1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - C) Általános népleírás

74* azonban ellenkező folyamat mutatkozik — már 46'16%-a. A két protestáns felekezet hívei közt alig van horvát anyanyelvű, a görög keletiek pedig majdnem kizárólag szerbek. A reformátusoknak 63*07 %-a magyar anyanyelvű és 24*56 %-a német, az ágostaiak úgyszólván csak a németek (56*36%) és a tótok közt (36"ió%) oszlanak meg. Hogy a magyarságra nézve milyen volt a fejlődés az utolsó évtizedben, azt a következő kis összeállítással mutatjuk be az egész Magyarbirodalomról : Hitfelekezct A hitfelekezetek hívei kc magyar zül ban A magyar anyanyelvűek szaporodása 1900—1910. %-ban Hitfelekezct abszolút számokban «lizül ban A magyar anyanyelvűek szaporodása 1900—1910. %-ban Hitfelekezct 1900 1910 im 1910 A magyar anyanyelvűek szaporodása 1900—1910. %-ban Római katholikus ... 5,034.948 5,924.665 50-76 54*42 17-7 Görög katholikus 246.718 304.570 13*31 15*04 23-s Református 2,393.724 2,573.683 98-oe 98*18 7-5 Ág. hitv. evangélikus 361.271 418.449 28*03 31*22 15*8 Görög keleti 32.063 40.851 I-n 1*37 27*4 Unitárius 67.933 73.267 99'07 98*60 7*o Izraelita 598.697 705.488 70-32 75*60 17-8 Egyéb és ismeretlen 6.947 9.602 47-07 55*02 38-2 összesen... 8,742.301 10,050.575 45'

io 48' is 15-(J Az unitárius felekezet kivételével, a hol a majdnem kizárólagos magyarság aránya kissé visszaesett és a reformátust nem tekintve, a mely felekezetnél a magyarságnak már alig van tere a terjeszkedésre, a többi felekezetnél a magyarság arányának erős megnövekedését látjuk. Legjobban szaporodtak a magyar anyanyelvűek a két görög felekezet körében, bár az idegen liturgikus nyelv folytán, melyen csak ujabban változtatott némileg a hajdndorogi gör. kath. püspökség felállítása, épen itt vannak a magyarság térfoglalásának a legnagyobb mesterséges akadályai. A magyarság százalékszáma viszont, nem szólva a kis számú »egyéb« felekezetűekről, a zsidóknál növekedett a legnagyobb mértékben. A régebben túlnyomólag német nyelvet valló zsidóság ma már több mint 3/

4 részben magyar nyelvű. Az egyes nemzetiségeket külön vizsgálva (1. a 32. táblát a 136. lapon), azt találjuk, hogy a németek arányszáma minden felekezetnél, a hol számot tesznek, visszaesett ; az előbb mondottakhoz képest legnagyobb volt ez a visszaesés az izraelitáknál, a hol a németek aránya 25*45% ról 21'79 ra csökkent tíz év alatt. A tótok szintén minden felekezetnél tért vesztettek, kis számukhoz képest aránylag legjobban a görög katholikusoknál, a hol 5'48%-ról 3'92-re szállt le arányszámuk. Ennek oka jórészt az, hogy a görög katholikusok egy része a múlt népszámláláskor tótnak, e népszámlálásnál pedig helyesen rutliénnek vétetett. A románok arányszáma ugyancsak csökkenést mutat a két főfelekezetnél, a görög katholikusnál és a görög keletinél, nagyban emelkedett azonban arányszámuk a kis számú »egyéb« felekezetnek körében (9-43 —17*31). A román anyanyelvű unitáriusok száma is kétszeresére növekedett s bár a szám még így is csekély (559), mindenesetre figyelmet érdemel, mert úgy látszik, lassú oláhosodási proczessus kezdetét jelenti. A ruthének majdnem kizárólagos felekezetükben, a görög katholikusban, kissé tért foglaltak, a horvátok a római katholikusok közt tért vesztettek. A szerbek arányszáma a majdnem kizárólagos görög keleti felekezet körében kissé visszaesett, jóval erősebben azonben az »egyéb« felekezetűek körében. Ha ezeket az arányszámokat a társországokban külön vizsgáljuk, azt találjuk, hogy a magyarság a római és görög katholikusok és a zsidók között foglalt kissé tért, ellenben a két protestáns felekezetnél elég erősen visszaesett, így a reformátusnál 67"i6%-ról 63'07-ra, az ágostainál 5'97%-ról 4'23-ra. A németek arányszáma viszont csak a reformátusok között növekedett, egyebütt mindenhol csökkent. A tótok különösen a két protestáns felekezet körében foglaltak tért, míg a ruthének száma a görög katholikusok közt annyira megnövekedett, hogy már-már veszélyezteti a horvátok többségét. A horvátok nyelvi előjogaiknál fogva minden felekezetnél előhaladást tettek, csupán a görög katholikusok közt kellett engedniök a bevándorló ruthéneknek. A magyarságnak az egyes felekezetek közt való arányát és ennek fejlődését a 33. sz. táblán (138. lap) törvényhatóságonkint is bemutatjuk. Kiveszszük e táblából a következő érdekesebb és feltűnőbb adatokat : A római katholikusok közt a magyarság, — nem szólva a társországokról, — csàk a Duna bal partján és a Tisza-Maros szögén nincs többségben. Legmagyarabb a római kath. egyház Erdélyben, a hol a római katholikusoknak 92'6%-a magyar nyelvű, azután következik a Tisza bal partja 90*4, majd a Duna-Tisza köze 84*1% magyarsággal a római katholikusok közt. Az egyes törvényhatóságok között 29 akad olyan, a melyben a római katholikusoknak több mint 90%-a magyar ; ezek közül 10 a Királyhágóntúlra esik. Legkevésbbé magyarok a római katholikusok az anyaországi vármegyék közül Árva Liptó és Trencsén vármegyékben. A görög katholikusok között — a főváros hatása folytán — legtöbb magyar van a Duna-Tisza közén : 38*5% ; legkevesebb a Tisza-Maros szögén (7*1) és a Királyhágón túl (3*4%). Ügyszólván teljesen magyarok a görög katholikusok Borsod, Hajdú, Szabolcs és Udvarhely vármegyékben, továbbá Miskolcz, Debreczen és Szatmárnémeti városokban, abszolút többségben magyar anyanyelvűek ezeken kívül még Pest, Abauj-Torna, Békés és Háromszék vármegyék területén. Ezzel szemben egész sora van a törvényhatóságoknak, a hol a magyar anyanyelvű görög katholikusok az összesnek 10, sőt 1%-át sem teszik. A legáltalánosabb magyarságú — már elterjedtségénél fogva is — a református felekezet, a melynél csak három megyei törvényhatóság akad, a hol a magyar reformátusok aránya a 90%-on alul marad (Bács-Bodrog 56-8, Ung 74-3 és Tolna 86*8%). A társországokban már lényegesen más a helyzet. Ott a magyarság a református egyháznak 2/3"át se

m teszi