1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

227 + azok közül a száz holdon felüli földbérlők közül, a kik nem őstermelők, több mint 40 % tartozott a kereskedelemhez. Itt már a közszolgálatnak jóval kisebb szerepe van, mint a száz holdon felüli földbirtoknál, mert még az iparhoz tartozók is nagyobb számmal vannak a száz holdon felüli bérlők soraiban, mint az értelmiséghez tartozók. Az iparosok között a földbérletnél is az önálló korcsmárosok vezetnek, kik közül 99-nek van száz holdon felüli bérlete. Jelentékenyebb számmal (50) vannak még száz holdon felüli bérlők az »egyéb« iparágak önállói között (többnyire gyárosok). A száz holdon felüli bérlők foglalkozási adatait az 1900. éviekkel összehasonlítva, itt is hasonló tendencziát látunk érvényesülni, mint a földbirtoknál. A következő összeállítás mutatja a változást 1900 óta : (Ez a kimutatás is az összes népességre vonatkozik, mert 1900-zal csak így lehetséges az összehasonlítás.) Foglalkozási csoport 100 holdon felüli bérlők száma 1900 1910 I. őstermelés 5.047 5.190 II. A) Bányászat stb 2 2 B) /par 219 196 C) Kereskedelem és hitel ... 237 ' 272 D) Közlekedés 20 8 II. Összesen 478 478 100 holdon felüli Foglalkozási csoport bérlők száma 1900 1910 III. Közszolgálat stb 145 126 IV. Véderő 3 9 V. K. m. n. napszámosok — — VI. Házi cselédek — — VII—VIII. Egyéb és ismeretlen foglalkozások 38 25 Összesen 5.711 5.828 A száz holdon felüli bérlők száma, mint látjuk, alig szaporodott 2 %-al s mégis köztük a kereskedelemmel foglalkozók száma majdnem 15 %-al növekedett. Ezzel szemben jelentékeny csökkenés mutatkozik a közszolgálatnál. Igaz, hogy az iparhoz tartozó földbérlők száma is megfogyatkozott, de ezt pótolta a száz holdon felüli birtokosok számában mutatkozó nagy emelkedés ; végeredményben tehát ezek a számok még jobban kifejezik azt az irányzatot, hogy a közép- és nagybirtokok hogyan mennek át a földbérlet közvetítésével más, nem birtokos osztályok kezeibe. Arról, hogy az ország egyes részeiben úgy az összes népességnek, mint az egyes foglalkozásokhoz tartozóknak milyen arányban van ház- és földbirtoka és földbérlete, a 336. lapon lévő 109. tábla tájékoztat, a melyből kivesszük az egyes országrészekre vonatkozó adatokat : Az összes népességAz őstermelés A bányászat Az ipar A kereskedelem A közlekedés A közszolgálat stb. A véderő Ak. m. n. napszámosok A nyugdíjasok stb. Az egyéb és ismeretlen foglalkozások A házi cselédek bol főcsoportjához tartozó összes népességből Országrész ig N «S xí 3 o ta 2 2 ío *H <x> <o Vi o x> -ö ío ce N •H XI 03 M © u 2 2 3 <D V SH •OI X> 2 ío <H c8 N •S3 .a 03 M o _>H ío CS N •53 Xí o3 M o S* 2 T3 ío <«-c c3 N -03 XI « M © c '2 rä îo is N <3 JS ci O (2 <TS :0 <M CB Si <8 xs a M o u 2 •ö e s3 NI M .4 cí X o tH 2 •tí :0 C3 N .0 CS M o (H 2 :o 03 •C« Xí 03 M a >H S 2 05 N <« XI 03 M O *-> 1« 2 •o is aS N <3 X) 03 M o il s •tí Ü2 van százalékban Duna jobb partja ... Duna bal partja Duna-Tisza köze Tisza jobb partja ... Tisza bal partja Tisza-Maros szöge ... Királyhágón túl Fiume 14'i 14-» 12-0 15-1 15-B 16 "« 18-í 6-fi 13-7 13-2 9-0 12-0 11-8 12-8 16-7 2'» 1-7 l-l l

'a 0-8 l'a 1'7 0'7 O-o 17-0 17-8 16-8 18-s 17-6 18-s 21-0 27*< 17-7 17-7 15-s 16» 14-0 16-e 20-8 21-2 2-2 l'i 2-3 1-2 1-e 2-9 0-8 0't 6-4 llv 7-8 10-6 16-8 12-0 11-0 33-8 3-8 6-6 4

's 5-« 3-7 4-1 6-1 10-4 10-4 7-1 10-2 10-8 11-8 12-3 4'n 7-a 6-« 3-8 4-6 4-1 4-» 6-1 t *7 11» 11-6 7-8 10-4 11'« 14-3 12-9 5-1 6-8 5-0 3-t 4-9 4*5 6i 6-4 0'8 8-6 8-7 8*9 9-3 10-8 10-4 10-8 5-2 5-4 5-7 3» 4-« 5-3 3-6 5-fi 2-2 8-3 8-1 8-7 8-4 10-2 11-3 llfl 5'i 6-7 5-8 4*9 5-2 6-7 6-6 9-8 l'a 4*9 4-8 4*7 5-4 4*0 6-6 6-a 5-1 3-6 3-7 3-c 4-s 4-1 6-4 6-7 S'r, 10-4 12-r. ll'o 13-9 12-8 12-9 17-3 6-3 5-4 5-7 2-9 3-6 4*8 2-2 5-4 1*1 16-8 19-7 23-4 23'a 25-0 17-2 23-s 27-4 8-s 9-0 7-7 7-7 7-8 5-8 9-7 4-n 5-4 9-2 4-8 9o 7-2 5-« 9-1 2-9 1« 2-0 1-8 2-6 1-7 l-l 2-c 0-9 2-1 2-5 2-1 2-8 2-4 2-8 2-6 l'fi 1-4 1-9 l'l 1-3 1-o 2-0 0-7 14'i 14-» 12-0 15-1 15-B 16 "« 18-í 6-fi 13-7 13-2 9-0 12-0 11-8 12-8 16-7 2'» 1-7 l-l l

'a 0-8 l'a 1'7 0'7 O-o 17-0 17-8 16-8 18-s 17-6 18-s 21-0 27*< 17-7 17-7 15-s 16» 14-0 16-e 20-8 21-2 2-2 l'i 2-3 1-2 1-e 2-9 0-8 0't 6-4 llv 7-8 10-6 16-8 12-0 11-0 33-8 6-8 5-0 3-t 4-9 4*5 6i 6-4 0'8 8-6 8-7 8*9 9-3 10-8 10-4 10-8 5-2 5-4 5-7 3» 4-« 5-3 3-6 5-fi 2-2 6-7 5-8 4*9 5-2 6-7 6-6 9-8 l'a 10-4 12-r. ll'o 13-9 12-8 12-9 17-3 6-3 16-8 19-7 23-4 23'a 25-0 17-2 23-s 27-4 5-4 9-2 4-8 9o 7-2 5-« 9-1 2-9 1« 2-0 1-8 2-6 1-7 l-l 2-c 0-9 l'fi 1-4 1-9 l'l 1-3 1-o 2-0 0-7 Magyarország... 15-0 12-6 l-l 18-a 17-a 1'7 10-« 5-8 9-7 5-0 10'fi i'8 9'i i'e 9-4 6-3 5-1 4'« 12-5 i'o 21-0 8-e 6'« 1-8 2-8 1'3 Horvát-Szlavonorsz. 16-1 15-,

i 0-7 17-5 1T 8 0' 8 6'i 4' 8 11' 4 8' o Í2':t 7-6 8' 5 5-1 8' 7 7'i 11-» 9's 11' « 4't 23' 7 111 10' i 5-9 3-7 2\ Magyarbirodalom... 15-1 12-0 1'2 18-1 17-8 1-6 10-6 5-s 9'8 5-s lO'o 5-0 9'i 4-7 9-4 6'4 6-0 5-8 12-4 i-1 21-2 8-9 6-9 2-0 2-4 1-4 Ebből / ^

rm

e£Yék V tj. varosok 16-2 6-8 14-1 3'» 1-a O-t 18-1 14-8 17-4 13'» l'l 4'i 10' 7 6' a 5-4 3'S ll'l 4-4 6' 6 l'i 13•« 5'2 6'H 2'i 10' 8 6' 2 5 *b 2' « 10' 4 6''j 7'fi 3'e 6' 9 5-8 6'O 4-6 13-1 5-1 4'e 1-2 20s 22' 9 8' 0 6-2 8' 4 2-7 2'i 1-0 2'6 2-0 l'l 1' 2 E táblázatból kitűnik, a mit különben már fentebb is láttunk, hogy az összes népesség 15'1 %-ának van háza vagy házrésze ; ez az arányszám országrészenkint 18'4 (Királyhágóntúl) és 12'0 (DunaTisza köze) között ingadozik. Minthogy ezeket az arányszámokat a legnagyobb foglalkozási csoportnak, az őstermelésnek arányai döntik el, természetesen azokban az országrészekben és törvényhatóságokban elgnagyobb a házzal birók arányszáma, a melyekben az őstermelők között is sok a házbirtokos s e mellett az őstermelők a népességnek is nagyobb részét teszik. Erdélyben látjuk ezért a háztulajdonosok legmagasabb arányát s az 5 törvényhatóság közül, a melyekben a háztulajdonosok aránya a népesség 20 %-át meghaladja, 4 ugyancsak Erdélyre esik, egy pedig (Árva) a Duna bal partjára. Általában véve, a Dunán túl és néhány alföldi vármegyében van a legkevesebb házbirtokos. A végleteket két messze fekvő vár15 a**