1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb demográfiai adatai. Községek és népesebb puszták, telepek szerint (1923)

I. Általános jelentés - a) Szöveg - A népesség írni-olvasni tudása

majdnem mindenütt, ahol régi települők csupán egyes városokban és a szélső keleti megyékben, Beregben, Ungban és Szatmárban látunk a reformátusoknak arányában némi javulást. Az ágostaiak legnagyobb arányszámmal Békés megyében szerepelnek, ahol ez az arányszám egyúttal relatív többséget is képvisel. Jelentékeny számmal vannak azonkívül Sopron városban : 27-s°/o; a 10°/o-ot megütik még Győr, Sopron, Tolna. Vas, Veszprém, Nógrád és Arad vármegyékben. A görög keletiek száma 1910 óta több mint 10.000-rel fogyott, ami összefüggésben van az oláhok és szerbek fogyásával s ugyanazoknak az okoknak a folyománya. Számuk csupán Arad (10'2) és Torontál (16'8) megyékben haladja meg a 10°/o-ot; Biharban 6*1, Csanádban 6'o°/o-kal szerepelnek. Kivétel nélkül minden törvényhatóságban fogytak, ahol említésre méltó számban vannak. Az unitárius felekezethez tartozóknak több mint fele Budapesten és közvetlen környékén van koncentrálva és számuk többnyire erdélyi menekültekkel szaporodott. Azokban az alföldi megyékben, ahol régebbi áttérések tolytán keletkeztek unitárius egyházközségek, az unitáriusok száma mindenütt fogyott, mint Békésben, Jász-Nagykun-Szolnokban és Hódmezővásárhelyen. A zsidóság száma a mai Magyarországon 473.310. Ez a szám természetesen esak az izraelita vallás­felekezethez tartozók számát jelzi. Számuk épen azért növekedett csak 1955-tel (0'4 0/o) 1910 óta, mert a háború befejezése után, különösen a kommunizmus utolsó hónapjaiban és közvetlenül a kommunizmus után a zsidók tömegesen keresztelkedtek ki. A ki­keresztelkedettek számát 1910 óta nem tudjuk meg­állapítani a mai területre vonatkozólag, de hogy a mozgalom milyen nagy volt, arról fogalmat adhat az, hogy magában Budapesten 1919. és 1920. év folya­mán 6.915 zsidó keresztelkedett ki, vidéken pedig még nagyobb volt a kikeresztfelkedési mozgalom, úgy hogy Magyarország mai területén 16.000-re lehet tenni a népszámlálás előtti két évben valamely keresztény vallásra áttért zsidók számát. Ezek az áttértek termé­szetesen a népszámlálásnál az illető keresztény hit­felekezet számában szerepelnek. Ezek a körülmények okozzák főképen s azonkívül mér a zsidóknak a városokba való tódulása, hogy a zsijók száma a leg­több megyében feltűnően megcsökkent, úgy hogy némely helyütt a fogyás 20—30°/o-ra rúg. Ha a vár­megyéket összefoglaljuk, az izraeliták számának fo­gyása 5'7°/o, míg a törvényhatósági jogú városokban épen ellenkezőleg 5'8°/o szaporodást mutatnak fel. A zsidóknak már 1910-ben nagyobb fele lakott a törvény­hatósági jogú városokban, ahol a lakosság 17'i°/o-át tették. 1920-ban a városi zsidóság túlsúlya még ki­fejezettebb, a városokban még növekedett is arányuk 17-2-re, a vidéken ellenben csökkent 3-a°/o-ról 3'2-re. s így a zsidóknak országos arányszáma is csökkent 6'2°/o-ról 5'o-re. A vármegyék közül legnagyobb arányú a zsidóság Zemplénben (10"9 0/o), Szabolcsban (7-9), Beregben (7-5) és Szatmárban (6-7). A városok közül Budapestnek van a legnagyobb arányú (23-2) és legnagyobb tömegű zsidósága (215.512) s minthogy a pestmegyei zsidóságnak (40.927) legnagyobb része is a főváros közvetlen környékére esik, a mai Magyarország zsidóságának fele Budapesten és környékén van koncentrálva. A törvényhatósági jogú városok közül Budapesttel csak Miskolc versenyez a zsidók aránya tekintetében (19'8°/o), de itt viszonylag tért vesztettek 1910 óta, míg Budapesten az áttérések dacára is nö­vekedett arányuk. A 10°/o-ot meghaladja a zsidók aránya Győrben (ll's), 9 és 10°/o között van pedig Debrecenben, Baján és Pécsett. Baján erősen tért vesztett a zsidóság, feltűnő azonban térfoglalásuk Pécsett (8'i-ről 9'0-re) és különösen Debrecenben (9-o-ről 9'8-re), ahol abszolút számban is jelentékeny a növekvésük (8.406-ról 10.170-re, vagyis 1764-gyel, 21-o°/o-kal). Az »egyéb« alatt összefoglalt felekezetek számát főkép az ismeretlenek növelték. Az »egyéb« vallásúak zömét a baptisták teszik, akik 5.342-en vannak, ezek közül azonban csak 4.187 tartozik az elismert buda­pesti egyházközséghez s annak fiókjaihoz, a többi tulajdonképen hivatalosan felekezetnélkülinek van be­jelentve. A mai területen nem lehet számukat az 1910. évi adattal pontosan összehasonlítani, de a teljes megyék adataiból látszik, hogy számuk 1910 óta nem nagyon változott. Annál nagyobb változás mutatkozik a nazarénusoknál, akik most csak 1.773 lélekkel szerepelnek. Számukat úgy látszik, a háború apasztotta meg, amely a nazarénusokat is kényszerítette, hogy fegyvert vegyenek a kezükbe. A népesség írni-olvasni tudása. Az általá­nos műveltség legelemibb fokmérője, az írni-olvasni tudás tekintetében igen nagy javulás mutatkozik nem­csak az egész régi Magyarország, hanem a mostani területen az 1910. évi állapotokhoz képestis. 1910-ben Magyarország régi területén az összes népességnek 58'2°/o-a tudott írni-olvasni, 1920-ban a mai területen 76"4°/o-a. Ha a mostani területnek 1910. évi adatait vesszük, amikor 68'3 volt az írni-olvasni tudók aránya, akkor is élesen kitűnik a megmaradt terület kulturális fölénye az elszakított területek fölött. Ha pedig csak a 6 éven felüli népességet számítjuk, akkor követke­zőképen alakulnak az arányszámok: 1910-ben a régi területen 68'7°/o, 1910-ben a mai területen 80'3°/o, 1920-ban a mai területen 84'8°/o. Kétségtelen tehát, hogy a Magyarországnak megmaradt terület népessége általános műveltség tekintetében jóval magasabb fokon áll, mint az elszakított területeken élő népesség. Sőt, ha a kettéosztott vármegyék 1910. évi adatait az illető vármegyék egész területének adataival össze-

Next

/
Thumbnails
Contents