1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)
I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása
202 + akár a részleges végzettséget (6, illetőleg 4 osztály) tekintjük. Az egyetlen kivétel a közlekedés, a hol az önállók közt jóval kevesebb a 4, sőt 6 középiskolát végzett is (23-5 illetőleg 8-1°/^), mint a segédszemélyzet közt (90-4, illetőleg 17-6°/ 0 0). A közlekedéssel önállóan foglalkozók ugyanis túlnyomóan bérkocsisok és fuvarosok, kik természetesen nincsenek rászorulva a középiskola végzésére, míg a közlekedési segédszemélyzet közé vannak számítva a vasúti és posta-altisztek, a kiknek egy részénél az alkalmazás előfeltétele a középiskola legalább 4 osztályának elvégzése. Legtöbb középiskolát végzett van — úgy az önállókat, mint a segédszemélyzetet tekintve — a kereskedelemnél ; itt ugyanis 4 középiskolai osztályt végzett az önállóknak 164'0, a segédszemélyzetnek 113-6 ^^-e, teljes középiskolát pedig az önálló kereskedőknek 40-9 °/ 0 Q-e, a kereskedősegédeknek csak 75 °/oo" e végzett. Még alacsonyabbak az arányszámok az iparnál. Az önálló iparosoknak csak 41-3 °/oo" e végezte a középiskola 4 osztályát, az iparossegédeknek csak 27'6 °/ 0 0-e ; a teljes középiskolát végzettek aránya pedig egészen jelentéktelen : 7*4 °/ 0 0 az önálló iparosoknál és l'l °/ 0 0 a segédeknél, pedig az ipari szakiskolák egy része egyenrangúnak van elismerve a középiskolákkal, itt tehát nemcsak gimnáziumok vagy reáliskolák elvégzéséről van szó. A mint az általános műveltségi arányszám tekintetében, úgy a középiskolai végzettséget véve is jóval kedvezőbbek a viszonyok Magyarországon, mint Horvát-Szlavonországokban. A középiskolai végzettség arányszámai körülbelül kétszer nagyobbak az anyaországban a társországok megfelelő arányszámainál. így 4 középiskolát végzett az anyaországban a keresőknek 54-c °/oo* e> a társországokban 26'i °/QQ-e ; a 6 középiskolai osztályt végzetteknél a két arányszám 33-8 és 17*7 °/ 00- a teljes középiskolát végzetteknél pedig 27*9, illetőleg 14*7 A magasabb fokozatokban tehát a különbség aránylag kisebb. Három foglalkozási csoport akad azonban mégis, a melyekben a horvátszlavonországi viszonyok a kedvezőbbek, ezek a bányászat, a nyugdíjasok, tőkepénzesek stb. csoportja és a házi cselédek. A bányászatnál a társországok kedvezőbb viszonyait az okozza, hogy ott a keresők közt aránytalanul több a tisztviselő, a nyugdíjasok, tőkepénzesek csoportjánál pedig, a hol a középiskolai végzettség adatai feltűnően jobbak a Dráván túl (a 4 középiskolánál 171-4 o/oo-kel szemben 251-2, a 6 osztálynál 99'2-del szemben 172-2, a 8 osztálynál pedig 74'9-del szemben 134-6) a különbségnek ugyanaz az oka, a mire már fentebb az általános műveltségi aránynál rámutattunk, t. i. az ú. n. »eltartásosak« nagy száma az anyaországban. A házi cselédeknél mutatkozó feltűnő különbséget pedig nem tudjuk másra magyarázni, mint hogy a társországokban sok olyan háztartási alkalmazottat vettek a házi cselédek sorába, a kiket az anyaországi feldolgozás más foglalkozási csoportokba sorozott (pl. nevelőnők, bonne-ok). Általában véve Horvát-Szlavonországokban a nők középiskolai végzettsége — különösen a 8 és 6 osztályt végzetteké — egyes foglalkozási csoportokban olyan magasnak látszik az anyaországi megfelelő adatokhoz képest, hogy közel fekszik a feltevés, hogy ott olyan női iskolákat is egyenrangúaknak vettek a középiskolákkal, a melyek az anyaországban nem tekintettek azokkal egy fokon állóknak. A kereskedelemben alkalmazott nőknek pl. az anyaországban 16'1 Voo-e végzett teljes középiskolát, a társországokban 76-7 °/ 0 0-e, 6 osztályú középiskolát pedig a Dráván innen 38-4, a Dráván túl 101-3 ^-e. Még feltűnőbb a különbség a közlekedésnél, a hol a 8 középiskolai osztálynál így állanak szemben az arányszámok : 43'6—264-6, a 6 középiskolai osztálynál pedig : 111*9—315-8. Ezt a nagy ellentétet csak a fenti magyarázattal lehet indokolni, annál is inkább, mert a középiskolai leánytanulók, valamint a tanítónőképzők növendékeinek száma Horvát-Szlavonországokban a középiskolát végzett nők nagy számát nem teszi érthetővé. h) Az értelmiségi foglalkozásúak vallás és anyanyelv szerint. Annál a nagy fontosságnál és jelentőségnél fogva, mellyel az értelmiség mint a népesség szellemi vezető osztálya bír, szükségesnek tartjuk az értelmiséghez tartozó kereső népesség felekezet és anyanyelv szerint való megoszlását külön is vizsgálat tárgyává tenni. Az erre vonatkozó részletes adatok azokon a táblákon, a melyek a népesség foglalkozás és vallás, illetőleg foglalkozás és anyanyelv szerint való megoszlását tartalmazzák, már legnagyobbrészt közölve is voltak, itt azonban ezeket az adatokat, hogy úgy a tulajdonképeni, mint a gazdasági értelmiségről teljes áttekintésünk legyen, újra összefoglalva közöljük. A felekezeti megoszlás adatait a következő lapon levő összeállítás szemlélteti. Ha az összes népesség felekezeti megoszlásával hasonlítjuk össze ezeket az adatokat, úgy rendkívül nagy eltolódásokat találunk az értelmiségnél egyes felekezetek javára és mások hátrányára. A legfeltűnőbb különbséget — a mint ez már egyéb adatokból is kivehető volt — a zsidók mutatják, kik az összes keresők közt csak 4'0 %-kal szerepelnek, ellenben az értélmiségi keresők között 21-3 %-kal ; viszont pl. a görög-katholikusok, kik a keresőknek 9"6 %-át teszik, az értelmiségnek csak 3-2 %-át alkotják. Ha az egyes értelmiségi csoportokat külön tekintjük, még kirívóbb az egyes felekezeteknek különböző mértékben való részesedése. Látjuk, hogy az izraeliták a kereskedelmi tisztviselők között abszolút, az ipari tisztviselők között pedig relativ többséget tesznek. Igen magas még arányuk a mezőgazdasági tisztviselők soraiban is, legkevésbbé vannak viszont képviselve a véderőnél és az erdészeti tisztviselők között. A római katholikusoknak épen az erdészetnél van a legnagyobb többségük, de már a kereskedelmi tisztviselők között egyharmadrészre sem megy arányuk és az ipari tisztviselők között sem érik el még a relativ többséget sem. A görög katholikusok a tulaj don
