1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1929)
I. Általános jelentés - E) A népesség foglalkozása
74* nyait tekintve, az őstermelők között a Duna balparti és a Tisza jobbparti országrészben, vagyis a felvidéken találjuk a háztulajdonosok legmagasabb (18'9%), és a Tisza balparti országrészben legalacsonyabb (16*3%) arányait. Nyolc törvényhatóságban : Torontálban, Hontban, Esztergomban, Bács-Bodrogban, Gömörben, Baranyában, Tolnában és Pécs tj. városban az őstermeléssel foglalkozóknak több mint egyötöde házbirtokos (23'9—20 ,5%). Legalacsonyabb az arányszám Szabolcs vármegyében, ahol az őstermelőknek csak 14'0%-a bír házzal, ugyanitt legrosszabbak a földbirtokviszonyok is az összes vármegyék között, mert az őstermelőknek csupán 11 "2 %-a bír földtulajdonnal. A bányászatnál különösen óvatosan kell az arányszámot kezelni. Itt csak azokat a törvényhatóságokat vesszük figyelembe, ahol számottevő bányásznépesség lakik. Ezek szerint az esztergomvármegyei bányászok között van legmagasabb arányban a háztulajdonnal bíró (lö-6%), legkevesebb pedig a komáromvármegyei bányászok között (3'3%), ahol tehát úgy látszik, a vállalat ad a bányászok legnagyobb részének természetbeni lakást. Az iparforgalmi csoportokhoz tartozók közül általában legtöbb házbirtokos a mai terület északi és déli határán elterülő két legkisebb országrészben, a Duna balpartján és a Tisza-Maros szögén van, legkevesebb pedig az ország közepén, a Duna-Tisza köze iparforgalmi népességében. Az iparosnépesség közül Torontálban (18-3%), a kereskedelemmel foglalkozók közül Bács-Bodrogban (21-5%) és a közlekedéshez tartozók közül Baja városon kívül (15-4%) Gömör vármegyében (14'0%) van a legtöbb házbirtokos. A közszolgálathoz tartozók házbirtokviszonyai meglehetősen egyenletesek az egyes törvényhatóságok között, legjobban hasonlítanak a közlekedésnél mutatkozó arányszámokhoz, legmagasabb az arányuk az ország déli részein és kivált Bács-Bodrog vármegyében (14"9%) A véderőnél az egyes törvényhatóságok között már nagy különbségek vannak (Baján 20-o%, Hódmezővásárhelyen 2-6%). Ugyancsak meglehetős különbségeket látunk a napszámosoknál házbirtok tekintetében az egyes törvényhatóságok és országrészek között. A legmagasabb arányok, akárcsak a kereskedelemnél, az északi és a déli két legkisebb országrészben, különösen a Duna balpartján találhatók (18"i%), de a legkimagaslóbb arány a Tisza-Maros szöge egyik törvényhatóságában, Torontálban van (26'1%) ; a városokban ellenben igen kevés közöttük a házbirtokos (a fővárosban csak 0'7%). A nyugdíjasok, tőkések stb. a törvényhatóságok túlnyomó többségében és különösen egyes városokban a legmagasabb arányszámokkal szerepelnek, mert hiszen közöttük foglalnak helyet a háztulajdonosok is. Arad vármegyében közel egyharmad részük (30-5%), Baján 27'2%-uk házbirtokos. Legalacsonyabb arányaik Baranya (14'6%), Szatmár (16'2%) és Moson (16*9%) vármegyékben vannak. A földbirtokra vonatkozó arányszámokból mindenekelőtt az tűnik ki, hogy az egyedüli Moson vármegye kivételével minden törvényhatóságban kevesebb egyénnek van földbirtoka, mint házbirtoka. Az őstermeléshez tartozó népesség földbirtokviszonyait tekintve, a legkedvezőbb arányok Baranya (20'7%), Bács-Bodrog (20-4%) és Tolna (20*2%) vármegyékben, tehát egy összefüggő és ritka gyermeklakosságú területen vannak. A legrosszabb birtokviszonyok Arad (8-4%), Szabolcs (11-2%) és Ung (11'3%) vármegyékben találhatók. A városok között a legalacsonyabb arány egy nagy külterülettel bíró törvényhatósági jogú városban: Debrecenben van (8-7%), ahol az őstermelő népességből a földbirtokosok aránya erősen megközelíti a legrosszabb birtokviszonyokat feltüntető vármegyének az arányát. Az iparforgalom négy csoportja közül a bányászattal, iparral és kereskedelemmel foglalkozók között a földbirtokosok legmagasabb arányai a Duna balpartján, a közlekedéshez tartozók között pedig a Tisza-Maros szögén találhatók. Az egyes törvényhatóságokat tekintve azonban az iparral és kereskedelemmel foglalkozók között BácsBodrog vármegyében (17'0%, illetve 18'7%), a közlekedéssel foglalkozók között Torontálban (12'9%) vannak legnagyobb arányban földtulajdonnal bírók. A közszolgálathoz tartozók közül a Tisza balparti országrészben lakók között van a földbirtokkal bírók legmagasabb aránya (6-6%), az egyes törvényhatóságokat tekintve azonban Bács-Bodrogban (12'5%) és Hajdúban (10-5%) vannak a maximumok. A városokban általában a közszolgálati foglalkozások előnyben vannak földbirtokviszony tekintetében az iparforgalmi foglalkozások fölött, mert a városokban lakó közszolgálati alkalmazottak 3'2%-ának van földbirtoka, az iparforgalom városlakó népességében ellenben a földbirtokkal bírók aránya a bányászok kivételével mindenütt alacsonyabb. A véderőhöz tartozóknál a városi népességben elfoglalt arány még magasabb valamivel (3-5). A napszámosok közül a Duna balpartján vannak a földtulajdonnal bírók legnagyobb arányban (8-i%), a törvényhatóságok között pedig Torontálban (14-9 %) és Hontban (14'8%), rendkívül csekély azonban a városlakó napszámosok között a földbirtokkal rendelkezők aránya. A nyugdíjasok, tőkepénzesek stb. csoportjában a földbirtokkal bírók legmagasabb arányát (39-4%) Moson vármegyében látjuk, ott ugyanis sokan vannak az ú. n. eltartásosak, kiknek a földtulajdonát rendszerint a lemenő ágbeli hozzátartozók mívelik. Az e csoportba tartozó földbirtokosok kisebb vagy nagyobb aránya különben jórészt attól függ, hogy egyes helyeken az e csoportba tartozó gazdaságilag erősebb elemek (tőkések, háztulajdonosok stb.), vagy csak a tényleg nyugdíjasok vannak túlsúlyban. A földbérlettel bírók arányait csak az összes népességre vonatkozóan és az őstermeléssel foglalkozóknál mutattuk ki, mert a többi foglalkozásokban az arányszámok rendkívül elaprózódtak volna. Az öszszes népességre vonatkozó adatokat nézve Sopron (6-4%), Moson (3-7%) és Győr (3-3%) vármegyékben találjuk a földbérlettel bírók legmagasabb arányait, igen magas arányt látunk még egy városi törvényhatóságban : Szegeden (2-9%). Ha csupán az őstermeléssel foglalkozó lakosságot tekintjük, ugyancsak Sopron