1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

231 + nagyobb számával is, de részben a városok nagyobb szoeziális gondoskodásának is a következménye és annak a körülménynek, hogy egyes városoknak nagy földterületeik vannak, melyeket csak bérlet útján lehet hasznosítani. Ha a ház- és földbirtokra, és a földbérletre vonatkozó adatokat az 1900. évi adatokkal akarjuk összehasonlítani, ezt csak az összes népességre vonatkozólag tehetjük, minthogy az előző népszámlálásról az adatok csak így vannak közzétéve. Foglalkozási csoportonkint egymás mellé állítva ezeket az arányszámokat, a következő képet kapjuk : HázFöldFöldbirtokkal birtokkal bérlettel Foglalkozási főcsoport birók az összes népesség %-àban 1900 1910 1900 1910 1900 1910 I. őstermelés 17-0 18-1 16*5 17*8 1*8 1*8 II. A) Bányászat stb 10-t, 10-6 5*9 5*8 o0*8 B) Ipar 8-8 9- 8 4-» 5*8 0-8 0-6 C) Kereslced. is hitel «'a 10; 4-1 5-e 0-6 0-6 D) Közlekedés 7-e 9-1 4' i 4-7 0-7 o-t II. Összesen 8-7 9-8 4-7 5*i 0*7 0*5 III. Közszolgálat stb 8-9 9-4 6*6 6*4 0*8 0*5 IV. Véderő av. 6-0 2*i 5*8 0*0 0*1 V. K. m. n. napszámosok 10-5 12-4 3*9 4*i o-« 0*4 VI. Házi cselédek 1-9 2-4 1*9 1*4 0*0 0*0 VII. Nyugdíjasok stb ) 21*9 ) 8*9 1 0*3 VIII. Egyéb és ismeretlen > 14-8 > 6*« \ 0*8 foglalkozások 1 6*9 1 2*0 1 0*1 Általában 14-i 15-1 12-1 12-9 Ti T 9 Az utolsó tíz év alatt e szerint a házbirtokosok és földbirtokosok arányszáma megnövekedett az összes népességben, a földbérlettel biroké ellenben megcsökkent. A házbirtokosok arányszáma csak a bányászatnál maradt változatlan, minden egyéb foglalkozási csoportban erősen javult. A véderőnél abnormis növekvést látunk, a mit nem tudunk másra magyarázni, mint hogy a népszámlálási felvétel, a melyet a véderőhöz tartozókra nézve a katonaság hajtott végre, ezúttal ezeknek az adatoknak összegyűjtése tekintetében jóval pontosabb volt, mint a 10 évvel ezelőtti. Hogy a legalsóbb társadalmi osztályok szoeziális helyzete javult az utolsó 10 év alatt, az is mutatja, hogy a közönséges napszámosok és a házi cselédek között is megnövekedett a házzal és földdel birók arányszáma. Ugyanez az eset részben a mezőgazdasági munkásoknál is, a kiknek 1900-ban 13*3 %-a, 1910-ben pedig 14"8 %-a volt házbirtokos. A földbirtokosok arányszáma ugyan a mezőgazdasági munkások közt 6'2 %-ról 5"7 %-ra esett, de ez főképen annak a következménye, hogy az 1910. évi népszámlálás feldolgozásánál épen a földdel bíró mezőgazdasági munkások közül sokan kerültek az 5 holdon aluli, sőt egyesek az 5 holdon felüli kisbirtokos-napszámosok közé, illetőleg az 1910. évi népszámlálás az 5 holdnál többel biró mezőgazdasági munkásokat már kisbirtokosoknak minősítette (1900-ban pedig még a földdel biró mezőgazdasági munkások 4'6 %-a bírt 5 holdnál több földdel). A viszonyok javulása abból is látszik, hogy végeredményben az őstermeléshez tartozó népességnek is most jóval nagyobb százaléka ház- és földbirtokos, mint 1900-ban. Nem szabad azonban elhallgatnunk, hogy az arányszámok e javulásában része van annak is, hogy a születési arány fokozatos csökkenése folytán úgy az őstermelésnél, mint a többi foglalkozásoknál is kisebbedik a gyermekkornak aránya, ennélfogva, ha a házzal és földbirtokkal bírókat az összes népességhez viszonyítjuk, a melyben a meg- ^ fogyatkozott gyermekkor is képviselve van, a viszonyok változatlan maradása esetén is természetszerűleg nagyobb arányszámot kapunk. A javulás mértékét csak akkor lehetne pontosan megállapítani és megítélni, ha a felnőtt kereső népesség ház- és földbirtokviszonyait hasonlíthatnók össze, erre azonban — sajnos — még nincs módunk. Az egyetlen foglalkozási csoport, a melynél nem ugyan a házbirtok, hanem csak a földbirtok tekintetében némi visszaesést látunk, a közszolgálat és a szabad foglalkozások. Az értelmiség lassú deposszedálódása, melyről már fentebb is megemlékeztünk, ezekben az adatokban is megnyilvánul. Csekély ellensúlyozója ennek az, hogy viszont a házbirtokosok arányszáma jelentékenyen növekedett ebben a foglalkozási csoportban. A közszolgálatnál módunkban van nemcsak az összes népességről, hanem külön a kereső férfiakról is kimutatni a ház- és földbirtokra vonatkozó adatokat mind a két népszámlálás szerint. A következő oldalon levő kimutatásban egymás mellé állítjuk ezeket az adatokat az anyaországról, kiemelve azokat a fontosabb értelmiségi csoportokat, a melyeknek a legnagyobb arányban van házés földbirtokuk. A háztulajdonosok száma e szerint nemcsak relatíve, de abszolút számban is jelentékenyen növekedett. A felsorolt alcsoportok közül csupán a közjegyzőknél és a lelkészeknél látunk az abszolút számban némi csökkenést. Egészen más képet nyújtanak a földbirtokra vonatkozó adatok. Nemcsak viszonylagosan, hanem általában is kevesebb most a földbirtokos az értelmiség körében. A felsorolt értelmiségi alcsoportok közül csupán a közjegyzők között növekedett meg viszonylag a földbirtokkal birók száma, az orvosoknál változatlan maradt, a többi csoportban mindenütt esett. Legfeltűnőbb változás az ügyvédeknél mutatkozik, a kik közül 1900ban még 35'3 % volt földbirtokos, 1910-ben már csak 27'9 %. Igaz, hogy itt viszont abszolút számban a földbirtokosok száma majdnem 300-zal növekedett. Minthogy tudjuk azt, hogy az utolsó 10 év alatt a zsidó ügyvédek száma 1511-gyel szaporodott, a keresztényeké pedig csak 725-tel, sejteni lehet, hogy a földbirtokkal biró ügyvédek szaporulata is túlnyomó részben a zsidó ügyvédekre esett. Nagy visszaesés mutatkozik a jegyzőknél is, a mit még fokoz az, hogy a jegyzők közül most abszolúte véve is kevesebbnek van saját földbirtoka. Ugyancsak