1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - C) Általános népleírás

49* Országrész 40 éves 50 éves E négy •/«> átlaga írni-olvasni nem tuóok %-a a G éven felüli népességben Országrész több mint E négy •/«> átlaga írni-olvasni nem tuóok %-a a G éven felüli népességben Országrész 39 41 49 51 E négy •/«> átlaga írni-olvasni nem tuóok %-a a G éven felüli népességben Országrész éves "/»-ban E négy •/«> átlaga írni-olvasni nem tuóok %-a a G éven felüli népességben Duna,bal parija 21 "a 24-3 29v, 24-7 24-s 18-» Duna-Tisza köxe 14-8 10-4 19-2 14-3 16ü 16« Duna jobb partja 11-7 11a 12« 8", 10» 14« Magyarország... 28-t 28'» 34» 30-& 30-7 26-« H.-Szlavonországok... 44'n 39-7 41' 8 42

4a 421 38s Magyarbirodalom... 30'« 30-9 36-8 •a-1 3!)'« 28-1 Ebből tj. városok... 11-8 16'4 19-8 17-1 16-4 11'» Nők. Királyhágón túl 03-7 63-7 68-s G7'4 05» 55-s Tisza-Maros szöge 52-n 49'fi 56i ölő 52's 47-8 Tisza bal partja 57-1 55'& 61-8 61-1 B8-» 47'fl Tisza jobb partja 61-7 57-3 59Y, 62« 57-8 36-s Duna bal partja 40'» 42"t 51o 49-1 45» 28-» Duna-Tisza köze 28-0 27-8 38"« 32i 31 e 23*3 Duna jobb partja 24"= 23-4 31 » 25-7 20-3 21-» Magyarország... H.-Szlavonországok... Magyarbirodalom... Ebből tj. városok... 45'e 63'

s 45-7 62-s 53-9 63- o 50-e 63-» 48s 63-a 35-» 55'n Magyarország... H.-Szlavonországok... Magyarbirodalom... Ebből tj. városok... fi'» 30-« 48*i 29-4 54'« 40-4 52*r. 33» 50"» 33•« 38-4 17» Láthatjuk, hogy a korbevallás helyessége tekintetében a sorrend az országrészek között majdnem teljesen ugyanaz, mint az általános műveltség tekintetében, csupán a Tisza—Maros szöge kivétel, a mely a férfiaknál egy helylyel, a nőknél pedig két helylyel kerül előbbre, mint a milyen helyet az általános műveltség arányszáma juttat neki. Valószínű, hogy a Tisza-Maros szögén a koradatok aránylagos helyességét egyrészt az a körülmény okozza, hogy ebben az országrészben sok a német anyanyelvű lakos, kiknek helyesebb korbevallása javítja az átlagot, másrészt talán a megszűnt régi katonai határőrvidéki szervezetnek is része van ebben, a mely a lakosságot korévek szerint jobban nyilvántartotta. Horvát-Sziavonországokban — műveltségi fokához képest — természetesen sokkal rosszabb a korbevallás, mint Magyarországon. A társországok adatai majdnem pontosan vágnak annak az országrésznek adataival, — a férfiaknál a Tisza balpartjával, a nőknél a Királyhágóntúllal — a melyhez az általános műveltség tekintetében legközelebb állanak. A törvényhatósági jogú városokban, melyeknek adatait szintén kimutattuk, a korbevallás, úgy látszik, nem olyan jó, mint a milyennek a városi népesség műveltségi foka mellett lennie kellene. A városok népességének általános műveltsége kedvezőbb, mint az országrészek közül legkedvezőbb arányszámot felmutató Duna jobb partjáé, mégis azt látjuk, hogy a városokban a korbevallás hibái feltűnőbbek, mint a Duna jobb parti országrészben. Annál kevésbbé érthető ez, mert a városokban tudvalevőleg az önNépszámlál&s. VI. számlálás sokkal gyakoribb volt, mint a vidéken. Lehetséges különben, hogy épen ez az oka a helytelenebb korbevallásnak, mert azok, a kik maguk állították ki a számlálólapot, talán kisebb pontossággal és lelkiismeretességgel tették azt, mintha az adatokat a számlálóbiztosnak, a ki esetleg a bevallás helyességét ellenőrizhette, kellett volna szóval bemondaniok. Áttérve most már magukra a koradatokra, lia a népességet négy főkor csoportra bontjuk, az egyes korcsoportokra a következő százalékszámok esnek : 15 éven aluli volt a népesség 35'56%-a, 15—39 éves 37-43, 40—59 éves 18-83 és 60 éven felüli 8-18%-a. Az előbbi népszámláláshoz képest nagyon csekély változás történt a népesség kormegoszlásában ; a változás mindössze az, hogy az öregkorúak aránya 7'60%-ról 8'is-ra növekedett, a másik három korcsoport aránya pedig csökkent, még pedig a 15 éven aluliaké O'04-dal, a 15—39 éveseké 0'45-dal és a 40— 59 éveseké 0'09-dal. Legnagyobb e szerint a csökkenés a legproduktivabb korcsoportban, a mit első sorban a kivándorlás idézett elő, a mely leginkább ezt a korcsoportot fogyasztja. Hogy a magyarországi arányszámokat értékelni tudjuk, a következő összeállításban bemutatjuk az európai országok népességének kormegoszlására vonatkozó adatokat 1900-ból és 1910-ből, illetőleg az ezekhez közel álló népszámlálási évekről : Ország 1900 1910 Ország 15 éven aluli 15-39 éves a •o tn ! 1 k 60 éven felüli 15 éven aluli Ij 1 40-59 éves 60 éven felüli Ország népesség %-okban Ausztria 34 "43 38-77 18*70 8*n 34*84 38*90 18-67 8*28 Belgium 31-71 40-42 18*40 9*47 30-54 40*45 19-58 9*43 Bulgária 40-22 35-8. 15*50 8*38 39-37 36-84 15-24 8-55 Dánia 34'in 37 "m 18*53 9*83 33*sfl 37*88 18*37 9-7» Finnország 34'r.r 38*J I860 8-90 34*1» 39*32 17-68 8*80 Francziaország ... 26-11 ÍJ8*85 22-58 12-45 25-76 38-63 23-'i'4 12-57 Görögország 38-3.-1 39-J 15-87 6 "18 — — — Magyarország 35'« 37*88| 18-89 7-60 35-5« 37'43 18*83 8*18 Nagybritannia és Írország 32-os 41'na 17-73 8-06 30-85 40'«6 18*79 9-7, Németalföld 34-82 38-4

3| 17-50 9-25 34*52 38*71 17*78 8*88 Németország 34-80 39*54 17-86 7-80 34*05 39-86 18*11 7*88 Norvégia 35-si 35*73 17*51 10-85 35*69 35*67 17*78 11*03 Olaszország 32-43 38'tt 19-no 9'60 34*18 36*65 19*oi 10*15 Oroszország 38-04 38*5i 15*»3 6*82 — — — — Portugália 33*82 37*43 19-11 9-54 34-57 37w> 18-24 9-53 Románia 40'(s 38*5»| 1605 5*28 — — — Spanyolország ... 33-2» 38*50 20-05 8*16 — — — 31-01 40*62! 19-08 9* 31*26 40-58 19*30 8*«s Svédország 32*44 36*57 19-07 11*82 31*72 37-35 18*88 ll-J 39*22 38>| 15-92 6*68 - ! Az egyes államok között elég nagy különbségek mutatkoznak a népesség kormegoszlása tekintetében ; különösen a gyermekkor és az öregkor arányai mutatnak nagy végleteket, a mi részint a különböző születési arányra, részint az eltérő mértékű halandóságra vezethető vissza. A gyermekkor legjobban van képviselve a legnagyobb születési aránynyal biró 4*