1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1929)
I. Általános jelentés - A) Az 1920. évi népszámlálás előkészítése és végrehajtása
A) F\z 1920. é\Ji népszámlálás előkészítése és v/égrehajtása. 1. A népszámlálás előkészítése és felvételi mintái. Magyarországon általános népszámlálási törvény, mely előírná, hogy bizonyos időközökben népszámlálást kell tartani, nincsen. Az 1920. évi népszámlálás végrehajtását is külön törvény: az 1920. évi XXXIII. t.-c. rendelte el, mint ahogy külön-külön törvényeken alapult az alkotmány helyreállítása óta megtartott előző öt népszámlálás is. Az 1880-ban első ízben alkalmazott egyéni számlálólap-rendszert az 1920. évi felvételnél is megtartottuk. A számlálólapnak a demográfiai és foglalkozási viszonyokra vonatkozó kérdőpontjai az előző népszámlálások metodikai tapasztalatai alapján már annyira kikristályosodtak, hogy az előző és a legutóbbi felvételnél alkalmazott számlálólapok effajtájú kérdőpontjai között eltérés alig van. A visszavándorlásokra vonatkozó adatok kiegészítésére szolgáló és a népesség fizikai fejlettségét feltüntetendő, 1910-ben első ízben felvett két kérdőpontot (Volt-e már külföldi országokban ? Volt-e katona ?) elhagytuk, úgyszintén az alkalmazott munkaadójánál való alkalmaztatásának tartamát tudakoló alkérdést is. Ezzel szemben kibővült a megszámlált egyén lakóhelyén való tartózkodásának tartamára vonatkozó kérdés a világháború okozta helyváltoztatásokra vonatkozó kérdéssel. Űj kérdések a házasságkötés évét, a szakiskolai végzettséget, a tüdőcsúcshurut elterjedtségét tudakolták, továbbá a világháború miatt megváltozott foglalkozásúak azelőtti foglalkozására, végül a hadiözvegyekre és árvákra vonatkozó adatokra kívántak világot vetni. A számlálólap másik része teljes egészében megváltozott. A választójogi reformok céljaira 1910-ben feltett összes kérdések elmaradtak, ezek helyett a világháború alatti katonai szolgálatra és az emberanyag háborús veszteségeire vonatkozó kérdések foglaltatnak az 1920. évi számlálólapon. Az ezekre a kérdésekre adott válaszok azonban annyira hiányosak voltak, hogy csak egyes adatok feldolgozására szorítkozhattunk és e helyütt való közlésükről kénytelenek voltunk lemondani. A katonai épületekben lakó katonai személyeket 1920-ban ugyancsak a katonai hatóságok írták össze, azonban már nem külön számlálólapokon, mint 1910-ben, és a lapok a rendes számlálójárások keretein belül a számlálóbiztosok által gyűjtettek be. Az 1920. évi népszámlálásnál használt házigyüjtöív az 1910. évivel szemben már lényeges változásokat is tartalmaz. Az 1920. évi házigyüjtőív első része, mely az épületviszonyok adatait tudakolja, három új kérdéssel bővült. Ezek az alápincézettségre és az árnyékszékekkel való ellátottságra, azaz az épületek egészségi szempontból való megítélhetésére voltak hivatva támpontokat nyújtani. A kérdőív második részéből elmaradtak azok a rovatok, melyek azt tudakolták, hogy a lakáshoz tartozó egyének mi címen laknak a lakásban ; helyükbe a szobák, cselédszobák, hálófülkék és konyhák padozatára vonatkozó kérdések kerültek, a lakások egészségügyi helyzetét megvilágító célzattal. A távollevő katonai személyek tartózkodási helyét feltüntető rovatok közül csak kettő maradt meg, a háború után megváltozott államjogi helyzet következtében. A távollevő polgári egyének tartózkodási helyük szerint való részletezését tartalmazó III. rész az 1920. évi|házigyüjtőívben mint IV. rész ugyancsak a háború utáni állam jogi és területi helyzet figyelembevételével módosult. Az 1920. évi házigyüjtőív III. része teljesen új. Az egyes háztartásokhoz tartozó és a világháborúban, valamint az ezt követő forradalmakban meghaltak, eltűntek és a számlálás időpontjában még hadifogságban levők adatainak feltüntetésére tartalmaz ez a rész rovatokat. Ezekre a kérdésekre begyűlt válaszok feldolgoztattak ugyan, de a népszámlálási kiadványok kereteiben nem közöltetnek. A hivatal kiadásában megjelenő «Magyar Statisztikai Szemle» 1927. évi 7. számában «A Magyarbirodalom és a mai Magyarország vérvesztesége a világháborúban)) cím alatt egyéb források adataival való összefoglalásban a házigyüjtőív III. részének adatai is nagyrészt nyilvánosságra kerültek. A népszámlálási főbb eredmények helyszíni összesítésére szolgáló községi összesítőív és községi gyüjtőív, valamint a községek terhére felmerült költségekről szerkesztett kimutatás teljesen megegyezik az 1910ben használt nyomtatványokkal. Budapesten az eddig említett nyomtatványokon felül az 1920. évi népszámlálás idején külön lakásív is volt még használatban. Végül megemlítjük, hogy a túlnyomóan német anyanyelvű népesség által lakott vidékeken a számlálóbiztosokat németnyelvű számlálólapokkai is ellátta a statisztikai hivatal. Az 1920. évi népszámlálásnál használt felvételi nyomtatványok mintáját a fejezet végén közöljük.