1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - C) Általános népleírás

1.000 férfira esett nő Az Ország 1900-ban 1910-ben arányszám Ország vagy ez év köriil változása Spanyolország 1.049 1.056 + 7 Svédország 1.049 1.046 — 3 Oroszország 1.038 ? ? Olaszország 1.010 1.037 + 27 Ausztria 1.035 1.036 + 1 Francziaország 1.033 1.035 + 2 Svájcz 1.038 1.034 — 4 Németország 1.032 1.027 — 5 Németalföld 1.025 1.021 — 4 Magyarország 1.009 1.019 + 10 Belgium 1.013 1.017 + 4 Finnország 1.021 1.014 — 7 Görögország t 987 V Románia 968 974 + 6 Bulgária 901 962 + 1 Szerbia 946 ? ? A négy Balkán-állam kivételével a többi európai országban mindenütt nőtöbblet van, még pedig a legtöbb államban jóval nagyobb, mint nálunk. A szélső nyugati államok járnak legelői e tekintetben ; valószinű, hogy itt a nagy kivándorlás idézi ezt elő, a mely leginkább a férfiakat fogyasztja. Az utolsó évtized folyamán 11 európai államban növekedett a nők aránya a férfiakéhoz képest s csak 6-ban csökkent ; az általános irányzat tehát a nők szaporodásának kedvez. Már a mult népszámlálás alkalmával kimutattuk, hogy Magyarországon a természetes népmozgalom a férfiak számát jobban növeli, mint a nőkét. 1900 előtt ezt a folyamatot az akkor még sokkal kisebb arányú kivándorlás, mely ellenkezőleg hat, nem volt képes ellensúlyozni. Azóta azonban a kivándorlás annyira megnövekedett, hogy a nők többlete, annak daczára, hogy a természetes népmozgalom most is a férfiaknak kedvez, még nagyobbodott is. Az alábbi összeállítás szemlélteti a két évtized viszonyainak különbségét : Férfi Nő 1891-től 1900-ig természetes szaporodás 1,030.083 926.059 tényleges » 913.977 876.791 Kivándorlási veszteség 116.106 49.268 1901-től 1910-ig természetes szaporodás 1,194.280 1,084.188 tényleges » 763.181 868.747 Kivándorlási veszteség 431.099 215.441 A természetes szaporodás mindkét évtizedben hasonló arányban oszlott meg a két nem között. A kivándorlási veszteségben is a két nem körülbelül ugyanolyan arányban (2 : 1) osztozott, ámde a kivándorlási veszteség abszolút számban nőtt meg olyan erősen, hogy végeredményben a tényleges szaporodásból már jóval több jutott a nőkre, mint a férfiakra. Minthogy az elmúlt évtizedről már a kivándorlók nemi megoszlásáról is megvannak az adataink, azt is megállapíthatjuk a fenti számok alapján, hogy a férfi és női kivándorlóknak hány %-a vesz el végleg az országra nézve: Férfi Nő 751.649 297.354 431.099 215.441 320.550 81.913 42-« 27'» 1901-től 1910-ig kivándorolt Kivándorlási veszteség Különbség. A kivándoroltak %-ában. A kivándorolt nőknek e szerint csak 27'5%-a tér vissza, míg a férfiaknak 42*6 %-a. Hogy a nőknél a veszteség aránylag sokkal nagyobb, az teljesen érthető, mert a kivándorló nők nagyrésze már kint lévő férje vagy apja után vándorol ki. Országrészenkint és törvényhatóságonkint vizsgálva a két nemnek egymáshoz való arányát, mindjárt feltünhetik az a nagy változás, a mely az anyaország és a társországok viszonyaiban a mult évtized folyamán végbement. Az anyaországban a nők arányszáma a férfiakhoz képest 1.011-ről csak 1.015-re növekedett, a társországokban ellenben 998-ról 1.045-re szökött, itt tehát a férfitöbblet hirtelen ugrással erős nőtöbbletté alakult. Minthogy a horvát-szlavonországi kivándorlók között jóval több aránylag a férfi, mint a magyarországiak között s e mellett onnan a kivándorlási mozgalom is erősebb, matematikai szükségesség, hogy a nőtöbblet sokkal nagyobb mértékben emelkedett. A legkirívóbb példa Lika-Krbava vármegye, a hol 1.000 férfira 1900-ban 975, 1910-ben ellenben már 1.156 nő jutott. Itt a férfiak tengerentúli kivándorlása oly erős volt, hogy számuk 11.113-mal meg is fogyott, míg a nők 6.482 főnyi szaporodást értek el. A városokban a katonák nagy száma miatt a nőtöbblet kisebb (1.006), mint a vármegyékben (1.021), ha azonban csak a polgári népességet veszszük, a tj. városok nőtöbblete 1.074-re emelkedik. A városokban ezt a nagy nőtöbbletet első sorban a női cselédek nagy száma idézi elő, minthogy azonban a tényleges állapottal kell számolnunk, a mely a katonaság beszámítása folytán jóval kisebb arányszámot mutat, a következőkben is csak az összes népességben mutatkozó arányszámokat fogjuk vizsgálni. A városi törvényhatóságok közül a legnagyobb nőtöbbletet mutatják : Selmeczbánya 1.204 Baja 1.082 Újvidék 1.048 Zombor 1.038 Temesvár 1.033 nővel 1.000 férfira. Selmeczbányán kivül, a hol a bányász és iparos férfiak elköltözése rúgtatja fel a nők arányát, a többi város mind a délvidéken fekszik, és sajátságos, hogy a legnagyobb férfitöbblettel biró városok ugyancsak leginkább a délvidéken találhatók. Legkisebb a nők aránya ugyanis Komáromban 790 Zemunban 859 Varaidinban «90 Osijeken 912 Marosvásárhelyen 921