1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - C) Általános népleírás

41)* Részletezés 1900 1910 Részletezés Magyarország , à« 4 O 6C •os > S« N Ojh aCOO g , S trg tiiS a S Magyarország i HorvátSzlavon-országok Magyarbirodalom Külföldi születésű Külföldi honos Különbség... 236.360 178.230 65.677 67.314 302.037 245.544 257.709 201.924 68.871 76.206 326.580 278.130 Külföldi születésű Külföldi honos Különbség... -58.130 + l.63l\-56.493 — 55.785 + 7.335 -48.450 Ennek a különbségnek okaira már az előző népszámlálások alkalmával rámutattunk. A főok most is az, hogy a születés helye biztosabb adat, mint a honosságé, de minthogy az utóbbira vonatkozó adatok is mindinkább javulnak, a kétféle számadatok mindinkább közelednek egymáshoz ; 1880-ban még majdnem 105.000 különbség volt a külföldön születettek és a külföldi állampolgárok száma között, e különbség 1910-ben jóval nagyobb számok mellett leapadt 48.000-re. Hogy a társországokban több a külföldi honos, mint a külföldön született, annak az a magyarázata, hogy oda a 70-es és 80-as években nagyarányú bevándorlás történt, különösen Csehországból, melyet később csak kisebb arányú bevándorlás követett. A betelepültek legnagyobb része megtartotta idegen honosságát s így már itt született gyermekeik révén is szaporította az idegen honosok számát, míg a külföldön szülöttek száma a bevándorlás csökkenése folytán nem növekedhetett hasonló arányban. Hogy milyen különbség van ebben a tekintetben a Magyarországon és a Horvát-Sziavonországokban összeírt külföldi honosok között, mutatja az, hogy az anyaországban talált 201.924 külföldi honos közül 69.030, vagyis 34'2%, míg a társországokban összeírt 76.206 külföldi közül 29.980, vagyis 39*2% született a Magyarbirodalom területén, a társországokban tehát jóval több aránylag a már ott született külföldi, mint Magyarországon. Ezeknek az adatoknak a segítségével azt is megállapíthatjuk, hogy mennyi a Magyarbirodalomban a külföldön született magyar állampolgárok száma. A számítás a következő : Magyarország HorvátSzlavonországok Magyarbirodalom Külföldi honos 201.924 76.206 278.130 Ezek közül a Magyarbirodalomban született 69.030 29.980 99.010 Marad külföldön született... 132.894 46.226 179.120 . Külföldi születésű általában... 257.709 68.871 326.580 Különbség, vagyis külföldön született magyar honos... 124.815 22.645 147.460 Közel másfélszázezerre rúg e szerint a külföldi születésű magyar állampolgárok száma. E szám valószínűleg meghaladja a valóságot, mert a honosítottak száma 1910-ig csak 1.700—1.800-at tett évenkint s ezek se valamennyien külföldi születésűek. Valószínű, hogy sok régen az országban lakó külföldi születésű és külföldi honos egyént magyar állampolgárnak vettek a népszámlálás alkalmával. A 278.130 főre rúgó külföldi állampolgárok között földrajzi és közjogi helyzetünkből folyólag természetesen túlnyomó többségben vannak az osztrák állampolgárok : 235.475-en ; a többi országok honosai már hasonlíthatatlanul kisebb számokkal szerepelnek (1. a 12. sz. táblát a 72. lapon). így olasz állampolgár már csak 10.612 találtatott, német állampolgár 8.655, boszniai illetőségű 5.640, szerbiai 4.053, bulgáriai 3.139, oroszországi 2.389, romániai 2.002, törökországi 1.680, francziaországi 1.055, brit állampolgár 1.045. A többi ország 1.000 lélekkel sincs képviselve. Az osztrák honosok koronatartományok szerint is részletezve vannak. Legtöbb köztük a galicziai : 63.806, azután Csehország következik 44.432, majd Morvaország 35.307 odavaló illetőségűvel. Elég sok az Alsó-Ausztriából (21.188) és Stájerországból (19.874) származók száma is, valamint a kis Krajnából eredőké : 15.800. Ez utóbbi két koronatartomány honosainak nagyobb része a társországok területén íratott össze, de aránytalanul sok ott a cseh- és morvaországi illetőségű is a már említett bevándorlás folytán. Ellenben igen kevés Horvát-Szlavonországokban a galicziai illetőségű ; azoknak legnagyobb része is csak az utolsó évtizedben vándorolt be. A 11. sz. tábla (1. a 68. lapon) törvényhatóságonkint is kimutatja, hogy az egyes országok honosai és a nagyobb koronatartományokból való osztsák állampolgárok hol, milyen számmal írattak össze. Első sorban természetesen a földrajzi fekvés döntő ebben a tekintetben, de befolyással van erre egyes nagyobb városok és nagyobb bánya- és ipartelepek vonzóereje is. így pl. Budapestre és a vele szomszédos pestmegyei községekre esik a legtöbb ország honosainak a zöme, sőt pl. a svájczi és franczia állampolgároknak majdnem fele, az orosz állampolgároknak pedig több mint fele Budapesten és közvetlen szomszédságában íratott össze. Az osztrák honosok leginkább az ország határszéleihez közel eső törvényhatóságokban találhatók, különösen Zemplén (9.687 lélek) és Szepes (8.611) vármegyékben, azután Pozsony tj. városban, Trencsén, Sáros, Vas, Pozsony és Nyitra megyékben, nem szólva Budapestről és Pest megyéről, a hol természetesen szintén igen sok (35.076 és 7.882) az osztrák honos. A társországokban már beljebb eső vármegyékben is igen tekintélyes számú osztrák állampolgárt találunk, így Pozegában 16.268, Bjelovar-Krizevci vármegyében pedig 14.235 osztrák állampolgár tartózkodott a népszámlálás idején, leginkább Cseh- és Morvaországból valók. Pozegában a galicziaiak száma is elég tekintélyes (4.406), kik legnagyobbrészt az utolsó évtizedben vándoroltak be, mert számuk 1900-ban még csak 497 volt. A német állampolgároknak több mint egy harmadrésze esik Budapestre és környékére, a többi meglehetősen eloszlik az egyes törvényhatóságok között. A nyelvi rokonságnak a befolyását azonban még ebben az eloszlásban is észre lehet venni, mert a legtöbb német állampolgárt Pozsony és Temesvár