1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

194 + Száz Közjogi alkatrész, országrész egyén közül általában az őstermelés a bányászat és kohászat az ipar a kereskedelem és hitel a közlekedés a bányászat, iparforgalom a közszolgálat és szabad foglalkozás a véderő a k. m. n. napszámosok a házi cselédek az egyéb és ismeretlen foglalkozások Közjogi alkatrész, országrész egyén közül általában csoportjához tartozó egyén közül általában magyarul tudott 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 Duna iobb parti a 78'« 891-B 77-s 81-s fifl-i 78-n 79-1 82-2 87-0 89-c 91-7 93-1 80-8 84-j 94-s 95-e 77-4 85-4 73-e 78-9 86-4 91-« 82-n 80-« Duna bal partja 87-7 44'B 89-1 31 *« 35-s 44'1 65-8 44'e 52-7 B8'o 68-3 65-5 74-6 48-e 57-7 80-3 84-s 57-s 67-e 26-e 34-1 46-s 68-9 53-1 54-9 Duna-Tisza köze 85N 44'B 89-1 82-fl 85*i 65-1 78-t 87-« 91-7 92-a 94-s 94-0 96-8 88-B 92-9 94-e 96't 81-e 87-6 77-s 84-2 93'4 96-í 87-7 90-8 Tisza jobb partja fifi'7 64'i 50-5 56'n 47-4 64-8 r>8-« 77-s 78-1 83-7 78-e 85-4 69-2 78-e 88-4 91-8 65-7 80-s 47-s 52-1 66-1 76-8 69-« 73-fi Tisza bal partja fiR-n 70'fi 62-8 63's 85'» 81 -a 89-n 90-0 89-1 89-c 85-» 88-2 88-4 89-4 93-1 93-4 86-0 89-6 61-2 66-« 85-7 86-j 80-s 89-1 Tisza-Maros szöge 3fi-s 21-a 2R-n G-n 16'r 48"« 57-1 68-4 71-» 63-7 74-0 50-7 60-Í 72-0 77-7 60-8 61-» 30-0 40*6 55-7 72-0 43-3 46-Í Királyhágóntúl 40-n 32-n 33-7 44-s 55*« Rfi-i 09-fl 79-5 81-0 82-2 85-0 67-3 71-0 79-s 83-« 61-4 69-c 41-0 47-s 65-1 09-6 69-7 72-s Fiume város és kerülete 11-8 21-6 l-o 21-4 4-s 13-2 14-e 22-3 28-2 40-6 12-3 21-2 26-4 36-5 6-2 9-4 0-9 18-1 11-9 18-7 10-9 16-9 Magyarország össz.... 59-6 M-l 52-8 55-1 48-3 63-« 71's 77-3 81-2 85-6 82-B 87-7 73-7 79-8 87-B SO"« 70-9 77-9 55-s 62-2 76-0 82-b 74'o 75-4 Horvát-Szlavonországok 5-8 6-t 4-1 4-1 7-t 25-a 12-1 13-t 18' 8 18-8 29\ 38' o 75'o 17-3 7-0 8-1 10-t 19-4 10-o 12-8 16' 4 16-0 8'b 0*4 Magyarbirodalom 52-8 57-4 45-5 48*i 47-6 62-8 67-3 72-5 77'« 81-2 78-» 84-3 69-4 74-s 80-9 83-0 63-7 70'J 52-9 57-4 72-8 78-s 69-1 70*c Ebből/ vármegyék ^ tj. városok 49-7 53-9 44-1 47-4 47-9 63-£ 62-6 67' 7 73' 8 76-8 75-1 81' 4 64't 70s 78-t 81-6 63-1 69; 48' 7 53' s 6Tt 73' s 65' s 66't Ebből/ vármegyék ^ tj. városok 80-t 85-1 77-4 79-2 38-» 55-s 81' 8 86't 86-0 89-0 87-0 91' « 82-9 87' 4 86-1 88- 4 64-t 71 \ 70' 7 77-1 86't <SÍ»-s| 77't 82's A sorrend az egyes foglalkozások közt itt is hasonló, mint az előbb láttuk. Többnyire a közszolgálat áll első helyen, azután a kereskedelem következik, majd a házi cselédek csoportja. Legkevesebb magyarul tudó akad az őstermelők soraiban, néhol (Tisza-Maros szöge, Duna-Tisza köze) a bányászok közt. A Duna bal partján, a Tisza bal partján és Erdélyben azonban a bányász népességnek jóval nagyobb hányada tud magyarul az illető országrész átlagánál, bár ezek közül a Tisza bal partján némi visszaesés mutatkozik, a mit azonban bőven ellensúlyoz a többi országrész arányszámának néhol meglepő nagy emelkedése (pl. a két felvidéki országrészben). Egyébként visszaesést ezen kívül csupán a házi cselédeknél látunk Horvát-Szlavonországokban, továbbá az »egyéb és ismeretlen foglalkozásúak« csoportjánál a Duna jobb partján és a Tisza bal partján, egyebütt, és pedig nemcsak országrészenkint, de törvényhatóságonkint is meglepő az a következetesség, a melylyel a magyarul tudást jelző arányszámok növekszenek 1900 óta. Igen érçlekesek a vármegyék és városok szerint részletezett adatok is, a melyek azt mutatják, hogy a bányászat kivételével mindben foglalkozási csoportban jóval több a magyarul tudó a városokban, mint a vidéken., Ha e vármegyék adataitól a rendezett tanácsú városokét külön tudnók választani, az ellentét természetesen még élesebb lenne. Ha pedig a bányászattal foglalkozókat, a kik különben törvényhatósági városainknál nem is tartoznak szorosan a városi lakossághoz (Sopron, Pécs), figyelmen kívül hagyjuk, a városoknál az egyes foglalkozási csoportok magyarul tudása között jóval kisebb különbségek vannak, mint a vármegyéknél. Az előbbi csoportban ugyanis a szélsőségek csak 71 "0 és 91 "0% közt mozognak, a vármegyéknél ellenben 47*4 és 81-6% között. Feltűnő, hogy az őstermelésnek a városokban aránylag milyen kedvező a viszonyszáma. Ezt alföldi nagy paraszt városaink idézik elő. Népszámlálásunk ezúttal első ízben dolgozta fel a csak magyarul tudásnak, vagyis a magyarok közül csak anyanyelvükön tudóknak adatait 'is foglalkozások szerint. Fontosak ezek az adatok annyiban, hogy megvilágítják az egyes foglalkozásokhoz tartozó népesség egy- vagy többnyelvűségét és érdekesen kiegészítik a nem magyar anyanyelvűek magyarul tudására vonatkozó adatokat. A kettő között ugyanis szoros összefüggés van. Minél műveltebb ugyanis valamely foglalkozás népessége, minél sűrűbb az érintkezése más anyanyelvűekkel, annál kevésbbé egynyelvű. Azért van, hogy azoknak a foglalkozásoknak, a melyeknek nem magyar nyelvű népességéből kevesen tudnak magyarul, magyar népessége is túlnyomóan egy nyelvű, vagyis csak magyarul beszél. Az alábbi összeállítás mutatja ezt az anyaországról (1. részletesen a 95. sz. táblán a 296. lapon). Foglalkozási csoport Az oldalt megnevezett foglalkozáshoz tartozó 100 A két előző rovat számai együtt Foglalkozási csoport magyar anyanyelvű t>» s a *> « s |l ű tt a " A két előző rovat számai együtt Foglalkozási csoport kereső eltartott férfi nő egyén közül általában t>» s a *> « s |l ű tt a " A két előző rovat számai együtt Foglalkozási csoport egyén közül közül egyén közül általában t>» s a *> « s |l ű tt a " A két előző rovat számai együtt Foglalkozási csoport csak magyarul tudott t>» s a *> « s |l ű tt a " A két előző rovat számai együtt I. Őstermelés 85*9 92-0 88-c 90*7 89-c 20-s 110-6 II. A) Bányászat stb.... 60-1 78' 8 70s 75-t 72*5 35's 108' 4 B) Ipar 59'9 77*3 67B 72-t 69' 8 51-4 121-1 C) Keresk. és hitel 34't 59-7 46' 1 52-9 49-4 63's 112-1 D) Közlekedés 58' 2 80-t 70-7 76s 73'4 56-1 130-1 II. Összesen 55-6 75-1 64-7 69-s 67-j 52-s 119-4 III. Közszolgálat stb 38*8 64-a 51*0 57-Í 54-1 70-1 124-» IV. Véderő 64-4 60-e 64*9 55*7 63-7 45-4 109-x, V. K. m. n. napsz 78-4 88'e 82-s 85*3 84-1 28-2 112-3 VI. Házi cselédek 76*1 87-4 79-B 77-1 77-s 45-2 122-6 VII. Nyugdíjasok stb. ... 48-0 59-2 51-2 54*3 53-2 27'{ 80-7 VIII. Egyéb és ism. fogl.... 65-9 82-c 78-s 77*8 78-s 52-s 130-6 Mindössze 72' 4 84-4 77't 80s 79' 4 29-1 108-t