1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

198 + arányszámait, azt látjuk, hogy — bár végeredményben alig több a magyarul tudó a nem magyar iparossegédek, mint az önálló iparosok közt s ez is az utolsó évtized eredménye, — mégis csak három iparág van (korcsmáros, pék, egyéb iparágak), a hol a segédek arányszáma kedvezőtlenebb, mint a mestereké. 1900 óta úgy az önállóknál, mint különösen a segédeknél rendkívül nagy a haladás, kis visszaesés csupán az önálló szűcsöknél mutatkozik. Végül a mi a magyarul tudók általános arányszámát illeti, úgy az önállóknál, mint a segédeknél megint csak a nyomdászok mutatják a legkedvezőbb arányt, kiknek 95'4, illetőleg 96'i %-a tud magyarul; legkevesebben értik ellenben a magyar nyelvet a takácsok közül, de azért az abszolút többség (59'9 illtítőleg 56i %) ebben az iparágban is beszéli az államnyelvet. Magas még a magyarul tudók aránya az önálló mészárosoknál, czipészeknél, szabóknál és borbélyoknál, a segédek közt pedig ezeken az iparágakon kívül a kovácsoknál és lakatosoknál is. Viszont leghátrább vannak még e tekintetben a takácsokon kívül a szűcsök, molnárok és kőművesek, még pedig épen úgy a mesterek mint a segédek. Ha az önállók adatait iparágankint összehasonlítjuk a segédek adataival,azt látjuk, hogy a takácsok és az »egyéb« iparágak kivételével minden iparágban többéke vésbbé nagyobb a segédek magyar nyelvtudása, mint az önállóké. Legnagyobb a különbség a molnároknál, a kiknek önállói közül csak 67-1 % tud magyarul, a segédek közül azonban *már 79 6 %. 1900-ban még némileg más volt a helyzet ; akkor az önálló iparosok közül általában véve még többen tudtak magyarul, mint az iparossegédek és munkások közül. Azóta a magyar nyelvtudás különösen a fiatalabb generáczióban oly nagy mértékben terjedt, hogv a segédek arányszáma már meghaladja az önállókét s már csak két iparágban marad alatta az önállókénak (10 év előtt még 6 iparágban), de épen e két iparág munkásainál (takácsok és »egyéb« iparágak) a legnagyobb a haladás, úgy hogy valószínű, hogy legközelebb már valamennyi iparágban a segédek arányszámai lesznek kedvezőbbek. A felsorolt számok kétségtelenül igazolják, hogy az őstermelés után a legnagyobb és legfontosabb foglalkozási csoport népességében, az iparban, a magyar nyelv igen erős összekötő kapocs, mert e nyelvet az iparos népességnek immár több mint négyötöde beszéli. Fentebb láttuk, hogy a magyar nyelv ismerete oly nagy mértékben terjedt az utolsó 10 év alatt, hogy a magyar nyelvet nem tudók száma abszolúte véve is megfogvott. Érdekes megfigyelni, hogy ez a fogyás az egyes foglalkozásokhoz tartozó népesség körében milyen mértékben következett be. Ennek bemutatására szolgál az alábbi összeállítás : Foglalkozási főcsoport Összes népesség Ebből magy 1900 árul nem tud 1910 Szaporodás vagy fogyás (—) Foglalkozási főcsoport 1900 1910 Ebből magy 1900 árul nem tud 1910 Szaporodás vagy fogyás (—) Foglalkozási főcsoport 1900 1910 abszolút szám abszolút szám abszolút szám °/o I. őstermelés II. A) Bányászat és kohászat B) Ipar C) Kereskedelem és hitel D) Közlekedés II. Bányászat, ipar, forg. összesen . III. Közszolgálat és szabad foglalk. IV. Véderő V. K. m. n. napszámosok VI. Házi cselédek VII. Nyugdíjasok stb VIII. Egyéb és ism. foglalkozásúak... Mindössze 11,193.807 153.005 2,417.542 518.321 402.356 11,399.122 196.429 3,134.080 667.791 578.022 5,283.541 79.101 678.133 93.586 68.624 47-8 51-1 28-0 18-1 17-1 4,999.887 71.510 710.746 95.847 71.120 43'» 36-i 22-1 14 12-3 - 283.654 - 7.591 32.613 2.261 2.496 — 5-4 — 9-6 4-8 2-< 3-6 I. őstermelés II. A) Bányászat és kohászat B) Ipar C) Kereskedelem és hitel D) Közlekedés II. Bányászat, ipar, forg. összesen . III. Közszolgálat és szabad foglalk. IV. Véderő V. K. m. n. napszámosok VI. Házi cselédek VII. Nyugdíjasok stb VIII. Egyéb és ism. foglalkozásúak... Mindössze 3,491.224 524.580 133.315 606.157 403.963 1 485.209 4,576.322 630.469 144.550 453.377 405.069 326.562 329.062 919.444 65.761 38.756 271.191 97.008 j 126.305 26-3 12-6 29-1 44'T 24-0 26-0 949.223 61.117 31.826 171.234 69.309 91.813 69.708 20-7 9-7 22-c 37'e 17i 28-1 21-a 29.779 — 4.644 — 6.930 — 99.957 — 27.699 j 35.216 3 a — 7-1 — 17-B — 36-8 — 28-s 27-8 I. őstermelés II. A) Bányászat és kohászat B) Ipar C) Kereskedelem és hitel D) Közlekedés II. Bányászat, ipar, forg. összesen . III. Közszolgálat és szabad foglalk. IV. Véderő V. K. m. n. napszámosok VI. Házi cselédek VII. Nyugdíjasok stb VIII. Egyéb és ism. foglalkozásúak... Mindössze 16,838.255 18,264.533 6,802.006 40-i 6,444.117 35s — 357.889 — 5-3 E táblázat az eddigi fejtegetések után némi meglepetéssel szolgál, a mennyiben épen a legmagyarabb, vagy a legjobban magyarosodó foglalkozási csoportoknál, mint az iparban, a kereskedelemben és a közlekedésnél látjuk a magyarul nem tudók számának növekvését, ellenben pl. az őstermelésnél, a melyhez tartozó népesség a legkonzervatívabb nyelvi tekintetben is, jelentékenyen csökkent a magyarul nem beszélők száma. E jelenségnek az a magyarázata, hogy az ipar-forgalomhoz tartozó népesség abszolút számban oly nagy mértékben növekedett, hogy a magyarul tudás nagy terjedése mellett sem tudta a népnövekvés egész tömegét abszorbeálni ; az őstermeléssel foglalkozó népesség ellenben — a mint látható — csak igen kis mértékben növekedett, itt tehát a magyarul tudásnak már kisebb mértékű terjedése is a magyarul nem beszélők számának abszolút csökkenésére vezethetett. Tulajdonképen legnagyobb mértékben fogyott a magyarul nem tudók száma a napszámosok csoportjában, itt azonban az abszolút szám is erősen megcsökkent, úgy hogy a magyarul nem beszélők számának fogyása első sorban ennek a következménye. A házi cselédeknél mutatkozó 28'6 %-os fogyás már határozottan kedvezőbb fejlődésre mutat, mert e csoporthoz tartozók abszolút száma nem fogyott meg.