1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)
I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása
213 + Közjogi alkatrész, országrész Száz gazdasági ipari kereskedelmi közlekedési a közigazgatás az igazságszolgál tatás ügyvéd az egyházi szolgálat a tan•ügy a közegészségügy orvos egyéb közszolgálat és szabad foglalkozások körébe tartozó egyén tisztviselő körébe tartozó értelmiségi kereső egyén ügyvéd körébe tartozó értelmiségi kereső egyén orvos egyéb közszolgálat és szabad foglalkozások körébe tartozó egyén a közszolgálat és szabad foglalkozások körébe tart. értelmiségi kereső egyén közül magyar anyanyelvű volt 19001910 19UOJ1910 1900|l910 1900jl910 1900 1910 1900 1910 1900J1910 1900 1910 19001910 1900)1910 1900|l910 1900 1910 1900 1910 Duna jobb partja ... 86-7 89-a 74-7 79-1 86-B| 90'o 94-4 96-3 97-1 97-e 97-4 98-4 98-s 99-0 79'B 86-4 86-a 90-8 81-B 82-s 94*9 96-0 83-a 91-9 88-9 91-9 Duna bal partja 62"a 68-s 49-0 56-4 58-1 65-9 85-0 90-6 87-9 92-a 87-Í 88'B 82-9 84-a 56-7 66-c 73-0 85-s 53-J 53-0 78*B 86-0 63-0 72-6 72-9 79-a Duna-Tisza köze .... 94'B 93-8 82-4 88-Í 89-0 91-0 91-9 95-4 94-N 96-A 95 a 95-6 96-s 96-7 68-B 81-B 82-0 84-S 89-B 91-7 96-0 95« 84-7 89-7 87-a 90-3 Tisza jobb partja... 79-A 84-6 73-7 79-5 82-« 88-1 95-a 96'a 96-0 96-e 96-8 96*4 97-4 96-1 77-7 83-1 79-B 86-6 71-7 71-1 94-a 95-a 90-a 89-s 83-9 87-a Tisza bal partja 96-0 9Ga 90-) 91-» 94*8 93-s 96-8 96-e 93« 95-0 95-6 94-4 92-9 91B 63's 63-4 75-0 80-s 90-7 86-4 97-4 96-B 91» 91*6 834 85-0 Tisza-Maros szöge... 74-0 75-8 53-7 59-4 52-8 57-1 80-1 81-8 66-5 70-® 66-a 67-s 69-7 68-s 27-s 34-s 51-3 57-8 55» 54-4 79-7 75-8 63-8 67-9 55-4 59e Királyhágón túl S6-» 82"! 56'8 60-n 59-9 62-9 88-7 90-8 71-4 74-9 77'a 75-9 58-8 65-0 31-8 34-3 50-e 58-s 57-0 53-8 65-8 61-B 66-1 69-s 55-8 60-B Fiume — — 20-3 18-4 21-» 21-8 34-s 29-J 39-5 22-7 8-3 13-9 — 13-0 9-9 17-8 21-8 18-1 10-7 15-B 25-0 22-B 6-0 13-9 20-a 18-1 Magyarország... 83'n 85-7 73-s 79". 81)-6 84'a 90-o 91*o 87-« 89-7 89-1 89-0 89-1 89-1 57-6 63-7 73-0 79-1 75-4 74-7 89-0 89-1 80-1 85-1 77-1 80-» Horvát-Szlavonorsz. n-t 16-1 15-4 14.-0 8-8 5-8 35-Í 30-9 0-1 3-t 0-t 0-t 0-t 0-1 2-4 2-7 2-3 4-7 5-B 4-t 8-9 6-4 J-a 3-t 1-9 3-4 Magyarbirodalom... 80-9 82-0 71-7 76-4 77-1 79-3 85-a 87-1 77-e 79-s 81-1 81-0 85-8 85-B 51-8 57-6 67-B 73-« 70-e 70-4 83-7 83-0 73-7 78-7 70-9 74-1 Fbből / várm egy é k 791 81-7 61-a 67e 68-4 71-t 83-1 85- s 74-e 77-1 78-s> 77-1 81-1 80s 52-t 57-3 66-4 73-2 66S 65-t 8079-7 67-9 73-1 6771-t \ tj. városok 87-0 85-e 77S 81-4 81-i 83-» 87s 88-4 83-» 85-o 85-t 85- s 90-i 90-s 49-o 58-t 70-0 74-t, 82' i 85-t 88-t 89-o 76s 8ï\ 76-t 80-2 Végigmenve a törvényhatóságok során, azt látjuk, hogy a magyarság aránya az értelmiségben nagyjából alkalmazkodik a népességi arányhoz, azzal a különbséggel mégis, hogy az arányszám — úgyszólván kivétel nélkül — mindenütt jóval magasabb a népességi aránynál. Még olyan vármegyékben is, a melyekben a magyarság aránya csak 10 % körül van, a gazdasági és a tulajdonképeni értelmiségnek majdnem minden csoportjában és ágazatában abszolút többségben van a magyarság. Ez az eset például a felvidéki vármegyék közül Zólyomban, Sárosban, Szepesben, Máramarosban, a délvidéken Temesben, Torontálban, Erdélyben AlsóFehérben, Hunyadban stb. Ha a vármegyék és városok arányszámait összehasonlítjuk, azt látjuk, hogy a városokban minden értelmiségi ágban nagyobb a magyarság aránya, mint a vármegyékben, de a különbség a legtöbb értelmiségi ágban nem olyan nagy, mint a milyen különböző arányban szerepel a magyarság a vármegyék és a városok népességében. Különösen a tanügynél és az egyházi szolgálatnál van csekély különbség a vármegyék és városok arányszámai között, a mi azt mutatja, hogy a vezető falusi értelmiség magyarsága alig áll a városok értelmiségének magyarsága mögött. Legnagyobb különbség a közegészségügynél mutatkozik, a melynek értelmisége a városi törvényhatóságokban 85'5%-ban magyar anyanyelvű, a vármegyékben csak 65'6%-ban. Ezt a nagyszámú falusi bábák okozzák, kik között — mint láttuk — sok a nem magyar anyanyelvű. Ugyancsak nagy különbség mutatkozik az ipari tisztviselőknél, a mit jórészt az erősen iparos jellegű felvidéki vármegyék és az erdélyi szász lakosságú vármegyék idéznek elő. A 10 év alatti változást vizsgálva, meglepő ez a következetesség, a mely a magyarság arányának növekvése tekintetében majdnem kivétel nélkül minden értelmiségi ágban s minden törvényhatóságban mutatkozik. A hol csökkenés látszik is, azt kipótolja a többi törvényhatóságban jelentkező javulás, úgy hogy végeredményben csak az igazságszolgáltatásnál (ügyvédek) és a közegészségügynél (orvosok, szülésznők) látunk egészen csekély csökkenést. Különösen fontos a nem magyar többségű vidékeken az, hogy az értelmiségben a magyarság aránya növekszik-e vagy fogyóban van. Az utolsó évtized adatai alapján megállapíthatjuk, hogy például Erdélyben a gazdasági tisztviselők kivételével a többi gazdasági ágak értelmiségében tért foglalt a magyarság, a tulajdonképeni értelmiség csoportjai közül pedig csak az igazságszolgáltatásnál és a közegészségügynél csökkent némileg a magyarság aránya, a többi csoportokban mindenütt emelkedett. A Duna bal partján és a Tisza-Maros szögén, a hol a magyarság aránya még kisebb, mint Erdélyben, még nagyobb mértékben foglalt tért a magyarság az értelmiség körében, csupán a közegészségügy az, a hol a már többször említett ok miatt némi kis visszaesés tapasztalható. Általában meg lehet állapítani, hogy a felvidék értelmisége sokkal nagyobb mértékben simul a magyarsághoz nyelvileg is, mint a keleti részeké, a hol a magyarságtól és a magyar nyelv befolyásától liermetice elzárkózó görög egyházak eredményesen állnak ellen a nemzetiségek köréből kikerülő értelmiség nyelvi beolvadásának. Tudnunk kell ugyanis, hogy az értelmiség nem azért ilyen nagy mértékben magyar, mert a kormányzat a magyar elemet favorizálja az értelmiség sorába való emelkedés tekintetében, hanem mert a magyarsággal együttérző nemzetiségekből kikerülő értelmiség a magyar kultura hatása alatt jórészt magyarrá válik, illetőleg magyar anyanyelvűnek vallja magát, mire az értelmiség soraiba jut.
