1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

207 + kik között a zsidók aránya minden országrészben] csökkent, bár még mindig legmagasabb valamennyi értelmiségi csoport között. Ebben a tekintetben a Duna-Tisza köze vezet, a hol a kereskedelmi tisztviselőknek 60-6%-a (Budapesten 64-5%-a) izraelita. Egyes törvényhatóságokban ez az arányszám még magasabbra emelkedik, így Máramarosban 73'i-re, Ungban 72*8, Árvában 7Ts, Nagyváradon 71-2, Beregben 68"i, Baján 68-3, Miskolczon 67-9%-ra stb. Legkevesebb zsidó van aránylag a kereskedelmi tisztviselők között a szász és a székely vármegyékben, azután Horvát-Szlavonországok nyugati és tengerparti vármegyéiben. A közlekedési tisztviselők között a zsidók aránya már nem mozog ilyen végletek között, a mennyiben a maximum csak 20-9% (Budapesten). Budapest hatása folytán egyébként a Duna-Tisza közén legmagasabb az arányszám, legkisebb ismét a keleti és déli országrészekben. A zsidóság arányának csökkenése ebben az értelmiségi csoportban is elég következetesnek látszik, a mennyiben csak a Tisza jobb partján foglal tért a zsidóság. A közigazgatás körébe tartozó értelmiségben feltűnően kimagaslik a zsidók arányszáma a Tisza jobb partján, ugyanitt a térfoglalásuk is a legerősebb volt. Különösen feltűnő itt Abauj-Torna megye arányszáma, a hol a közigazgatási tisztviselőknek immár majdnem negyedrésze : 23-4 %-a (1900-ban még csak 16*2 %-a) zsidó. Budapest adatai itt nem rínak ki annyira a sorból, a mennyiben a fővárosban a közigazgatási tisztviselőknek csak 5*á%-a tartozik a zsidó felekezethez. A városi tisztviselők között ugyan nagy mértékben tért foglaltak a zsidók, ezt azonban némileg ellensúlyozták az állami tisztviselők. Legkisebb szerepük van a zsidóknak a közigazgatásban a társországok területén, jellemző azonban, hogy az utolsó évtizedben éppen Zagrebben 0'9-ről 4'i-re ugrott a zsidó közigazgatási tisztviselők aránya. Minden országrészben igen nagy a zsidók térfoglalása az igazságszolgáltatás körébe tartozó értelmiségben, a mit főképp az ügyvédek idéznek elő, kikről még alább lesz szó. A legmagasabb arányt az igazságszolgáltatáshoz tartozó értelmiségnél a Duna-Tisza köze mutatja ; a maximum itt is Budapestre esik (48-1%). Ezt az arányt még csak Miskolcz közelíti meg 42-0 %-kal. A legkedvezőbb arányszámot a székely és szász vármegyék mutatják, melyekhez még néhány szomszédos megye is csatlakozik, azután általában a horvátszlavonországi törvényhatóságok, ezek között is a nyugati és tengerparti vármegyék. A mi az ügyvédek között a zsidók szerepét illeti, megállapíthatjuk, hogy legtöbb zsidó ügyvéd van aránylag a Duna-Tisza közén és a Tisza jobb partján, a hol az ügyvédeknek jóval több mint fele izraelita, de a felvidék nyugati felében is majdnem elérik a zsidó ügyvédek az abszolút többséget. A maximum is itt jelentkezik Liptó vármegyében, a hol az ügyvédekaek 67'9%-a zsidó, majd Ung következik 67'ő, Sereg 66'7, Itassa 63

;3, Trencsén 62'5 és Budapest 61-5 %-kal. Ezeken kivül még nem kevesebb, mint 14 törvényhatóságban éri el a zsidó ügyvédek aránya az 50 %-ot. Sajátságos, hogy Máramaros vármegyében, a hol a zsidóság legnagyobb arányát teszi a népességnek, a többi szomszédos vármegyékhez képest nem túlságosan magas (37'8%) a zsidó ügyvédek aránya ; ugyanitt az orvosok között sem éri el a zsidók aránya az országos átlagot sem. Ezt azzal lehet magyarázni, hogy az itteni zsidóság túlnyomó részben még nem jutott el arra a műveltségi fokra, hogy a magasabb értelmiségnek is olyan mértékben szolgáltasson anyagot, mint a nyugatra és délre eső, már bizonyos művelődési fokon átment zsidóság. Szinte megdöbbentő az a következetesség és az a rohamos tempó, a mely a zsidóságnak az ügyvédi karban való térfoglalásában az országnak úgyszólván egész területén mutatkozik. Csak néhány kiáltó példát ragadunk ki ennek a térfoglalásnak illusztrálására : Fejér megyében 23'5%-ról 45'0-re, Sopron megyében 19'2-ről 40'6-re, Hont megyében 15'0-ről 45'2-re, Nógrádban 34'i-ről 55'9-re, Nyitrában 32-o-ról 54'i-re, Csongrádban 20'o-ról 45'ö-re, Hódmezővásárhelyen 26'9-ről 50'o-re, Hevesben 29'0-ról 5T2-re, Beregben 32'3-ről 66'7-re, Zemplénben 25'3-ról 51'8-ra, Békésben 18'2-ről 38'3-re nőtt a zsidók aránya az ügyvédek között csupán az utolsó 10 év alatt. Az egyházi szolgálat körébe tartozó értelmiségi egyének között a zsidóság aránya nagyjából alkalmazkodik a zsidóknak az összes népességben elfoglalt arányához, ennél azonban a legtöbb esetben jóval magasabb, mert a zsidóknál igen sok a hitoktató, s az egyházi szolgálatban alkalmazott tisztviselő (kántor, metsző) ; ez a körülmény némely törvényhatóságban feltűnő magasra rúgtatja fel a zsidók arányszámát az egyházi szolgálat értelmiségében. A legnagyobb arányszám ugyan Máramaros vármegyében mutatkozik (38-o%), a hol tényleg legtöbb a zsidóság, második helyen azonban Hajdú vármegye következik 36-2 %-kal, holott e vármegyében a népességnek csak 4-3%-a izraelita. Jellemző, hogy a városokban, melyekben a zsidók aránya négyszeresen nagyobb, mint a vármegyékben, az egyházi szolgálat értelmisége körében csak kevéssel van több zsidó, ezt részben az apáczák nagyobb száma okozza a városokban, de másrészt annak is tulajdonítható, hogy a városi zsidók kisebb számban alkalmaznak rituális czélokra tisztviselőket. A tanügy körébe tartozó értelmiségi egyének között a zsidók aránya törvényhatóságonkint még jobban alkalmazkodik a zsidók népességi arányához. Legnagyobb ennélfogva az arányszám az északkeleti felvidéken, itt is különösen Máramaros (28-4%), Ugocsa (24-0), Zemplén (21*7), és Bereg (20*8) vármegyékben. A városok közül is Nagyvárad, Budapest és Miskolcz, valamint Győr mutatják a legmagasabb arányszámokat, mint a hol legtöbb a zsidó lakosság. Ezzel szemben a társországoknak