1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

230 + arányszámokat az erdélyi vármegyéknél találjuk, így Fogarasban az értelmiség 14*2 %-a, Háromszékben 12-8 %-a, Csíkban 12i %-a bir földbirtokkal. A társországokban Varazdin vármegyében találunk hasonló magas arányt (13*4.). Meg lehet tehát figyelni azt, hogy azokon a vidékeken, a hol az őstermelők között sok a kis- és törpebirtokos, ott a más foglalkozású egyének között is jóval több a földbirtokkal biró. Legkisebb arányban bir viszont földdel az értelmiségegyes északkeleti vármegyékben, így Gömörben, Sárosban és Zemplénben, a hol a földbirtokkal birók arányszáma 4*7—4*9 %-ot tesz. A városoknál ez az arányszám természetesen még jobban leszáll, így például Kassán és Temesváron 2'2-re, Fiúméban meg éppen 1'2-re. A földmives jellegű városokban a közszolgálathoz tartozóknak is nagyobb arányban van földbirtokuk, mint az ipari jellegű városokban, így Szabadkán az értelmiségnek 6"7, Hódmezővásárhelyen 9'2, Kecskeméten 8*2 és Verseczen 8*o %-a földbirtokos. Ellenben Zomborban, a mely az agrár jellegű városok között az egyedüli megyei székhely, a hol tehát az értelmiség jórésze nem a helybeliekből kerül ki, hanem odahelyezett állami tisztviselőkből áll, a közszolgálathoz tartozó népességnek csak 4-1 %-a bir földbirtokkal. A véderő kis csoportjánál feltűnő a horvátszlavonországi törvényhatóságok nagy előnye a magyarországiak felett, a mit azonban egyes törvényhatóságokban valószínűleg a véderőhöz számított csendőrség idéz elő, de annak a folyománya is lehet, hogy a társországokban a földbirtok korábban száll át apáról fiúra, mint az anyaországban. A napszámosok csoportjánál a Duna bal partja vezet 5"7 arányszámmal, legkevesebb viszont a földbirtokosok aránya a napszámosok között a TiszaMaros szögén, ahol csak 2*2 %-ot tesz. Egyébként meglehetős nagy szélsőségek vannak a napszámososztály birtokviszonyai tekintetében az egyes törvényhatóságok között, a minek az is lehet a magyarázata, hogy az egyes törvényhatóságokban a különböző ágbeli és közelebbi megnevezés nélküli napszámosok közé különböző mértékben számíttattak be a túlnyomóan mezőgazdaságnál dolgozó napszámosok. Igen nagy különbség van részben e miatt is a városok és vidék napszámosai között ; a városi napszámosoknak ugyanis csak 1*2 %-a bir földdel, a vármegyékben élő napszámosoknak ellenben 4'6 %-a. A különbség tehát majdnem 4-szeres, hasonló ahhoz a nagy különbséghez, a mely az ipari népesség földbirtokviszonyai tekintetében a városok és vidék között mutatkozik. Minthogy a többi foglalkozási csoportoknál sem a ház, sem a földbirtok tekintetében nincsenek ilyen nagy különbségek a városi és falusi népesség között, meg lehet állapítani azt, hogy a foglalkozási főcsoportok közül az ipar és a k. m. napszámosok csoportja az, a mélynek városi és vidéki népessége között gazdasági helyzet tekintetében a legnagyobb különbségek vannak a városiak hátrányára. A nyugdíjasok csoportjában talán a közszolgálattal való összefüggés révén ismét Erdély mutatja az anyaországban a legkedvezőbb arányszámot (9"7 %), amit azonban a társországok arányszáma (ll'i) felülmúl. A városokban ennek a foglalkozási csoportnak földbirtok-viszonyai nem sokkal rosszabbak, mint a vármegyékben. Nem szabad azonban figyelmen kivül hagyni, hogy a csoport meglehetősen heterogén elemeket kapcsol össze s így a földbirtokosok nagyobb, vagy kisebb aránya attól is függ, hogy e csoportban a gazdaságilag erősebb elemek, ú. m. tőkepénzesek, háztulajdonosok stb. milyen arányban szerepelnek. Azért látjuk, hogy pl. Budapesten e csoportban 6*9 %-ra megy föl a földbirtokosok aránya, olyan városokban ellenben, ahol ennek a csoportnak túlnyomó többségét tényleg nyugdíjas tisztviselők teszik, igen alacsonyra száll le, így pl. Kassán 2'9-re, Aradon 2*7-re, Temesváron l*9-re. * Még a földbérlettel birók arányáról szólunk néhány szót. Itt azonban az arányszámok oly kicsinyek lettek volna, hogy nem tartottuk érdemesnek valamennyi foglalkozásról törvényhatóságonkint kiszámítani, hanem csak az összes népességnek és az őstermelésnek, amely a földbérlettel birók túlnyomó többségét szolgáltatja, arányszámait adjuk. Az összes népesség adatait véve, a földbérlők arányszámai körülbelül fordított viszonyban vannak a földbirtokosok arányszámaival. Legkisebb százaléka földbérlő tehát a lakosságnak Erdélyben és HorvátSzlavonországban. A vármegyék közül is itt találjuk a legkisebb arányszámot, Lika-Krbavában (O'i) ; azután Beszte reze-Naszódban, Hunyadban, KisKüküllőben (0*2 %), melyekhez még hasonló arányszámmal Szilágy és Ugocsa csatlakozik. A legtöbben vannak viszont földbérlettel birók Sopron (3*7 %) és Moson vármegyében (3*6), továbbá Szabolcsban (3-4) és Győr vármegyében (3*3). A városokban általában jóval kevesebb a földbérlettel biró, mint a vármegyékben, a mi természetes is, ha a városok népességének foglalkozási megoszlását tekintjük. A mezőgazdasági jellegű városokban azonban a földbérlők aránya a vármegyék átlagát is meghaladja, így Szegeden, a mely nem is kifejezetten mezőgazdasági jellegű város, csak nagyszámú mezőgazdasági népessége van, a lakosság 3*1 %-ának van földbérlete. Szabadkán ez az arányszám 2*5-re, Újvidéken és Hódmezővásárhelyen 2*i-re, Verseczen 1'9-re és Kecskeméten l*6-re rúg. Egészen máskép alakulnak a földbérletre vonatkozó arányszámok, ha csupán az őstermeléssel foglalkozó lakosságot tekintjük. A legmeglepőbb az, hogy a városok őstermelési népessége jóval nagyobb arányban bir földbérlettel (4*1 %), mint a vármegyék őstermeléssel foglalkozó lakossága (1*5). S míg a vármegyéknél a maximum csak 4*8 %-ra megy fel (Sopron), addig például Zemun városban 7*2 %, Szegeden 7*1 %, Aradon és Marosvásárhelyen 6"6 %, Újvidéken 6'5 %-ra rúg az őstermelő^ közül földbérlettel birók aránya, összefüggésben van ez természetesen a földbirtok-viszonyokkal s a birtoktalanok