1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb demográfiai adatai. Községek és népesebb puszták, telepek szerint (1923)

II. Részletes kimutatások. Magyarország (mai terület) - 2. A népesebb puszták, telepek s egyéb külterületi lakott helyek, továbbá a nagyobb városok egyes városrészeinek néhány demográfiái adata

252 (2) A népesebb puszták, telepek s egyéb külterületi lakott helyek, továbbá a nagyobb városok Pest-Pilis-Solt-Kiskiin vm. egyes városrészeinek néhány demográfiái adata. Vármegye, járás, község; rt. és tj. város A puszta, telep s egyéb külterületi Ukott hely, egyes városoknál a városrészek megnevezése a a t-a ÍS Anyanyelv St-a ö 3 S" Vallás 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 Nagylaki j. Ambrózfalva.. Csanádalberti. Csanádpalota Kövegy.. Nagylak Makó rtv.. Torontál vm. Kiszombor Törölckanizsai j. Deszk Gyála Öszentiván. Szőreg Külterület Tanyák Tanyák Nagykirályhegyespuszta. Külterület Kendergyártelep Tanyák Belváros I. ker., » II. » . » III. »> . » IV. » . Honvéd külváros . Putri külváros Cédulaház Vágóhíd Kenyérváró Sovány Kelemenhíd Külterület Összesen.. A külterület részletezése: Sűrűtanya 571—645 hsz... Csókástanya 646—709 hsz, Tanyák 1. 1— 76 » » II. 77— 231 » » III. 232 - 419 » » IV. 420— 570 » » V. 710 - 875 > » VI. 876-1034 » 37.1414.904 36.501 Ugar .... Puszta... Járandó. Pálinkaház Nagyhalom Körtélyes, Pogányér. Zugoly Ladány Külterület Ludvárpuszta Egyéb külterület. Külterület Pillichlelep Egyéb külterület. 105 176 l.lll 288 119 267 236 5.626 5.! 5.155 5.832 3.417 829 723 723 494 731 1.227 7.124 232 316 279 632 609 601 674 660 924 810 1.357 69 125 53 64 115 134 70 83 80 296 132 18 31 176 46 721 651 541 647 583 110 113 115 72 122 188 .058 15 12 988 231 111 124 84 5.548 5.148 5.084 5.761 3.409 822 715 721 494 729 1.225 6.845 6107 — 119 40 53 84 110 77 96 87 112 121 138 190 314 265 620 605 583 662 600 907 630 1.339 69 125 — 58 63 — 1 1 7 206 189253 78 115 110 131 66 72 70 293 107 1 1 1 36 3 5 1 9| 2 3 2 2» 17 95 19 81 128 1.084 288 115 234 202 5.605 5.! 5.150 5.820 3.416 723 494 731 1.227 7. 37.031 315 275 632 607 600 673 654 923 789 1352 125 58 64 114 134 70 81 7« 296 127 1 1 882 278 74 109 84 2.496 1.486 1.163 3.258 823 395 383 462 238 324 918 2.948 3 1 16! 118 1 3881 2, 223; 3. 125 1 115 5103 .717 .691 .947 227 2.322 112 29' 7 12 13' 13 93 3. 90 110 97 114 31 6 27 1 -j 5 —I 22 8 1 253 37 14.8971.36617.484 136 227 99 147 300 742 123 2! 81 4 164 6 462 3 í 14 350 383 239 14 358 264 572 63 120 57 48 99 128 68 52 67 274 108 350 537 403122 733 2 21.171 513 323' 19 348 11 5 11 6 1 2 3 150 16 1 1 3 5 3 2 4 8 5 5 2380106 2 91 135 870 179 97 207 168 4.663 4.276 4.301 4.901 2.503 491 492 536 388 563 879 5.735 29.748 209 233 223 545 520 495 563 523 727 651 1.052 42 61 55 207 Általános jegyzet a 253. lapon kezdódö 3. sz. táblához. Az egyes községek 1910. és 1920. évi adatai között mutatkozó nagyobb eltérések indokolása az egyes oldalak alián közölt jegyzetekben található,. Az 18.39—1910. évi népszámlálások lélekszámadatai közötti különbségek magyarázatát lásd a „Magyar Statisztikai Közlemények" Üj sorozat 42. kötetében. (A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. I. rész: A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint.) Számo3 község 1910. és 1920. évi lélekszámadata között észlelhető nagyobb aránvú (10, sőt sok esetben 20 és 25'Vo-ot is meghaladó) fogyás külön jegyzetekben nem közölt általános oka a világháború, a mely részben a hősi halottak nagy számával, részben pedig a népmozgalom tényezőinek kedvezőtlenné válása által (kevesebb házasságkötés, az elmaradt születések igen nagy száma és a közegészségügyi, táplálkozási és általános gazdasági viszonyok megromlása következtében nagyobb számú halálozások) nagyon károsan befolyásolta a népesség normális fejlődését. A szerb megszállás alól az 1921. év őszén felszabadult községek lakosainak számit ezenkívül nagyobb arányokban csökkentette az a körülmény is, hogy a lakosság egy része tSbb községben a megszállás el51 az orszá» meg netn szállott részeibe menekült ós ott számláltatott meg, míg a nem magyar érzelmű népesség tekintélyes része a h>ss:as megszállás tartama alatt Szerbiába sCi. vindorott.