1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1929)

I. Általános jelentés - E) A népesség foglalkozása

56* sen kiemelkedik Baja város (6'so). 3%-ot meghaladó arányokat csak három dunántúli városban : Székesfehérvárott (4-48), Pécsett (4-37) és Győrött (3-oi) látunk, továbbá a kis Hont (3'49) vármegyében. Az építőiparnál általában erős a visszaesés (2'48-ről 1-73-ra). A vendéglős- és szállodásipar eminenter városi iparág, melyben a főváros jár legeiül 3'73%-os arányával. 2%-on felüli arányokat még csak Pécsett, Győrött, Sopronban és Miskolcon, ciZciZ Si legforgalmasabb ipari jellegű városokban találhatni. Az «egyéb»ipari főcsoportokba vannak itt sorolva a kevésbé népes ipari főcsoportok is, mint a bőr-, sörte- szőr-, stb., a papiros-, a vegyészeti-, a sokszorosító- iparok is. Legnagyobb arányszám a fővárosban (4'43) és Győrött (4*32) mutatkozik, a vármegyék közül egyedül Moson emelkedik ki 3'32%-os arányával. b) Az iparforgalmi népesség foglalkozási viszony szerint. A népesség foglalkozási viszonyait általánosságban a második fejezetben már ismertettük, alábbi táblázaton az iparforgalmi népesség foglalkozási viszonyát részletezzük ipari, kereskedelmi és közlekedési főcsoportok szerint: A foglalkozási főcsoport megnevezése Önálló Tisztviselő Egyéb segédszemélyzet volt %-ban i ! 3 * A) Bányászat és kohászat ö-l 3-8 96-1 B) Ipar. a) Tulajdonképeni ipar. I. Vas- és fémipar 26-5 2-7 70-s II. Gépgyártás és közlekedési eszközök gyártása stb 14-a Ti 78U III. Kő-, föld-, agyag-, aszbeszt- és üvegipar 10-6 5-i 844 IV. Fa- és csontipar 32o 3*9 64-B V. Bőr-, sörte-, szőr-, toll- stb. ipar ... 24's 5*5 70-2 VI. Fonó- és szövőipar 25-8 5-i 68-5 VII. Ruházati ipar 56-8 O-S 42-7 VIII. Papirosipar 11*7 8-8 79-5 IX. Élelmezési és élvezeti cikkek gyárt. 20-í 6-9 72-7 X. Vegyészeti ipar 5-9 20-6 74-9 XI. Építőipar 34-3 1-8 63-8 XII. Sokszorosító- és műipar 12-5 7"» 79-6 XIII. Szállodás-, vendégl.- és kávésipar stb. 33 i 3-6 62-8 XIV. Egyéb és ismeretlen ipari foglalk.... 2-6 6-5 91-o a) Tulajdonképeni ipar összesen... 32-E 3-B 63-5 b) Házi- és népipar 89-i 0-0 lO-O c) Vándoripar 92-i — 7-3 B) Ipar összesen 33-S 3' 8 62- 7 C) Kereskedelem és hitel. a) Tulajdonképeni kereskedelem. 1. Állatokkal stb. való kereskedés 52-4 22-S 25-i II. Fával és egyéb erdei termékekkel stb. való kereskedés 36-s 20-N 43-i A foglalkozási főcsoport megnevezése III. Vas- és fémárúkkal stb. való keresk. IV. Az agyag- és üvegipar készítményeivel való kereskedés V. Fa- és faragott árúkkal való kereskedés VI. Fonó- és szövőipari árúkkal való kereskedés VII. Élelmezési és élvezeti cikkekkel való kereskedés VIII. Gyógy- és vegyészeti árúkkal való kereskedés IX. Könyv- és műkereskedés X—XVIII. Egyéb keresk. főcsoportok.. a) Tulaj donképeni keresk. összesen b) Kofák és egyéb utcai és piaci árúsok c) Házalókereskedők d) Ügynökök és alkuszok e) Pénz-, hitel- és biztosításügy.. f) Közraktári vállalatok C) Keresk. és hitel összesen.. D) Közlekedés. I. Közutak II. Vasutak III. Kikötői, folyamszolg. és hajózás stb. IV—VII. Egyéb közlek. főcsoportok D) Közlekedés összesen Bányászat, ipar és forgalom összesen... volt %-ban i 1 1 28-i 37-s 38-o 367 1137-a 27'a 15'o 29-6 55-6 94'i 0-o 94-s ! O'o 85-s 10-4 2-8 40-a 39*7 2*4 57 a — 134 86-s 0-4 29 "B 70'i 3'i 5ö"s 41's Az iparral foglalkozó kereső népesség foglalkozási viszonyait jelző arányszámok az ország iparának kisipari jellegét domborítják ki, mert hiszen általánosságban egy-egy önállóra csupán két segédszemély esik. Ha a házi- és népipart — ahol természetesen segédszemélyzet alig van — le is számítjuk, a tulaj donképeni iparban csak igen kevéssel alacsonyabb az önállók aránya. Leginkább kisipari jellegű a ruházati ipar (56-8%), továbbá az építőipar, vendéglős- és szállodásipar, fa- és csontipar, ahol az önállók arányszáma az országos arányon felül vagy alig valamivel alatta alakul. Leginkább nagyipari jellegű (az egyéb és ismeretlen ipari foglalkozásokat figyelmen kívül hagyva) a vegyészeti ipar, mert itt az önállók aránya csak 5-2%, továbbá még a kő-, föld- stb. és a papirosipar. A vegyészeti iparban rendkívül sok a tisztviselő (20'6%), az önállók számának majdnem pontosan négyszerese. Aránylag sok tisztviselő van még a papirosiparban (8"8%), a sokszorosító- és műiparban (7-9%) és a gépgyártásnál (7'4%). A kereskedelemben az önállók aránya még magasabb, mint az iparban; ha azonban csak a tula j donképeni kereskedelem arányszámait nézzük, az önállók aránya (35-s%) már nem sokkal magasabb, mint a tulaj donképeni iparban (32'G%). Még így is megállapítható azonban, hogy kereskedelmünk sokkal inkább kiskereskedelmi jellegű, mint amennyire kisipari jellegű az iparunk. Leginkább kiskereskedelmi Önálló Tisztviselő Egyéb segédsze-mélyzet