1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Demográfiai adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint (1932)

I. Általános jelentés - a) Szöveg - A lélekszám alakulása a mai területen 1869 óta - Külföldi honosok - A nemek aránya

eléggé egyenletesen oszlik meg a népesség, — a legritkább népességű Abaúj-Torna (54-5), Fejér és Somogy vármegye (57-5—57-4), legsűrűbb Pest vármegye (115-6) — de a városokban igen nagy szélsőségek vannak. A nagy külterülettel bíró városokban a népsűrűség közelebb esik a vármegyékéhez, a Dunántúl egyes városainál felszökik 800—900 fölé, mint Pécsett és Győrött, a fővárosban pedig (4.866-5) az 5000-hez közeledik az egy négyzetkilométerre eső lakosszám. A lélekszám alakulása a mai területen 1869 óta. Hat évtized a nemzet életében is nagy idő, különösen, ha számba vesszük, hogy nálunk a fejlődés üteme a kiegyezés esztendeje utáni időkben kezdett meggyorsulni, és ha figyelembe vesszük, mekkora megrázkódtatások érték ezt a nemzetet megújhodásának első hatvan esztendeje alatt. A tizenhétesztendős elnyomatás után szabad lélekzethez jutott nemzetet gyarapodásának kezdő éveiben érte az 1869-ik évi első hivatalos népszámlálás, mely az akkori országterületen 13,579.129 lelket talált. Ezeknek azonban jórésze—ha még életben vannak—és utódaik ma idegen uralom alatt élnek, szaporodásukról, demográfiái viszonyaikról elszakíttatásuk óta vajmi keveset tudunk, a ejlődési folyamatot csupán azzal az 5,014.203-as lélekszámmal kezdve kísérhetjük figyelemmel, melyet az 1869-iki népszámlálás a mai területen talált. (L. a 4. táblát a 16.* lapon.) Ez a népesség 61 esztendő alatt 73-3%-os szaporodást ért el, ami átlagosan évi 1-2% szaporodásnak felel meg. A szaporodás iránya nem volt azonban egyenletes ; ha a 61 esztendőt két időszakra osztjuk, mindjárt szembe tűnik, hogy 1869—1900 között általában kedvezőbb a szaporodási arányszám, mint a második időszakban, 1900—1930 között; ez alól csak néhány törvényhatóságban látunk kivételt. Ennek az a magyarázata, hogy részben az első időszakba estek a minden téren való fellendülés esztendei, másrészt a második időszakba esik a háborús évtized a maga rendkívül alacsony szaporodási arányszámával. Igen sok törvényhatóság van, melynek népessége 61 esztendő alatt az 1869-iki lélekszám felével vagy még többel is megnövekedett, de az országos szaporodási arányszámot, 73-3 %-ot, a vármegyék közül csak Pest és Szabolcs-Ung haladja meg. Különösen a városok és ezek között is a főváros, Miskolc, Pécs és Debrecen tűnnek ki azzal, hogy a hat évtized alatt népességük megháromszorozódott-négyszereződött. A legóriásibb fejlődést a fővárossal szomszédos helységek mutatják, amelyeknek népessége az 1869. évinek majdnem 16-szorosára A MAI QRSZAGTERULET NEPESSEGENEK FEJL0DESE Développemenr de la popul a Hon sur le terntotre acluel de la Hongrie millió -millions _ szaporodott meg. Legkevésbbé fejlődött ezzel szemben AbaújTorna (8-7%), Baranya (15-4%), Tolna (20-8%), Veszprém (21-0%) vármegye és városok közül Hódmezővásárhely (22-8 %) népessége, utóbbi az első három évtizedben is gyengeszaporodású volt, de a második három évtizedben 0-9 %-kal még meg is fogyatkozott. A városok és vármegyék 6 évtizedes növekedési folyamatát a mellékelt ábra szemlélteti. Az ábra a városoknak a vármegyékkel szemben való gyors gyarapodását érzékelteti, s meglátszik, hogy a legerőteljesebben fejlődő csoportot a tj. városok alkotják. Külföldi honosok. A külföldi honosokat 1920-ban nem mutattuk ki, mert az előző népszámlálás idején még a lakosság számottevő része maga sem tudta, hogy a párizskörnyéki békeszerződések szerint melyik utódállam állampolgárának tekintse magát. A külföldi honosok számadatának az előző évtized adataival való egybevetésére tehát nincs alkalom, csupán azt említjük itt meg, hogy 1900-ban és 1910-ben a külföldi honosok a Trianon előtti Magyarország népességének l-l %-át tették. Az 1930. évi népszámlálás a mai területen 81.491 külföldi honost írt össze (1. az 5. táblát a 17.* lapon), akik az egész népességnek 0-9 %-át teszik, tehát csak valamivel kevesebbet, mint amekkora hányadot 2 és 3 évtized előtt a régi Magyarország népességében elfoglaltak. Az 1930-ban összeírt külföldi honosoknak majdnem kétharmada, 61-3 % a, a fővárosban és környező községeiben él. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az 1930-ban összeírt külföldi honosok csupán a trianoni szerződés értelmében vett külföldi honosok, tehát egészen más megítélés alá kell őket vennünk, mint a régi értelemben vett külföldi honosokat. Az 1930-ban összeírt külföldi állampolgároknak ugyanis több mint a fele, 45.381, színmagyar s a külföldi állampolgároknak közel kétharmada (63-9%) a régi Magyarország területén született. A régi értelemben vett «külföldi» tehát az összeírt idegen állampolgároknak csupán egyharmada. A nemek aranya. A nemek arányának egyensúlyát is erősen kibillentette a világháború és hosszú idő kell, míg az ismét helyre áll. A javulási folyamat azonban már itt is megindult, a természet örök törvényei, amelyek ilyen nagy háborúk után a férfinépesség bővebb szaporodásának kedveznek, működésbe léptek, miáltal 1930-ban az ezer férfira eső nők arányszáma, amely 1920-ban 1.062 volt, leszállott 1.045-re. Elég messze van azonban még az 1910-es, békebeli aránytól, 1.007-től. A férfi népesség szaporodása 1910 és 1920 között rendkívül alacsony volt: 2-1%, a nőké pedig 7-7%, ellenben 1920 és 1930 között a férfiak száma már 9-7 %-kal a nőké is valamivel erősebben, 7-9 %-kal növekedett meg. A különböző neműek szaporodása terület szerint egyáltalán nem volt egyenletes ; a városokban például a női népesség szaporodása (10-1%) erősen meghaladja a férfiakét (8-3%), a vármegyékben fordított a helyzet, a nők szaporodása ott csak 7-3%, míg a férfiaké 10-2%. Az egyes törvényhatóságokat tekintve, (1. az 5. sz. táblát a 17.* lapon) meg éppenséggel nagy szélsőségeket találunk. Győr és Sopron városokban még fogyott is a férfinépesség, Sopron vármegyében pedig a női népesség száma. (Hódmezővásárhelyt mindkét nem fogyott.) Ezzel szemben a férfinépesség hatalmas arányú szaporodása tűnik föl Baján (26-5%) és Pest vármegyében, a nőké Pécsett (26-9%) és szintén Baján (20-0%). Baja és Pécs magas szaporodási arányainál ismét utalnunk kell arra, hogy e két városban a majdnem egy évvel későbben megtartott