1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb demográfiai adatai. Községek és népesebb puszták, telepek szerint (1923)

I. Általános jelentés - a) Szöveg - Életkor

8* nagy nőtöbblete volt (1.063), most pedig arányszáma 1.108-ra szökött fel. Úgy látszik, innen a férfiak átvándorlása folyik a szomszédos Esztergom és Nógrádmegye bányavidékeire. Ezért mutatkozik Esztergom megyében férfitöbblet, [ami e megyén kívül csak a kicsiny, két községet magában foglaló Ungban jelentkezik, s azonkívül két városban, Sopronban és Komárom-Újvárosban. Egyébként Komárom vármegyében is, ahol sok a férfi bányamunkás, majdnem egyensúlyban van a két nem (1.000 férfira 1.003 nő). 1910 óta úgyszólván mindenütt a nők javára alakult a helyzet. Csupán Abauj-Tornában csökkent a nőtöbblet 1.095-ről 1079-re, azután Ungban 1.065-ről leesett az arányszám 973-ra s még nagyobb mértékben Komárom-Újvárosban 1.075-ről 862-re. Itt a feltűnő változás oka első sorban az, hogy Komárom-Újvárosban, mint határmenti városban a népszámlálás alkalmával nagyobb számú katonaság tartózkodott, holott 10 év előtt a komáromi szintén nagy számú helyőrség a város dunabalparti részén volt számbavéve. Életkor. Míg eddigi népszámlálásainknál az életkorra vonatkozó adataink voltak azok, amelyek tíz évenkint legkevésbé változtak, mert normális viszonyok között a népesség életkor szerint való tagozódása szinte állandónak tekinthető szabályszerűségeket mutat, addig a mostani népszámlálás épen az életkor szerinti tagozódásban jelez gyökeres változásokat. A változás oka főképen az, hogy a háború alatt a születéseknek jelentékeny része, körülbelül fele kimaradt. Azok a korcsoportok tehát, amelyekbe ezeknek az éveknek megfogyatkozott szülöttei tartoznak, sokkal kisebb számmal és aránnyal vannak képviselve népességben, mint 10 évvel ezelőtt. Az ország mai területére vonatkozó adatok egyébként a következők: Ismeretlen korú 1910-ben 1020 ban Növekvés v. fogyás (—): absz. számban °/ o-ban Az összes népességből °/o : 1910 1920 Látjuk, hogy a két korcsoport száma, amely 6 éven alul van, jelentékenyen megfogyott. De míg a 3 évnél fiatalabbaknál a fogyás 21-s°/o, addig a 3 —5 éveseknél a csökkenés 41 Éo°/o-a rúg. A népszámlálás idején a 3—5 évesek csoportjába tartoztak azok, akik 1915., 1916. és 1917. években születtek. Ebbe a korcsoportba tehát csupa háborús szülött tartozik. A negyedik háborús évnek, 1918-nak a szülöttei a három évnél fiatatalabbak csoportjában vannak, de itt már a fogyást ellensúlyozzák az 1919., még inkább az 1920. év szülöttei, mert ezekben az években a születések száma már ismét megnövekedett. A 6 éven felüli korcsoportoknál mindenütt jelentékeny növekvést látunk. Még abban a korcsoportban is, amelyből hiányoznak a háború áldozatai (20—39 évesek), jelentékeny szaporodás mutatkozik. Ennek okát még a későbbi részletkutatások fogják megállapítani, de annyit már most is sejthetünk, hogy egyrészt a kivándorlási mozgalom megakadása, másrészt pedig a menekültek nagy száma okozza ezt a jelenséget. De összefüggésben van azzal is, hogy a 1870-es éveknek a kolerajárvány folytán megfogyatkozott szülöttei ebből a korcsoportból-kikerülvén, a következő 40—59 évesek korcsoportjába jutottak fel. Ez a jelenség abban is érezteti hatását, hogy a yq+ißfp'b 40—59 évesek korcsoportja a többi csoporthoz képest jóval szerényebb szaporodással kénytelen beérni. Az egyes korcsoportok különböző szaporodási arányához képest a korcsoportoknak a népességben elfoglalt súlya jelentékenyen megváltozott. A 6. évtől felfelé minden korcsoportnak aránya jóval nagyobb lett. míg a 6 éven aluliaknak arányszáma a népességben^ljyo^xtxól 9-s

0/o-ra esett vissza. Legjobban növekedett a 60 évnél idősebbeknek aránya: 8-o

0/o-ról 9'o°/o-ra. A nemzeti termelés szempontjából örömmel üdvözölhetnők azt, hogy a produktív korban (15-—60-ig) lévők aránya is jelentékenyen megnőtt, még pedig 57'3°/o-ról 60'4°/o-ra, ha nem volna ez szomorú következménye annak, hogy a gyermekek csoportjából, a succrescentiából egy igen jelentékeny rész kiesett. Némi vigasztalásul szolgál, hogy a produktiv korosztály közvetlen succrescentiája meglehetős népes. 1920-ban ugyanis a 6—14 éves korúak, tehát a mindennapi és ismétlő tankötelesek száma 1,500.103-ról 1,652.684-re, vagyis több mint 10°/o-kal növekedett 1910-hez képest. A népszámlálás óta természetesen a mindennapi tankötelesek száma jelentékenyen alászállott, mert azóta a mindennapi tankötelesek közé kerültek az 1915. és az 1916. évek szülöttei is.