1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb demográfiai adatai. Községek és népesebb puszták, telepek szerint (1923)

I. Általános jelentés - a) Szöveg - Az Ausztriához csatolt nyugatmagyarországi terület fontosabb adatai

19* vesztesége dacára is szaporodott, mert a kivándoroltak nagy része a háború alatt s az összeomlás után visszatért szülőföldjére. E terület népsűrűsége nyugati fekvése dacára kisebb (73-e), mint a megmaradt Magyarországé (85'S) s csak a sopronmegyei részen (89'9) haladja meg az országos átlagot, ellenben az elszakított mosonmegyei részen, a Fertő beszámítása és a Hanság nagy kiterjedése folytán, 44'5-re sülyed, olyan alacsonyra, amilyent a megmaradt Magyarország egy vármegyéjében sem találunk. A külföldön távollévők száma ezen a területen is erősen csökkent, még nagyobb mértékben, mint a megmaradt Magyarországon. Ennek a területnek egyébként is igen nagy népcseréje volt különösen Ausztriával, úgy hogy 1910-ben nem kevesebb, mintegy 7-3°/o-a volt a lakosságnak külföldön távol (21.220). Ez a szám 1920-ban 13.556-ra, 4'6%-ra csökkent, de a vasmegyei elszakított részen még most is 7'c°/o az arányszám. A férfiak és nők aránya tekintetében az elcsatolt nyugatmagyarországi területen az az érdekes jelenség mutatkozik, hogy a nők többlete 1910 óta alig növekedett. 1910-ben ugyanis e területen 1018 nő jutott 1000 férfira, s 1920-ban is csak 1020, míg a megmaradt területen ugyanezen idő alatt 1007-ről 1062-re ugrott fel ez az arányszám. Sőt az elszakított vasmegyei részen a nőtöbblet még csökkent is a háborús veszteségek dacára. Ezt a jelenséget megmagyarázza a külföldön távollévők számának nagy csökkenése, a háborúban elveszett férfiakat ugyanis pótolták a külföldről visszatérők, akiknek túlnyomó többsége férfi volt. A lakosságnak kor szerint való megoszlásánál ugyanazt a jelenséget látjuk, mint a megmaradt Magyarországon. A 6 éven aluliak aránya mindkét korcsoportban erősen csökkent, sőt itt még a 6—11 éveseké is. 12 évtől felfelé viszont nagy növekvés mutatkozik az egyes korcsoportoknál, különösen 15 és 40 év között. 40—60 év között ismét csökkenés, 19'4-ről 19'i-re, a 60 évnél idősebbeknél újra emelkedés, 10'6-ről ll'i-re. Az öregkorúak aránya tehát itt nem növekedett olyan mértékben, mint a megmaradt Magyarországon, még így is azonban jóval magasabb itt az arányszám (1 l'i, míg a megmaradt területen 9-o). Családi állapot szerint az Ausztriához csatolt területen jóval kevesebb a házas (35"6), mint a megmaradt Magyarországon (40

's), mert itt különben is a késői házasodás szokása van elterjedve. Emellett még csökkent is az arányszám 1-4-del 1910 óta, míg a megmaradt területen növekedett. Az özvegyek arányánál nem látunk olyan nagy ugrást, mint a megmaradt területen. Az elváltak aránya ezen a terülelen teljesen jelentéktelen. Anyanyelv szerint az Ausztriához csatolt terület lakosságából 24.867 magyar, 221.185 német és 44.753 horvát. Az egyéb alatt összefoglalt kisebb nemzetiségek száma 3.571, akiknek legnagyobb része cigány. Ezek különösen Vasmegyében laknak, ahol 2-o°/o-ot tesznek. Arányszámok szerint magyar 8-4, német 75'i, horvát 15'2, tót O'i és egyéb 1 '2°/o. A németek többsége tehát elég nagy, azonban az egyes területrészek közül csak a vasmegyei részen haladja meg a 80°/o-ot (80'ó), az elszakított mosonmegyei részen 73-9, a sopronin már csak 69'8°/o. Ugyanitt a horvátok aránya 22"9°/o-ra emelkedik. A horvátok jó része — tudjuk t

a magyar és a német nyelvhatár közé van beelve s éppen olyan joggal lehetett volna őket Magyarországnál hagyni, mint amilyen joggal a németnyelvű Ausztriához csatolták. A magyarok aránya legnagyobb Mosonmegyében, 14-3°/o. A népszámlálás megállapította, hogy ezen az egész területen 1910 óta tért vesztett a magyarság, a németek és horvátok arányszáma pedig emelkedett. Ez a jelenség a már említett okokkal magyarázható, azonkívül a külföldről való visszavándorlással is, amely főleg a németek és horvátok számát növelte. A magyar nyelvismeret azonban ennek dacára igen nagy haladást mutat 1920 óta. A nem magyarajkú lakosság között ugyanis 10 év alatt 20'6°/o-ról 29'i-re növekedett a magyarul tudók aránya, az összes népességben pedig 27'8°/o-ról 35'i-re. Legtöbben tudnak magyarul Mosonmegye elszakított részén (52-o°/o); de ahol aránylag legkevesebb a magyarul tudó, Vasmegyében, ott is túl van a 30°/o-on. (30'7°/O). AZ abszolutszámok is érdekesen mutatják a változást; az egész- elszakított területen ugyanis 22.485-tel szaporodott a magyarul tudók száma, ellenben a magyarul nem tudóké 19.436-tal megfogyott. Felekezeti tekintetben e terület lakossága meglehetősen egyöntetű, amennyiben római katholikus 84

,7°/o, ágostai 13'i, a többi felekezet már csak elenyésző számmal van képviselve, még pedig az izraeliták 1*4, a reformátusok 0'8°/o-kal. 1910 óta a római katholikusok aránya 0'6-del növekedett, az ágostaiaké ellenben 0'4-del csökkent. A zsidók abszolút száma is erősen visszaesett: 14°/o-kal, arányszámuk pedig 0'3-del. A népesság műveltsége ezen az elszakított területen magas fokon áll; a 6 évnél idősebb népességnek ugyanis 89'5°/o-a tud írni-olvasni, s ez az arányszám 1910 óta 3'5-del növekedett. Az általános műveltség itt magasabb, mint a megmaradt Magyarországon, de mégis érdekes, hogy a három vármegye közül csak Mosonban mutatkozik az a helyzet, hogy az elszakított részen magasabb a népműveltség aránya (90'9), mint a megye megmaradt részén (90'B). Ellenben Sopronmegye elszakított részén 9r5°/o az írni-olvasni tudó, a megye megmaradt részén pedig 91 *9. Vasmegyében még nagyobb a különbség, ott az előbbi rész arányszáma 87'i, az utóbbié 90*2. A lakóházak száma 47.814. Ezen a területen tehát kevesebb lakóház esik egy • kilométer területre 2**