1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - C) Általános népleírás

nemzetiség számbeli arányának megfelel. Budapest népességét pl. csak egy kis kör jelöli, holott az jóval nagyobb, mint a túlnyomólag román lakosságú Hunyad és Krassó-Szörény vármegyék népessége együttesen, melyek azonban a főváros 194 ["l'km. területével szemben közel 19.000 •-km. területet képviselnek. Általános nagy elterjedtsége csak a magyarságnak van, mely leginkább a Dunán túl és az Alföldön tömörül, de az ország négy szélső keleti vármegyéjében is erős többséget alkot ; a magyarság ez elvált része azonban nyelvszigetek útján majdnem megszakítatlan összefüggésben lévén a nagy magyar tömbbel, erős lekötő erőt gyakorol az ország egész keleti részére. A magyarság egyébként az anyaország 63 vármegyéje közül 31-Isen van abszolút és 4-ben relativ többségben ; a 27 törvényhatósági jogú város közül pedig már 18-ban van abszolút és l-ben relatív többsége a magyarságnak. A 90 törvényhatóság közül e szerint 54 magyar többségű (ebből 30-ban 80%-on felül van a magyarság) s csak 36 van olyan, a melyben valamely nemzetiség van abszolút vagy relativ többségben. A németség területileg szintén igen elterjedt nemzetisége Magyarországnak, de éppen túlságos szétszórtsága miatt egységes nyelvterületet nem alkot. Abszolút többségben csak Moson vármegyében és Sopron városban van, relatív többsége van még Pozsony, Temesvár, Versecz, Zemun városokban és Nagy-Kük üllő vármegyében. Jelentékenyebb kisebbséget (25%-on felül) alkot még a németség Baranya, Sopron, Tolna, Vas, B.-Bodrog, Temes, Torontál, Brassó és Szeben vármegyékben, továbbá Pancsova és Osijek tj. városokban. A tótok a magyarság után legtömörebben lakó nemzetiség, bár újabban az azelőtt úgyszólván tiszta tót nyelvterületen is erősen keveredik a magyarsággal és németséggel. Abszolút többséget a felvidéken Nyitrától Sárosig 9 összefüggő vármegyében alkot (90%-on felül azonban csak az egy Trencsén vármegyében van), azonkívül Pozsony vármegyében relatív többséget képvisel. A városi törvényhatóságok közül csak Selmeczbányán van a tótságnak többsége. Jelentékenyebb kisebbséget alkot még Hont, Gömör és Zemplén vármegyében, de Kassán már 14'8%-ra zsugorodott össze. A tótság település útján az Alföldre és a Dunántúlra is eljutott, de említésre méltó arányban csak Békésben (22'4%) és Csanádban (11*8%) fordul elő. A románok az ország keleti felében foglalnak helyet, a hol századokon át tartó beszivárgás folytán erősödtek meg. Majdnem mindenütt keverve laknak azonban más ajkú lakossággal, úgy hogy, bár 11 vármegyében abszolút többségük van, mégis 75%-on felül csak négy vármegyében (Fogaras, Hunyad, Alsó-Fehér, Szolnok-Doboka) emelkednek s a 90%-ot sehol sem érik el. Relativ többségük van azonban még két vármegyében (Temes és Kis-Küküllő) s jelentékenyebb kisebbségük 5 vármegyében. A városi törvényhatóságokban igen csekély a románok képviseltetése, a népesség 10%-át csak Aradon és Kolozsvárt haladják meg. A rvthének az északkeleti felvidék határszéli vármegyéiben találhatók, abszolút többségük azonban sehol sincsen, csupán Máramarosban és Ungban alkotnak relativ többséget s Beregben és Ugocsában jelentékenyebb kisebbséget. A horvátok a társországokban és az anyaország néhány délnyugati és nyugati vármegyéjében laknak. A társországok hat vármegyéjében van abszolút többségük, más nemzetiségekkel, különösen a szerbekkel való keveredésük azonban olyan nagy, hogy a 90%-ot csak az egy Varazdin vármegyében haladják meg, a 75%-ot pedig csak Bjelovar-Krizevoi és Zagreb vármegyékben érik el. A törvényhatósági jogú városok közül csak Varazdin és Zagreb városokban van abszolút többségük, újabban Osijeken relativ többségbe jutottak. Jelentékeny kisebbségben vannak azonban még a majdnem felében horvát (49*0%) LikaKrbava vármegyében, továbbá Srijem vármegyében (26*2%) és Fiume városban is (26*o%). Az anyaországban egyébként csak Zalamegye déli részében, a Muraközön alkotnak összefüggő nyelvterületet, az egész vármegye lakosságában azonban a 20%-ot sem érik el. A szerbek zöme szintén Horvát-Szlavonországokban él. Magyarországban azonban jóval többen vannak, mint a horvátok, sőt Torontál vármegyében, Pancsova és Zombor városokban relativ többséget is képeznek. Ugyancsak relativ többségük van a szlavóniai Srijem vármegyében és gyenge abszolút többségük (50*9%) a tengerparti Lika-Krbavában. Jelentékeny kisebbségük van Üjvidéken és Verseczen, továbbá a társországokban Modrus-Rijeka., Pozega vármegyékben és Zemun tj. városban. De magában a társországok központi vármegyéjében, Zagrebben, 23'0%-ra rúg a szerbek száma. Külön kimutattuk még a térképen az egyéb alatt összefoglalt kisebb nemzetiségek közül az egy tömegben együtt lakó s eléggé zárt nyelvterületet alkotó vendeket, kik Vas és Zala vármegye három járását lakják, de csak az előbbi vármegyében haladják meg a népesség 10%-át. A térképen fel nem tüntetett kisebb nemzetiségek közül csak az olaszoknak van relatív többségük (48*6%) Fáiméban. E városon kívül az olaszok még Budapesten és környékén, továbbá Hunyad és Krassó-Szörény vármegyék bánya- és ipartelepein, végül a társországokban fordulnak elő nagyobb számmal, sőt Pozega vármegyében mint mezőgazdasági telepesek is találhatók. Jelentékenyebb kisebbségben vannak a bunyeváczok és sokáczok Szabadkán és Zomborban, a lengyelek Árvában. Az »egyéb« nemzetiségek különben a következő számokkal szerepelnek : Vend, szlovén 93.174 Bunyevácz, sokácz, dalmát, illír, bosnyák 88.209 Bolgár, krassován 23.267 Cseh-morva 63.812 Lengyel 40.537 Czigány 121.097 Olasz 33.387 Franczia 2.008 Angol 1.348 Orosz 1.051 Török 306 Örmény 121 Görög 194 Spanyol 410 Egyéb 281 Ismeretlen 53 Összesen 469.255