1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

165* A tulajdonképeni értelmiségnek e szerint a legnagyobb csoportja a tanügy, mely 30"5 %-át foglalja le az értelmiségnek, azután következik a közigazgatás 23"5 %-kal. E két csoport tehát egymaga jóval több, mint felét teszi a tulajdonképeni értelmiségnek. Jóval kisebbek, de körülbelül egyenlő erősségüek az igazságszolgáltatás, a közegészségügy, és az egyházi szolgálat csoportjai, míg a többi csoportok számszerűleg csak jelentéktelen részét teszik az értelmiségnek, s ezek között is egésze elenyészik a törvényhozás csoportja, a mely különben sem teljes, mert hiányoznak belőle a főrendek és azok a képviselők, a kik más kereső foglalkozást vallottak be. Az értelmiségi csoportoknak ez a nagyság szerinti sorrendje a társországokban némileg más, mint az anyaországban, a mennyiben a közigazgatás áll első helyen s csak második helyen a tanügy, azonkívül az egyházi szolgálat is megelőzi a közegészségügyet a hozzátartozó értelmiség száma tekintetében. Az egyes országrészek adatait tekintve azt látjuk, hogy számra nézve a tanügy szolgálatában álló értelmiség mindenütt dominál. Legnagyobb arányt ér el mégis a Tisza jobb partján (34'2), míg a Tisza-Maros szögén aránya 28'á-re megy le. Viszont a Tisza-Maros szögén a közigazgatási értelmiség 25*8 %-ot tesz, ellenben a Duna jobb partján ennek az értelmiségi csoportnak az aránya leszáll 20'8-re. Az igazságszolgáltatásra a legnagyobb arányszám jut a Duna-Tisza közén (15-2), legkevesebb a Tisza jobb partján (12"i). Az egyházi szolgálat a nagy felekezeti keveredettség folytán a legjelentékenyebb számmal szerepel a Királyhágón túl, a hol a tulajdonképeni értelmiségnek 16*9 %-a tartozott ebbe a csoportba. Ellenben a Duna-Tisza közén csak 5'8 %-al, mert itt a nagynépességű községekben kevesebb egyházi személy is el tudja látni a szolgálatot. A közegészségügy szolgálatában álló értelmiség a Tisza balpartján mutatja a legmagasabb arányszámot, a legkisebbet pedig a Királyhágón túl. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez a két országrész volna legjobban, illetőleg legrosszabbul ellátva közegészségügyi személyzettel. Nem szabad ugyanis felednünk, hogy először is a közegészségügyhöz tartozó értelmiségbe vannak számítva az összes szülésznők, tekintet nélkül képzettségük fokára, s jórészt ezeknek nagy száma befolyásolja ennek az értelmiségi csoportnak a számait. Másodsorban pedig azt sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a most ismertetett arányszámok csak a tulajdonképeni értelmiségen belül jelzik az egyes csoportok nagyságát, de nem mutatják azt, hogy az illető értelmiségi csoport hogy viszonylik az összes kereső népességhez. Ha ezt az utóbbi arányt tekintjük, akkor kétségtelenül a Duna-Tisza köze mutatja a közegészségügyi értelmiség tekintetében is a legkedvezőbb arányszámot. Itt ugyanis a 100 kereső közül 0'42 yolt a közegészségügyi értelmiség körébe tartozó, míg a Tisza bal partján ez az arányszám 0'34. A többi értelmiségi csoport arányszámai mindenütt elég jelentéktelenek, mégis legjobban kimagaslanak a Duna-Tisza közén, a hol különösen az irodalom és művészet csoportja ér el említést érdemlő arányszámot. Ezek a kisebb értelmiségi csoportok annyira konczentrálva vannak a főváros hatása folytán a Duna-Tisza közén, hogy az összes számnak közel fele, sőt az irodalom és művészetnél több mint fele érte az egy országrészre (s itt is természetesen túlnyomólag a fővárosra) esett. Vármegyék és tj. városok szerint vizsgálva a tulajdonképeni értelmiség megoszlását, azt a megfigyelést tehetjük, hogy a vármegyékben a tanügy szolgálatában álló értelmiség még jobban előtérbe lép a közigazgatási személyzethez képest, holott a városokban e két értelmiségi csoportnak már majdnem egyforma az arányszáma. A másik főkülönbség a vármegyék és a városok között, hogy a városokban az igazságszolgáltatás jóval nagyobb, az egyházi szolgálat és a közegészségügy jóval kisebb arányokkal szerepel, mint a vármegyékben. Feltűnő itt ismét a közegészségügyi értelmiség hátrányosnak látszó helyzete a vármegyékével szemben, a minek azonban már fentebb megadtuk a magyarázatát. A többi kisebb értelmiségi csoportok arányszámai tekintetében még élesebb ellentétek vannak a városok és a vidék között, úgy hogy az arányszámok közötti különbség pl. az irodalom és művészet csoportjában több mint hatszorosra rúg a városok javára. A szóbanforgó 100. tábla törvényhatóságonkint adja mindezeket az adatokat, de e részletek vizsgálatába már nem bocsátkozhatunk, annál kevésbbé, mert az ott közölt arányszámok — a mint már kifejtettük — amúgy sem mutatják egészen helyesen az illető értelmiségi csoportnak az egyes törvényhatóságokban elfoglalt valódi erőviszonyait. Hogy a kép ebben a tekintetben is teljes legyen, legalább az 5 legnépesebb csoportról adjuk itc országrészenkint az összes kereső népességhez viszonyított arányszámokat : Közjogi alkatrész, A közigazgatás Az . igazságszolgáltatás Az egyház A tanügy A közegészségügy országrész szolgálatában álló értelmiség a keresők °/o-ában 1900 1910 1900 1910 1900 1910 190ü|l910 1900 1910 Duna jobb partja... Duna bal partja ... Duna-Tisza köze... Tisza jobb partja... Tisza bal partja ... Tisza-Maros szöge Királyhágón túl Fiume v. és ker.... 0-34 0*88 O"« 0-3!) 0*43 0*43 0-37 0*!>7 O'« 0*43 0-81 0-ÍO 0*48 0*50 0*47 1*14 0*91 0'ai 0*44 0*21 0*24 0*21 0*80 0*M 0*24 0*2B 0*61 0*211 0*30 0*28 0*32 0"4ű 0*27 0*80 0*26 0*31 0*27 0*22 O'iis 0*42 0*27 0*28 0*20 0*38 0*28 O'W 0*30 0*2U 0*w 0*84 0*81 0*w 0*B8 0*48 0*4» l'lí 0*«fi 0*oo 1*01 0*81 O'fífi 0-M 0-OS 1*14 0*92 0*«2 0*38 0*2« 0*9« 0*10 0*18 0*4« 0*30 0*30 0*49 0*3« 0*34 0*38 0*95 0*43 Magyarország 0-45 0*83 0*9« 0*38 0*28 0*27 0*57 0*73 0*24 0*32 Il.-Szlavonorsz 0*34 0* 44 ö*16 0*21 0*10 0*20 0*28 0*87 0*10 0*14 Magyarbirod. 0-4« 0*5£ 0*8« 0*81 0*28 O*20 0*68 0*88 0*2.1 0-so ga 0* 38 /' S8 O' 3» 1-31 0*17 0* 87 0*32 0*

m 0*24 0*48 0*26 0*»4 0*41 V» 0*8(1 /*44 0*1» 0*60 0*98 o-J