nak hullámzása szintén tehertétele a foglalkozási feldolgozá­soknak s a többi kategória adatait is zavarólag befolyásolja. Már az 1910. évi népszámlálási közlemény is hangsúlyozta, hogy a különféle gazdasági ágakban munkát vállaló nap­számosok 1900-zal szemben észlelt hanyatlása — részben legalább — a számlálólapok pontosabb kitöltésének követ­kezménye ; megállapítást nyert ugyanis, hogy a foglalkozási ágazatot meg nem nevező napszámosok egy része a valóságban földmívelési napszámos ; 1910-ben ezek az őstermeléshez soroztattak (1920-ban még következetesebben érvényesült ez a gyakorlat.). Ezt természetesen a földmívesréteg számbeli hullámzásánál is figyelembe kell venni. 2) A feldolgozás-technikai okon kívül gazdasági tényezők is igen erőteljesen befolyásol­hatják a k. m. n. napszámosok létszámmozgalmát. Valószínű ugyanis, hogy egyrészt gyors ipari fellendülés idején, másrészt a munkanélküliség hirtelen súlyosbodásának napjaiban több, hosszabb ipari pangás időszakában viszont kevesebb k. m. n. napszámost számlál meg a statisztika, mint normálisan. Igen érdekes megvizsgálni, hogy vájjon az egyes évtizedek tényleges népgyarapodásából mekkora rész esett 1. az ős­termelésre, 2. a bányászat- és ipar-forgalomra, 3. az egyéb foglalkozási ágak nagy főcsoportjára. Ezt az alábbi adatok szemléltetik : Tényleges szaporodás szám szerint O i-ban 1900— 1910— 1920— 1900­1910— 1920­1910 1920 1930 1910 1920 1930 Őstermelés . . 93.660 194.732 45.152 12-4 51-9 6-5 Ipar-forgalom 574.784 127.959 399.871 75-8 34-1 57-3 Egyéb . 89.448 52.394 253.094 11-8 14-0 36-2 Összesen .. 757.892 375.085 698.117 100 0 100 0 100 0 Az adatok könnyebb értékelésére tudni kell, hogy az ős­termelés népességi hányadosa 1900-ban 60-8, 1910-ben 55-9, 1920-ban 55-7 és 1930-ban 51-8 % volt, az iparforgalmi népes­ség részesedését 24-8, 29-9, 30-1 és 32-3 %-os arányok jelzik, míg az egyéb hivatási ágakra a fennmaradó 14-4, 14-2, 14-2 *) A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszám­lálása. II. rész. Magyar Statisztikai Közlemények, Új sorozat, 48. kötet. (A szöveget írta : Kovács Alajos dr.) 7. 1. *) Az agrárnépesség arányának 1900—1910. évi csökkenése pl. e hibaforrás kiküszöbölése után valamivel még nagyobbra nőne, sőt az 1910. és 1920. évi hányadosok közti — minimális —• térköz is az 1920. évi adat kárára tágulna valamelyest. és 15-9 % jut. Jellegzetes az 1900—1930. és 1910—1930. évi nagyobb szakaszok országos népgyarapodási adatának ré­szekre bontása is : Tényleges szaporodás szám szerint %-ban 1900— 1910— 1900— 1910— 1930 1930 1930 1930 Őstermelés 333.544 239.884 18-2 22-3 Ipar-forgalom 1,102.614 527.830 60-2 49-2 Egyéb 394.936 305.488 21-6 28-5 Összesen 1,831.094 1,073.202 100 0 100 0 A földmívelésre tehát a tényleges szaporodásból legfeljebb Vs— 2/ 5-annyi jutott, mint amennyi a lakosszám alapján meg­illette volna. A másik két gyűjtőkategória viszont köteles részének 1 —2-szeresét emésztette fel. Megemlítést érdemel még, hogy a fejlődést indexszámokban fejezve ki, az 1900— 1930. évi szélsőségesebb indexsorral szemben az 1910—1930. évi lényegesen kiegyensúlyozottabbnak mutatkozik. Tájékoz­tatásképen az összehasonlításra legalkalmasabb hat kereseti ág és az iparforgalmi gyüjtőcsoport indexeit állítjuk ide. Az 1920 = 100 alapon kiszámított adatokat csak kiegészítés­képen idézzük : Az 1930. évi lélekszám indexe, ha 1900 = 100 1910 = 100 1920 = 100 Őstermelés 108 106 101 Bányászat és kohászat 208 132 98 162 123 124 Kereskedelem és hitel.. 172 134 115 Közlekedés 159 110 95 Ipar-forgalom .... 165 123 117 Közszolg. és szabadfogl. 177 143 117 1910 óta nagyobb fellendülésre alig akad példa. Nincs fog­lalkozási ág, mely a mai területen nyüzsgő sokaság nagyobb csoportjait hirtelen felszívhatta volna. Nincsenek káprázatos kilátások, szédületes lehetőségek. A magyar közgazdaság horizontja megszűkült. A közbeékelődő 1920. év azonban rendkívüli viszonyai révén két mozgalmasabb szakaszra tagolja a békebeli utolsó népszámlálás óta eltelt húszéves periódust. Már az 1920— 1930. évi tényleges gyarapodás néhány fontosabb eredménye : az őstermelő népesség alig 45.000 főnyi, a bányászat, ipar és forgalom kereken 400.000-es és a többi foglalkozási ág negyed­milliót meghaladó lélekszámszaporulata egymagában is arra mutat, hogy a jelzett periódus tömeges foglalkozásváltoztatá­sok, a gazdasági szerkezet jelentősebb átalakulásának idő­szaka volt. Két okból is érthető a tíz év előtti gazdasági rend megbolygatásának nagyobb mértéke : az első az 1920 körül szinte túlnagyra duzzadt agrárelem foglalkozáscseréinek gyakorisága, a második pedig a népesség koralkatának defor­málódása. Az öregek rétege közegészségügyi szempontokból örvendetes, közgazdasági tekintetben azonban aggasztó módon nőtt meg ; ezt a nyugdíjasok stb. számának nagy ugrása érzékelteti. Ugyanakkor az alsó improduktív kor lélekszáma 1920-szal szemben még alig változott, 1) a munka­bíró korosztály számereje ellenben annál feltűnőbben duzzadt meg. A kormegoszlás ilyetén átformálódása a foglalkozási struktúra szinte szükségképeni átalakulását vonta maga után. *) Az 1920. évi adatokat ugyanis az elmaradt háborús szüle­tések száma erősebben terheli, mint az 1930. évieket. 1910-zel szemben a visszaesés már tekintélyes.

Next

/
Thumbnails
Contents