1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1929)

I. Általános jelentés - D) Általános népleírás

44* 83 főnyi) és ezért messzemenő összehasonlításokra nem alkalmas ruthén özvegyek adataitól eltekintve az összes többi nemzetiségek közül a magyar özvegy nőknél legmagasabb az életben talált gyermekek aránya (52-7%), az általuk világra hozott összes gyermekek számához viszonyítva. Ezt az arányt a németeké, horvátoké és <<egyéb» anyanyelvűeké közelíti meg, a többi nemzetiségnél 50%-on alul marad és legalacsonyabb (44'8%) épen a legnagyobb termékenységet feltüntető oláhoknál. A férjes nők házas termékenységi adatait foglalkozási főcsoportok szerint is módunkban van bemutatni. Tekintettel arra, hogy a következő részben már a foglalkozási viszonyok leírására térünk át, a férjes nők házas termékenységi adatait a foglalkozással való egybevetésben már e helyütt ismertetjük. Foglalkozási főcsoport Összes száma A férjes nők közül, akiknek házasságából a 1 £ 2 2 3-5! gyermek született Száz férjes nőre esik született gyermek volt '/o-ban 4 5 6 A férjes nók közül, akiknek 1 2 3-5 élő gyermekük van volt "/o-ban Száz férjes nőre esik élő gyermek 9 tu U 12 1} e) Foglalkozás. í. Őstermelés II. A) Bányászat és kohászat B) Ipar C) Kereskedelem és hitel D) Közlekedés Bányászat, ipar-forgalom összesen III. Közszolgálat és szabadfoglalkozások IV. Véderő V. Különféle ágbeli és k. m. n. napsz VI. Nyugdíjasok, tökepénzesek stb VII—VIII. Egyéb és ismeretlen foglalkozásúak Házi cselédek I—VlII.-ban összesen. 959.938 21.858 313.781 82.519 78.200 496.358 78.947 15.652 17.830 36.070 23.985 13.395 1,642.175 14"] 15-a 15*8 18-9 23-i 18-e 24'd 18-6 19i 17 a 22M 18-4 24-4 19'» 33-8 31V 19» 15-7 22-5 12-Ü 30-4 16-ai 33:, 21c 17-» Í6V 11-6 12-s 30-4 24-6 13o 25-6 19-i 15-í 25-s 16-a 14-ej 30-i 18-7 13-c 20-4 19'a 16-4 26-3 13-« 4'i 15-2 11-4 11-6 16-a 26-3 27-6 26-0 11-8 21> 20-3 12-2 20 > 12-4 12'ti 27's\ 25'b 406 354 307 280 314 305 256 152 369 363 301 225 18-6 20's 27v 28-i 22-s 26'6 28-c, 38-2 25-4 27-3 37-» 41-81 21-i 22-7 22t. 22-o 21-7 22 17-7 17-5 16-« 18-i 18-8 17-3 362 22-i 23", 19-4 31-6 15-7 21-6 17-1 17-t 17*2 20'o 14-7 23'. 13-o ~21"e 17-t 32-4 31 "a 26-2 25-o 29-6 26*7 24't 13-/ 28-7 29-7 21-7 17-7 29-7 10-2 8-2 7-2 6 7-i 7-2 4-7 1-4 7-2 8-i 6-4 3-s8-7 250 231 204 199 218 206 182 119 212 218 176 142 ~~22~9 Az őstermelésnél a házas termékenység kimagasló arányával találkozunk (100 férjes nőre 406 gyermekszületés). Az őstermelési foglalkozási ágazatok közül különösen a gazdasági cselédsorban élő férjes nők nagyfokú házas termékenysége (100 férjes nőre 445 gyermekszületés), továbbá még a 100 kat. holdon aluli kisbirtokosok (kisbérlők) feleségeié (100-ra 411 gyermekszületés), emelik oly magasra az őstermelés házas termékenységi arányszámát. (Az itt kiemelt őstermelési ágazatokban foglalatoskodó nők az őstermeléshez tartozó összes férjes nők közel kétharmadát alkotják). Az őstermelési foglalkozású férjes nők között van a legkevesebb gyermektelen és a legtöbb 6 és több gyermeket szült asszony. Megközelítően nagy a gyermekáldás a különféle ágbeli és k. m. n. napszámosok foglalkozási főcsoportjához tartozó férjes nőknél (100-ra 369). Ügy ezeknél, mint az őstermelésnél, és azon belül különösen a fönt kiemelt kategóriáknál, a bő szaporaságnak elsősorban gazdasági okai vannak. A gyermekek ellátása és gondozása egyrészt aránytalanul kevesebbe kerül e foglalkozást űzők körében, másrészt az alig fölserdült gyermek a gazdaságban már némi hasznot is jelent. A termékenységi sorrendben ezután következő foglalkozási főcsoport: a nyugdíjas, tőkés, életjáradékos stb. férjes nők házas termékenységét jelző arányszámnál (363) figyelembe kell venni, hogy e foglalkozási csoport férjes nőinek túlnyomó része az idősebb korcsoporthoz tartozik, náluk tehát a termékenységi adatok az özvegy nők termékenységét jelző adatok jellegzetességeihez állanak közel. Épen megfordítva áll a helyzet a véderőhöz tartozó férjes nőknél, akik között természetesen a fiatalabb, a házas termékenységi folyamat legkezdetén álló, férjes nők vannak túlsúlyban. Náluk a legalacsonyabb a termékenységi arányszám (152) és közöttük találjuk a legtöbb gyermektelent és 1 gyermekkel bírót is. A házi cselédektől eltekintve, a közszolgálat és szabadfoglalkozást űzők férjes nőinél találunk még igen alacsony termékenységi arányszámot (100-ra 256) és közöttük igen sok gyermektelen és 1 gyermekes asszonyt. Itt az úgynevezett köztisztviselői <<semmike és egyke» társadalmi jelenségével állunk szemközt, melynek leginkább kulturális vonatkozásokkal összeszövődött gazdasági okai vannak. A közszolgálat és szabadfoglalkozásúak ugyanis a társadalom legműveltebb rétegét alkotják, gyermekeik ellátása és neveltetése az ezzel szemben fennálló kulturigényeikhez mérten tetemes költségekkel jár, amit túlnyomó részük, szűkös fix fizetésre lévén utalva, képtelen fedezni. Ezért kevesebb náluk a gyermek, de a született gyermekek egészségére, életben tartására, neve-