1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)
I. Általános jelentés - C) Általános népleírás
69* Az egyéb anyanyelvűek közül megemlíthető, hogy a vendek Vasban és Zalában is visszaestek, a bunyeváczok, sokáczok Szabadkán tért vesztettek, ellenben Zomborban előnyomultak. Minthogy az olaszok Fiúméban is az egyéb anyanyelvűekkel együtt vannak kimutatva s arányuk a fentebb a horvátoknál említett ok folytán látszólag erősen esett, érdemesnek találjuk a magyar kikötőváros lakosságának nemzetiségi megoszlását részletesen bemutatni 1880-ig visszamenőleg és a felvételben mutatkozó eltérő felfogások lehető kiküszöbölésével : . , Abszolút számban ') Anyanyelv 1880 1890 1900 1910 Magyar 383 1.002 2.842 6.493 Német 895 1.495 1.945 2.315 Tót 9 24 29 192 Oláh 6 13 23 137 Ruthén 3 4 — 11 Horvát 7.961 >)10.770 «)12.633 12.926 Szerb 30 28 55 425 Vend 2.188 2.780 »)3.492 2.336 Olasz 9.236 13.012 17.354 24.212 Egyéb 270 306 582 759 összesen... 20.981 29.494 38.955 49.806 Százalékokban 1880 1890 1900 1910 1-8 3-a 7-3 13-0 4-3 5M 5-0 4-7 0-8 OM ÓI OM O-o 0-« O-I 0-3 O-o O-o — O-O 38-0 36 "s 32M 26-0 OM O-I O-I 0-8 10M 9M 9-0 4*7 44'o 44*1 44's 48-6 1-3 l-L 1-5 1*5 100-o 100' a 100-O 100-n Kitűnik ebből az összeállításból, hogy Fiúméban az olasz elem 1900-ig is erősen tartotta magát, azóta pedig elég jelentékeny előhaladást tett a horvátokkal és vendekkel szemben, kik viszont fokozatosan visszaszorulnak. Legnagyobb mértékben tört azonban előre a magyarság, a mely immár felére rúg a fiumei horvátok számának, holott 1880-ban még húszszor annyi volt a horvátok száma, mint a magyaroké. A németek száma csak abszolúte növekszik, relatív súlyuk alig változik. Már eddig ismertetett adataink is mutatták, hogy a magyarság fejlődése jóval nagyobb volt a tj. városokban, mint a vármegyékben. Még jobban kiviláglik a városok és vidék népességének különböző fokú magyarosodása, ha a vármegyék népességéből a rendezett tanácsú városokat kiveszszük. A 30. sz. táblán (1. a 126. lapon) egyenkint és együttesen bemutatjuk az összes városok népességének nemzetiségi megoszlását az utolsó két népszámlálás szerint, országrészenkint szembeállítva a vidékével. E tábla fő adatai a következők : A tj. A rt. Az Összes A városok városok városok vidék Anyanyelv népességében volt % 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 Magyar 69M 73M 67'» 70V, 68M 72-O 40M 42M Német 13 a lO'o 10'» 9-o 12-7 9'» 10-7 9" 7 Tót 3 a 2-3 7-3 6"« 5-0 4o llM lOM Román 1-« 17, 6'o 5-a 3m 3* 16'» 16m Ruthén O-I O-I OM 0-a 0M OM 2*7 2-S Horvát 3'9 4-5 3-» 4'O 3-n 4-a 9s 9 a Szerb 3-« 3-o 2*7 2'- 2-» is 6"o 5-a Egyéb 5-a 4-a l-o l-o 3-4 3'o Is 2-x ') 1880-ban és 1890-ben polgári, 1900-ban és 1910-ben összes népesség. — «) Az »illírek« beszámításával. — «) A »szlávok« beszámításával. A városok népességében a magyarság immár 72'5%-kal van képviselve, tehát közel 3/ 4-ét teszi a lakosságnak. E mellett fejlődése is sokkal gyorsabb, mint a vidéken, a hol 10 év alatt a magyarság csak félannyi előhaladást tett. A városok két csoportja közül is a nagyobbikban, mely népesebb városokat is foglal magába, gyorsabb a magyarosodás, főképen a főváros hatása folytán. Különösen nagy a veszteségük a németeknek a városokban, a hol arányuk tiz év alatt 12'7%-ról 9'9-re szállt le. Csak a horvátok mutatnak fejlődést a városokban a horvátországi városok erős horvátosodása következtében. Megtartották pozicziójukat a románok, ruthének és szerbek ; a ruthének azonban olyan elenyésző kis számban vannak a városi népességben (5178 lélek), hogy szót sem érdemelnek. A magyarságnak erős kulturális és gazdasági fölényét mutatja, hogy az anyaországi, sőt még a magyarbirodalmi összes városok népességében is jóval nagyobb arányban szerepel, mint a horvátság a saját autonom területének, a társországoknak városi népességében (62*9%), s míg az anyaországi városokban a magyarság csak egy számbavehető nemzetiséggel, a némettel (9'7%) áll szemben, a többi nemzeitség aránya pedig az 5% alatt marad, addig a horvátországi városokban a horvátokon kívül két más népfaj szerepel 10%-on felüli aránynyal (német 12'6, szerb 11"3) s e mellett a magyarok is 7*0, az egyéb nyelvűek 5'5%-ot érnek el. Országrészenkint a magyarság a városok és vidék népességében a következő arányokat foglalja el : A városok- A Az összes Országrész ban vidéken népességben 1900 1910 1900 1910 1900 1910 Duna jobb partja 83-4 86-« 68M 70-A 69"A 72"o Duna bal partja 39<J 47-4 28M 30-7 29M 32": Duna-Tisza köze 83-3 87'o 71"a 76-i 77-a 81'a Tisza jobb partja 62-S 70-3 47M 50-7 49M 53M Tisza bal partja 92-4 94"O 55-S 56-3 60 A 61-S Tisza-Maros szöge 41-4 45M 16-S 18\I 19 A 22-3 Királyhágóntúl 65-5 68-7 29-- 30-o 32» 34'a Magyarország 72s 76s 46-t 48s 5Vi 54s Horvát-Szlavonországok 5-a 7"o 3-tt 3-7 3s 4-1 Magyarbirodalom 68"« 72's Ith 42 M 75 M 48 M A keleti országrészekben sokkal nagyobb különbség van a városi és vidéki népesség magyarsága között, mint nyugaton. A magyarságnak a keleti országrészekben való számbeli gyöngeségét épen az ottani városok erős magyarsága és az ebből eredő kulturális és gazdasági előnyök ellensúlyozzák. Egy országrész sincs egyébként, a hol a magyarság a városi népességben legalább is relatív többséggel ne rendelkeznék. A legkeletibb országrészben, Királyhágón túl, a városi népességnek közel 60%-a magyar, a szomszédos Tisza bal partján pedig, a hol a vidéki népességnek csak 56'3%-a magyar anyanyelvű, a városokban 94"0%-kal szerepel a magyarság, még magasabbal, mint a legmagyarabb országrészben, a Duna-Tisza közén. Valamennyi országrészben nagyobb volt a városi népesség magyarosodása, mint a vidéki népességé.
