1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. A népesség foglalkozása és a nagyipari és kereskedelmi vállalatok községenkint (1925)
I. Általános jelentés - 1. Foglalkozások főosztályai
1. Foglalkozások főosztályai. Mielőtt a népesség foglalkozási adatainak részletes taglalásába bocsátkoznánk, rá kell mutatnunk arra a kivételes állapotra, melyben az ország a legutóbbi népszámlálás időpontjában, vagyis 1920-ban volt. A háború és az azt követő forradalmak ugyan el viharzottak már akkor fölöttünk, az ország'szétdarabolása már megtörtént, azonban a mérhetetlen kataklizisen keresztülesett ország lakosságának még nem volt ideje fölocsudni aléltságából, nem volt ideje a népesség különösen azon foglalkozású rétegeinek, melyek alól e hatalmas megrázkódtatás kicsúsztatta a talajt, olyan irányban keresni új elhelyezkedést, amelyben az ország teljesen megváltozott viszonyai között boldogulásukat megtalálhassák. Az 1920. évi népszámlálás alapján készült foglalkozási adatok tehát olyan keresztmetszetét adják az országban űzött foglalkozásbeli viszonyoknak, mely az 19^0. év után beállható fejlődési folyamat kialakulására kevés következtetést enged levonni, inkább amaz átmeneti idő viszonyainak statisztikai megrögzítése gyanánt kell ez adatokat tekinteni, melyekhez mint kiindulási alaphoz, csak a következő évtizedek népszámlálási foglalkozási eredményeiben mutatkozó fejlődési irányzat lesz hozzámérhető. A keresőket és eltartottakat mindenütt összefoglalva a következőképen oszlott meg a népesség 1910-ben a Magyarbirodalom területén és abból a mai területen, továbbá 1920-ban a foglalkozási főosztályok között. 1910 -ben 192( )-ban Foglalkozások főosztályai a Magyarbirodalomban a mai területen abszolút szám o/o abszolút szám o/o abszolút szám °/o őstermelés 13,465.653 64-5 4,256.172 56-0 4,449.105 55-8 Bányászat, ipar és forgalom 4,928.230 23-c 2,274.898 89-9 2,402.799 30-1 Közszolgálat és szabad foglalkozás 686.641 3*8 303.445 4-0 372.165 4-7 Véderő 166.804 08 63.164 0"8 124.600 1-6 K. m. n. napszámos 501.370 2-4 178.015 2-4 97.469 12 Nyugdíjas, járadékos, tőkés 350.696 1-7 145.510 1-9 196.825 2-4 Egyéb és ismeretlen 355.947 1-7 170.788 2-2 161.719 2o Házi cselédek ) 431.146 ,214.079 2-8 175.461 2-2 Összesen.... 20,881487 íoo-o 7,606.971 100o 7,980.143 ÍOO'O Őstermelő népességünk több, mint kétharmada, iparforgalmi foglalkozású népességünknek több, mint a fele veszett oda az ország szétdarabolása következtében. A mai területen 1910 óta az őstermeléssel foglalkozó népesség aránya — abszolút számban történt emelkedésük ellenére — igen csekély mértékben, 0-2°/o-al megcsappant, ellenben pontosan ugyanilyen arányú szaporodást látunk az iparforgalom körébe tartozó foglalkozásúaknál. Már itt is meg "kell azonban jegyeznünk, hogy ez a szaporodás az iparforgalmi népesség által űzött foglalkozási ágazatokban nem volt egyenletes, mert (1. 1. sz. táblát a 19* lapon) ebből a szaporodásból a tulajdonképeni ipari népesség nem is részesült, sőt l°/o-os fogyás jelentkezik e foglalkozást űzők soraiban. Az iparforgalmi foglalkozásúaknak az Őstermelés javára történt hanyatlását szembetűnően fejezi ki az, hogy a Magyarbirodalomban 1900-ról 1910-re az össznépesség tényleges szaporodásából az őstermelésre csak 17'8°/o, az iparforgalomra ellenben 71'3°/O esett, míg a mai területen 1910-ről 1920-ra az összes népesség 373.172 főnyi tényleges szaporodásából már 51'6°/O esett az őstermelésre és csak 47-7°/O az iparforgalomra. A többi kisebb foglalkozási ágak közül rendkívül nagymérvű szaporodás mutatkozik a véderőnél, megnövekedett még a közszolgálat és szabadfoglalkozást űzők, továbbá nyugdíjasok stb. száma és aránya. Fogyatkozást látunk ezzel szemben a km. n. napszámosoknál, házicselédeknél és az egyéb és ismeretlen foglalkozásúaknál. Mindezen változások magyarázatára az egyes foglalkozási főcsoportok adatainak részletes tárgyalásánál fogunk rátérni. A földmívelésen kivül az őstermelés egyéb ágazatait, az erdészet, vadászat, halászat, selyem- és méhtenyésztés alcsoportjait ezúttal nem részletezzük külön, mert a kisebb őstermelési ágakkal foglalkozók igen eltörpült arányban vannak nálunk, mióta a nagy erdőterülettel bíró vármegyék elszakíttattak tőlünk. E kisebb őstermelés I**