1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb demográfiai adatai. Községek és népesebb puszták, telepek szerint (1923)

I. Általános jelentés - a) Szöveg - A lélekszám alakulása a mai területen 1869 óta - Külföldön távollevők

6* ben a születések többlete majdnem eléri a 10°/o-ot, (9'7) és Komárom megyében is meghaladja a 9-et. Aránylag kedvező arányszámokat látunk még Ung megyében (8'8), Aradban (8-i) és Beregben (B'o). A városok közül az egyetlen Kecskemét az, amelynek arányszáma (5*3) az országos átlagot (4s) meghaladja. Anélkül, hogy az adatokhoz további megjegyzéseket fűznénk, megemlítjük még, hogy a tényleges szaporodás a természetes szaporodást most is leginkább a városokban haladja meg. Magában Budapesten a különbözet 40.308; aránylag elég nagy még a különbözet Debrecenben, Miskolcon és Győrött, amely természetesen még nagyobbnak mutatkoznék, ha a háborúban elhaltakat is figyelembe lehetett volna venni. A vármegyék közül csupán Moson, Hont, Békés és különösen Pest megyében mutatkozik különbség a tényleges szaporodás javára. Pest megyében ez a különbség 54.475-re rúg s amint már említettük, főkép a főváros körül lévő községek nagy szaporodásában bírja magyarázatát. Ami a népsűrűséget illeti (lásd a 2. táblát a 23*. lapon), a mai területen az 1920. évi lélekszám alapján fj^a lakos esik egy • kilométerre. Csak magukat a vármegyéket véve, az arányszám 72's, a törvényhatósági jogú városok területén ellenben felmegy 372-re. A városoknál a szélsőségek is igen nagyok, mert Kecskeméten pl. csak 77 9 a népsűrűség, ellenben Budapest te'rületén 4.788'6. A vármegyék közül legnagyobb népsűrűsége van jelenleg a kis Esztergomnak (104'9), utána következik Pest megye (96'e), majd Csanád (88-*), Ung (87-3), Békés (84-8) és Vas (81-2). Legritkább népessége van viszont a megmaradt Abauj-Torna vármegyének 51"o lélekkel egy n kilométerre. Utána következik Gömör 53-3, Bereg 55'o, Somogy 55 "o népsűrűséggel. De ezekenkívül Fejér, Moson, Veszprém, Hont, Bács-Bodrog és Bihar megyében sem éri el a népsűrűség arányszáma a 60-at. A lélekszám alakulása a mai területen 1869 Óta. Avégből, hogy megfigyelhető legyen, hogy a népesség Magyarország mai területén a régebbi évtizedekben hogyan fejlődött, a 3. táblán (1. a 24*. lapon) összeállítottuk a mostani terület népességét az 1869 óta tartott népszámlálások adatai szerint. A fejlődés menete ezek szerint, összehasonlítva a régi Magyarország és az egész régi Magyarbirodalom népességének fejlődésével, a következő volt: t> Mai terület Régi Magyarország Régi Magyarbirodalom "ÉV Szaporodás Szaporodás Szaporodás Lélekszám

1) absz. ° o-ban Lélekszám') absz. 5|o-ban Lélekszám') fbsz. <7u-banLélekszám

1) számban ° o-ban számban 5|o-ban Lélekszám') számban <7u-ban1869 — — 13,579.129 — — 15,420.251 — — 1880. 317.941 6-S 13,749.603 170.474 1-3 15,642.102 221.851 1-4 1890. 079.522 12-7 15,162.988 1,413.385 10-S 17,349.395 1,707.296 10-9 1900. 840.894 14-0 16,838.255 1,675.267 11-1 19,254.559 1,905.161 11-0 1910. 756.839 11-0 18,264.533 1,426.278 8-5 20,886.487 1,631.928 8-5 1869-1910 — 2,595.190 51-8 — 4,685.404 34*5 — 5,466.236 35-4 ') 1869-től 1890-ig polgári, azontúl összes népesség; 1890 és 1900 között e miatt nagyobbak. a szaporodás számai a valóságosnál valamivel Látjuk, hogy 1869 óta minden évtizedben nagyobb szaporodás mutatkozik Magyarország megmaradt területén, mint ha az egész országot tekintjük. S végeredményben is, míg az egész régi Magyarország népessége 1869-től 1910-ig 34'5°/o-kal növekedett s az egész régi Magyar királyság lakossága 35"4°/o-kal, addig a megmaradt területen a népnövekvés 51"8°/o-ot tesz, az egész elszakított területen pedig a népnövekvés ezzel szemben csak 27"6°/o. A megmaradt terület népessége ennek folytán az ország népességének évtizedrőlévtizedre nagyobb hányadát alkotja; 1869-ben még csak 32'5°/o-kal részesedett az ország népességében, 1910-btn már 36'4°/o-kal. Ennek a ténynek a megállapítása azért nagy fontosságú, mert ezzel nagy részben igazolva van az is, hogy a magyarság száma, amely túlnyomóan a meghagyott területen helyezkedik el, miért szaporodott jóval nagyobb mértékben, mint a nem magyar nemzetiségeké. Nem mesterséges magyarosítás, hanem részben a nagyobb természetes szaporodás, részben a belső vándorlások iránya hozta ezt magával, amely általánosságban mindig az ország perifériáiról a túlnyomóan magyarlakta középpont fele irányult. Külföldön távollévők. A népszámlálás ezúttal is felvette a jelenlévőkön kívül az egyes családokhoz tartozó távollévők számát, akár belföldön más községben, akár külföldön voltak távol. Minthogy a belföldön távollévők az ország jelenlévő népességében benfoglaltatnak, itt csak a külföldön távollévőket mutatjuk ki. Ha ezeket az adatokat a mai terület 10 év előtti adataival akarjuk összehasonlítani, az összehasonlítás nem egészen egynemű adatokkal történik, mert az 1910-ben külföldön távollévők alatt csak azokat értettük, akik Magyarország régi területén (HorvátSzlavonországot is ideszámítva) kívül voltak távol, míg a mostani külföldön távollévők számát azok is szaporítják, akik a Magyarországtól elszakított területeken, melyeket államjogilag külföldnek kell tekinteni, voltak távol a népszámlálás idejében. Ha a vándorlási viszonyok nem változtak volna, akkor jelenleg tulaj donképen nagyobbnak kellene lenni a külföldön távollévők számának, mert a külföldön távollévők fo)