1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Demográfiai adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint (1932)

ELŐSZÓ

IV tettel, az unitáriusok külön kimutatását. A műveltségi állapotra vonatkozó általános adatot tartalmazó rovatot a 6 éven felüli analfabétákat feltüntető adattal bővítettük. Az úgynevezett pusztai tábla, amely 1920-ban a 2-es számot viselte, most a harmadik helyre került s lényegesen kibővült, amennyiben a külterületi lakotthelyek népessége ezúttal már nemek és korcsoportok szerint részletezve kerül nyilvánosságra. Az anyanyelvi megoszlásnál csupán a magyar, német és tót anyanyelvűeket mutatjuk ki külön, a vallási csoportosításban pedig az unitáriusok most az egyéb vallásúak között szerepelnek. Könnyebb áttekinthetőség és az adatok felhasználásának egyszerűbbé tétele érdekében az egy-egy községhez tartozó külterületek adatait külön-külön le is összegeltük. Még egy tekintetben tüntet fel változást a jelen közlemény az előbbi népszámlálási közleményekkel szemben. Az adatok közlésénél az eddig követett országrészbeosztást elhagytuk és helyette «Dunántúl, Alföld, Észak» elnevezéssel hármas országrészbeosztásban és a törvényhatósági taglalásnál a közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék szerint sorakoztatjuk adatainkat. A főváros környékének különleges viszonyaira való tekintettel Pest vármegyének adatait a fővároskörnyéki 21 helység népességére vonatkozó adatok nélkül is közöljük és a NagyBudapestet alkotó területre vonatkozó adatokat külön kiemeljük. Ugyancsak külön emeljük ki a törvényhatósági jogú városokra és a megyei városokra, a 10.000-nél népesebb és a 10.000-nél kisebb lélekszámmal bíró községekre vonatkozó adatokat is. Végül megemlítem, hogy a kötet bevezető szövegét a népszámlálási munkálatok vezetője, Mozolovszky Sándor dr. miniszteri osztálytanácsos írta. Budapest, 1932 november havában. Kovács Alajos dr. h. államtitkár, a m. kir. központi statisztikai hivatal elnöke.