1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

VIII Mikor az ötödik népszámlálás záró kötetét útra bocsátjuk, úgy látszik mégis, mintha nemcsak az utolsó félszázadnak becsületes, törekvő munkája, hanem több mint ezer év hősiessége és önfeláldozása hiábavaló lett volna. Az a Magyarország, a melyet e sorok Írásakor magunkénak mondhatunk, kis darabkája csupán eddigi hazánknak. Területünknek zárt földrajzi és teljes gazdasági egysége daczára a politikai összefüggés pántjait meg akarják lazítani. Bár e kötet nem azzal a czélzattal készült, hogy az ilyen törekvéseknek a botorságát bizonyítsa, mégis, úgy érzem, alig lehetne a mai pillanatban alkalmasabb s nagyobb bizonyító erejű könyvet a nyilvánosság elé bocsátani, mint ezt a munkát, a mely még a békés Magyarországot mutatja be erőinek valódi egyensúlyában. A számok, a melyeket e munkában a tudós interpretáló megszólaltat, kemény logikájúak, mert négy előző évtized eredményeinek ellenőrzése alatt vannak. A fejlődésnek ilyen folytonossága, a különböző területrészeknek ily szemmel látható kölcsönhatása, fajoknak és felekezeteknek ily törvényszerűséggel való vegyülése, az egymást vonzó elemek közt az érdességek fokozatos elsimulása, az ellentétes sarkok körül a természetszerű szétválasztódás : mutatkozhatnék-e mindez ily szabályosan, ennyire egyöntetűen, ha ennek a területnek minden kis darabja, s a rajta élő népnek minden családja, egyede nem volna elválaszthatatlanul egymáshoz s az egész Magyarország közösségéhez kapcsolódva? Ideig-óráig az erőszak és a félreértés rombolhat, sőt tagadhat tényeket is, a mint hogy akadt idő, a mikor megtagadták a hitelességét a magyar hivatalos statisztika azon adatainak is, a melyeket korábban ellenmondás és kifogás nélkül idéztek. Tartósan azonban nem lehet pörbe szállni a számok logikájával, s ezért a Magyarország igazságába vetett rendületlen hittel, s adataink objektivitásába kapcsolódó azzal a biztos érzéssel bocsátom útra ezt a könyvet, hogy a közel jövő az átmenetileg megingatott politikai egységet ugyanúgy helyre fogja állítani, mint a mily egységesnek látszik e műből népünk gazdasági és kulturális élete. A kötet szöveges részét, ezt a tartalmas, gondos ós meggyőző tanulmányt egészében Kovács Alajos miniszteri tanácsos irta, a m. kir. központi statisztikai hivatalnak kiváló, tudós tisztviselője, a ki az 1910. évi népszámlálás munkálataiban kezdettől fogva részt vett, később maga vezette azokat s maga rendezte sajtó alá a népszámlálási műnek mind a hat kötetét. Fáradozását és nagyon értékes munkáját teljes elismerés illeti. Budapest, 1920 június havában. Dr. Buday László, h. államtitkár, a m. kir. központi statisztikai hivatal igazgatója.